12.rész ~ I hate him!

'Nem tudom mi ez, kavarognak az érzések...Szeretlek, de közben már gyűlöllek!!'

        *3 héttel később Amanda*
Repülők..ismételten egy repülőn ülök úton Párizsba. Niall aggódó pillantásokat vetett rám percenként. Aranyos gesztus volt tőle, hogy ennyire figyelmes velem szemben. Kinézve az ablakon csak az Atlanti-óceán kékségét lehetett látni. A hajók hangya méretűek voltak ilyen magasságból. Fejemet lehajtva kémleltem a vizet. Ez a 4 hét segített felejteni és előhozni a régi borzalmakat, hogy szembe tudjak velük szállni. Megkönnyebbülten és kicsit üdén pillantottam Niallre aki épp egy könyvet olvasott, de mikor érzékelte tekintetemet mosolyogva felnézett. Vállára hajtottam fejemet majd a könyvet kezdtem fürkészni a kezében.
-Mit olvasol?-pusziltam meg.
-A Két város regényét Charles Dickens-től.-mosolygott. Hallottam már erről a könyvről, főleg kisebb koromba mamám olvasott fel belőle esti mese gyanánt. Önkénytelenül is Harry jutott eszembe. Harry, a göndör fürtjeivel, a cuki kis gödröcskéivel és rekedtes, mély hangjával. Bele se merek gondolni mi lesz ha szemtől szembe állva bemutatja barátnőjét. Már egy pletykától kiakadtam, nemhogy egy húsvér lánytól..Szeretem. Nem akarom de így van. ~Lehet egyszerre 2 embert szeretni? Ha igen, önzésnek számít?~ Gondolatmenetemből Niall szakított ki és húzott vissza a valóságba egy puszival amit a homlokomra adott. Ebben a 2 hétben megtanultam valamit, nem jó ha valaki egyedül van. Néha elgondolkozok azon, mi lett volna ha anya nem hal meg..akkor is találkozok Niallel vagy Harryvel? Miben változott volna az életem? Ablaknak hajtottam fejemet és kifelé kémleltem. Az óceán feneketlen kéksége tárult újra íriszeim elé. Telefonomért nyúltam. Ki halásztam zsebemből és a fülesem bedugása után zenét hallgattam. Lassú dallamok áradata támadta meg fejemet. Megnyugtatott és egyben el is gondolkodtatott. Észre se vettem, hogy egy könnycsepp igyekszik fejest ugrani a nagyvilágba arcomról. Mintha hajamat igazgatnám letöröltem. Ujjaimat sós folyadék lepte be ami 1 perc után eltűnt. Szemem sarkából Niallra pillantottam aki még mindig nagy figyelemmel olvasta a könyvet. Gyermeki mosolya néha-néha megvillant szőke tincsei alatt.

*Niall*
Lábaim alig fértek el az előttem lévő üléstől. Könyvet is csak azért olvasok mert Amynek nincs kedve beszélgetni. Felé pillantottam és épp egy könnycseppet törölt le arcáról. Elég fura de érzem, mi játszódik le benne..Harag, gyötrelem és csalódás egyvelege. Ha Ian zaklatni fogja, agyonverem. Belegondoltam milyen jó érzés lehet leütni és egy mosoly futott át arcomon.
-Niall..-szólított meg Amy.
-Igen?-néztem rá.
-Aludhatok a válladon?-erőltetett egy mosolyt arcára.
-Ez kérdés?-mosolyogtam majd megpusziltam.Rám hajtotta fejét. Pár perc múlva egyenletes levegővétele biztosított afelől, hogy békésen alszik. Hallottam halk szuszogását. Egy pillanatra nem vett levegőt és felriadt. Ijedt tekintettel mért végig majd kinézett az ablakon és vissza, rám.
-Jól vagy?-fogtam meg kezét.

*Harry*
Rámosolyogtam a mellettem ülő lányra és megcsókoltam. Kezem belső combjára csúszott majd végig húztam rajta. Apró nyögést hallatott. Szememet az útra szegeztem de a kezemet nem vettem le róla, ami nem is nagyon keserítette el.~Harry, bírd ki, mindjárt a házhoz érsz.~mondtam magamban. Nem sokat segített de kicsit lecsillapított. Felálltam a feljáróra, megkerülve a kocsit kinyitottam neki az ajtót. Hirtelen rajongók özönlöttek ránk majd kérdésekkel bombáztak minket.
Húzni kezdtem Gracet. Kinyitva a bejárati ajtót beslisszantunk.
-Ez meleg volt.-fújta ki a lévő levegőt.
-Nekem mondod? Az egyik ellopta a cipőmet.-emeltem magasba a lábamat. Nem bírtam tovább nevetés nélkül így kiszalad belőlem. Ő is velem nevetett. Nagy nehezen abba hagytam és figyeltem ahogy mosolyog rajtam. Elé léptem, közelebb húztam derekánál fogva és a haját kisimítottam arcából. Elcsendesült majd megcsókolt. Kezeim hátán és derekán csúsztak ide-oda. Lábait derekam köré kulcsolta én pedig megtartottam. A lépcső felé indultam vele majd az ajtómat kinyitva végig döntöttem az ágyon.

*Amanda*
Niall válla kissé kemény de kényelmes volt. Amint lehunytam szemeimet rögtön álomba merültem.

**

Otthon voltam, Adam mosolyogva kapcsolgatott a csatornák között, Niall pedig gyermeki örömmel figyelt. Valaki dörömbölni kezdett az ajtón. Testvérem ment ajtót nyitni. Lövést hallottunk és gyors lépteket amik a nappali felé közeledtek. Belépett az illető, Ian. Pisztollyal a kezében megállt az ajtóban. Felemelte a fegyvert majd Niallra szegezte. Tekintetem ide, oda cikázott kettejük között. Mire Ian meghúzta a ravaszt már közöttük voltam. Éles szúrást éreztem mellkasomban. Éreztem ahogy a meleg, ragacsos vér végigcsorog testemen és a padlóra hull.

-Ne! Amy.-vett ölébe Niall. Ian elszörnyedve nézte, mit tett velem.-Nézd meg mit csináltál te barom!-kiabált vele a szőkeség. Lassabban vettem a levegőt, hát ennyi volt, itt a vég. Felpillantottam utoljára Niallre és engedtem, hogy magával ragadjon a halál.

**

Hirtelen kipattantak szemeim és felültem az ülésben. Úr Isten, ez csak egy álom volt..már kezdtem azt hinni, tényleg meghaltam. Tekintetem ide oda ugrált a repülőn. 

-Jól vagy?-kérdezte ijedten Niall.

-Igen, csak rosszat álmodtam.-motyogtam és vissza tettem fejem vállára. Végig simította karomat majd egy puszit nyomott homlokomra. Észre se vettem, hogy már ereszkedünk. Lassan, finoman landolt a gép. Megállt és a sztyuárdeszek mosolyogva nyitották ki a lépcsőhöz vezető ajtót. Niall kicsit segített lépcsőzni. Megkerestük bőröndjeinket majd fogtunk egy taxit és hazamentünk (hozzánk). Mikor leparkolt a házunk előtt a taxi, Niall kiszállsz és udvariasan segített becipekedni.
-Elugrok hozzánk, kipakolok, utána sietek vissza. Addig ki ne menj a házból, értetted?-adott puszit és már ült is vissza a taxiba. Tekintetem végig kísérte az autót amíg el nem tűnt a sarkon. Bementem a házba de Adam-et nem találtam sehol...biztos boltba ment. Bevillant, hogy Stev-et már jó ideje nem is láttam és nem is voltam hajlandó felvenni neki a telefont, hátha Ian az..Felvettem egy kabátot és átmentem a szomszédba. Bekopogtam az ajtón majd vártam. Kels nyitott ajtót.
-Szia, régen láttalak, hogy vagy? -mosolygott.
-Szia, köszi jól, és te?
-Én is jól, köszi. Gyere be.-pillantott hátra majd kinyitotta az ajtót és beengedett.
-Stev?-néztem rá.
-Fent van a szobájába.-mutatott a lépcső felé.-Menj csak fel.-motyogta és elment. Halkan felsiettem majd Stevhez mentem.Kinyitottam az ajtaját, legjobb-barátom pedig épp tápászkodni próbált, kisebb, nagyobb sikerrel.
-Te jó Isten ezt ki csinálta veled?-öleltem meg. Lerogyott a padlóra én pedig még mindig őt ölelve ültem mellé.
-Szerinted? Az idióta bátyjám. Elmebeteg lett miután itt hagytad. Mert őt nem lehet elhagyni..címszó.-motyogta.
-Utálom. Annyira sajnálom, hogy bajod esett miattam..-húztam közelebb.
-Nem a te hibád. Te nem tettél semmi rosszat. Tudom miket csinált veled és megérdemelte, hogy itt hagytad.-nézett rám. Megcsörrent a telefonom. Niall képe volt a kijelzőmön. Épp felvettem volna de Ian az ajtóban gúnyosan tapsolni kezdett.
-Óh, hogy ez milyen megható kis jelenet, a barátnőm és az öcsikém.
-Nem vagyok a barátnőd te barom.-förmedtem rá és megnyomtam a zöld gombot telefonomon, hogy Niall tudja, hol vagyok.
-Igen? Ja tényleg, itt hagytál te hülye liba.-jött közelebb.
-Ha még egy lépést teszel felém nagyon megbánod.-figyelmeztettem.
-Mi lesz? Agyoncsikizel?-vigyorgott és elrángatott Stev mellől majd bele rúgott hasába.
-Hagyd békéén!!-sikoltottam. Rángatni kezdtem kezemet és nem tudom, hogyan de kiszabadultam szorításából majd elfutottam. Lerohantam a lépcsőn és kirontottam az utcára. Niall épp a járdán közeledett a ház felé.-Niall.-kiáltottam majd odafutottam hozzá.-Kérlek, kérlek, segíts. Én csak..-könnyek szöktek szemembe.-Beszélni szerettem volna Stevvel de összeverve találtam a szobájába, Ian pedig bejött és felrángatott mellőle utána meg bele rúgott a öccsébe.-sírtam el magam.
-Nyugi, nem lesz semmi baj. Megvédelek, oké? Nem bánthat, érted? Ne engedem.-ölelt magához.
-Jaj de aranyosak vagytok, várjunk..mégse. Azt hiszed te kis csipszar, hogy megvédheted tőlem? Pont tőlem?
-Hagyd békén.-förmedt rá Niall.
-Álmodozz csak királylány.-nevette el magát.-Ő az enyém.


Sziasztok. Hát ez lett volna a 12.rész, remélem tetszett és nem utáltok nagyon amiért kb 2 hónapig nem tettem ki új részt..csak vizsgáztam, de ennek már vége, szóval megpróbálom gyorsabban összehozni a részeket. Hát igen, a cím magáért beszél..:D
                                                                                                                  ~T