tag:blogger.com,1999:blog-2239608249904882692024-03-21T08:27:09.750+01:00Remember MeAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.comBlogger24125tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-52441989450376156282016-02-27T17:54:00.002+01:002016-02-27T17:54:50.362+01:002.Díjam<span style="font-family: georgia, 'times new roman', serif;">Köszönöm a díjat</span><span style="font-family: georgia, 'times new roman', serif;"> </span><a href="http://there-isalways-hope.blogspot.hu/" style="font-family: georgia, 'times new roman', serif;">Astrid</a><span style="font-family: georgia, 'times new roman', serif;">-nak!!</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLzxVLkUsC4ZDvgXhBxNVJEv1chRD-bxWc52ewuLqABgZPOq24_CJJNWwQlU-hdDFFzQBbga9JZ8w2wboJtYYhIb8rizXnF7RpnkXmoq9JitTt6rnWvJJioFG5wdv4yTxiqGN6Z2fb1-qq/s1600/Liebster+blog+avard.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLzxVLkUsC4ZDvgXhBxNVJEv1chRD-bxWc52ewuLqABgZPOq24_CJJNWwQlU-hdDFFzQBbga9JZ8w2wboJtYYhIb8rizXnF7RpnkXmoq9JitTt6rnWvJJioFG5wdv4yTxiqGN6Z2fb1-qq/s320/Liebster+blog+avard.jpg" width="303" /></a></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Szabályok:</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Tedd ki a képet! </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Írd le, hogy kitől kaptad! </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Írj magadról 10 dolgot (akármilyen lehet)! </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Válaszolj 10 kérdésre! </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Tegyél fel 10 kérdést! </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">- Küldd tovább 10 embernek a díjat!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>10 dolog magamról:</b></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">1. Koleszos vagyok.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">2. Titkosírást találtam ki magamnak, barátaimnak.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">3. 15 éves vagyok.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">4. Imádom őt --> Z.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">5. Minden évben írok egy levelet a barátnőmnek, miről is marad le...</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">6. Nagyon könnyen elsírom magam.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">7. Hiszek abban, hogy nem csak mi vagyunk az Univerzumban.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">8. Egy bizonyos szám hallatán mindig sírógörcs fog el.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">9. Fényképezek.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">10. "Félig megjártam már a poklot" ha lehet ezt mondani.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Válaszok:</b></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">1. Ki a példaképed? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">-Anyukám.:</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">2. Ha választhatnál, hogy milyen állatod legyen mit választanál és miért (bármit választhatsz)? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Egy Csincsillát, mert azoknak olyan cuki pofijuk van.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">3. Melyik számot hallottad legutóbb? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Imagine Dragons - Demons</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">4. Miért kezdtél el írni?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Mert az álmaim szebbek, mint a valóság.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">5. Ha van hobbid mi az? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;"> -Tulajdonképpen 2 is van. Az egyik a blog írás a másik pedig a fotózás.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">6. Miért szeretsz olvasni? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;"> -Szeretek elmerülni egy történetben, beleképzelni magam a főhős szerepébe. Ez kicsit megnyugtat..:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">7. Hogyan képzeled el magad 30 évesen? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Orvosként, vagy tolmácsként. A munkahely nem annyira számít, a lényeg az, hogy jól kereső állást kapjak, egy jó férjet és 2 csodálatos gyermeket. Csak ez számít.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">8. Van-e valami furcsa szokásod? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Hát ha ez furcsa szokásnak számít..olyanokba szeretek bele akik nem viszonozzák érzéseimet.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">9</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">. Kinek vagy kiknek a koncertjére szeretnél eljutni a legjobban? </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;"> -One Direction koncertre, barátnőm emlékére.</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">10. Macska vagy kutya?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> <span style="color: #cccccc;">-Kutya.:</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="color: #cccccc;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="color: #cccccc;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>10 kérdés:</b></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">1. Szereted a könyveket? Ha igen, milyeneket?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">2. Melyik a kedvenc romantikus filmed, miért?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">3. Érezted már valaha azt, hogy teljesen egyedül vagy, mindenki utál és akire igazán számítasz cserben hagy a legnagyobb bajban?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">4. Miért kezdtél el blogot írni?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">5. Van olyan idézet amit nagyon szeretsz? Ha igen, melyik az?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">6. Melyik illat a kedvenced?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">7. Ha milliárdos lennél, mit kezdenél a pénzzel?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">8. Melyik évszakot szereted a legjobban?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">9. Van olyan zene amin mindig elsírod magadat? Melyik az?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #cccccc; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">10. Mit szeretnél elérni az életben?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Akiknek küldöm:</b></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">1. <a href="http://alomkep-cassie.blogspot.hu/">Álomkép</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">2. <a href="http://szilankosratorve-easy3.blogspot.hu/">Mielőtt összetörtem</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">3. <a href="http://onedreamonedirection.blogspot.hu/">One Dream, One Band...One Direction</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">4. <a href="http://rossztanarharrystyles.blogspot.hu/">A rossz tanár</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">5. <a href="http://nascarharrystyles.blogspot.hu/">NASCAR and the wonder girl</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">6. <a href="http://revivalhssgau.blogspot.hu/">Revival</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">7. <a href="http://iwishyouwould-harrystyles.blogspot.hu/">I wish you would</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">8. <a href="http://diaryoflarissaandliam.blogspot.hu/">Comfort Zone</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">9. <a href="http://thestoryofus-tommoandstyles.blogspot.hu/">The story of us</a></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">10. <a href="http://holdigesvisszaharrystylesau.blogspot.hu/">To the Moon and back</a></span><br />
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-39643420887054812922016-01-01T23:12:00.002+01:002016-10-17T17:55:32.572+02:0018.rész ~ You can not escape from me<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<i> "Ha az emberek megérzik, hogy bizonytalan vagy, akkor sokszor úgy reagálnak, mint a kutya, amikor megérzi a félelem szagát."</i></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaj479chIODYVWT3MaO7wYbHfGOlayh6NPTF72JKDzl07gaUO8P2gSAT4qmETtg4O6fwPbVsZRol7BfMk-lDXdjDuuv3H1SZGq3orajlxV0NOqZ4KXjt3wBxJKdNrrsZuxw6vqY6KxL6ll/s1600/tumblr_mi9q71QqT01ropeo9o1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaj479chIODYVWT3MaO7wYbHfGOlayh6NPTF72JKDzl07gaUO8P2gSAT4qmETtg4O6fwPbVsZRol7BfMk-lDXdjDuuv3H1SZGq3orajlxV0NOqZ4KXjt3wBxJKdNrrsZuxw6vqY6KxL6ll/s320/tumblr_mi9q71QqT01ropeo9o1_500.gif" width="320" /></a> *Ian*<br />
Leütött. Elterültem az ágyon. Nem láttam semmit csak feketeséget. Amikor felkeltem már nem volt itt. Nem akartam bántani. Az indulataim, hogy megakart szökni felerősödtek és túl durva voltam vele. Szeretem, de nem hisz nekem. Igaz, én se hinnék magamnak. Feltápászkodtam majd kirontottam az ajtón. Esik az eső. Az ajtó mellől fogtam egy esernyőt. Elindultam az erdőbe. A fák alig engedték át az esőt de én mégis fejem fölé tartottam ernyőmet. Az erdő kihalt volt. A hó már elolvadt. Mindössze 2 hete esett ami valljuk be őszintén fikarcnyit se ért. Nincs se sár, se hó. Nem tudom követni merre ment. Ösztöneimre hagyatkoztam. Meg kell találnom. Ha nem sikerül meg fog fagyni. Estére nagyon hideget mondanak..erre pedig rátesz egy lapáttal, hogy átáztak a ruhái. Mikor ez tudatosult bennem kiabálni kezdtem.<br />
-Amy, kérlek gyere elő. Nem foglak bántani. Könyörgöm, fontos vagy nekem. Amy!-ordibáltam. Mindenhol körbenéztem. Sehol egy lélek. Az eső még mindig szakadt. Tovább mentem, tovább kiabáltam. Semmi válasz. Nem is csodálkozom ezen, hisz nekivágtam az ágynak. Régebben kiabáltam vele, azt akartam, hogy csak az enyém legyen, hogy senki ne érhessen hozzá. Elfajult a helyzet. Nem akartam, hogy megutáljon. Azt gondoltam ha elraboltatom és én mentem meg, mintha nem lenne semmihez közöm, akkor talán megbocsájt, de nem. Utál. Ezt nem tudom elfogadni. Nem tudom feldolgozni, ahogy utálkozva néz rám. Ezért is utálom Niallt. Őt választotta helyettem. Egy egoista, elkényeztetett popsztárt.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Riadtan kapkodtam a fejemet. Féltem, hogy rám talál, de persze tisztában voltam vele, hogy nincs sok esélyem ellene. Az eső hatalmas cseppekben hullott. A kövekről csak úgy pattogott lefelé. Hallottam Ian kiáltozását. Feltápászkodtam a szikla mögül és arrébb botorkáltam a sárban. Megcsúsztak lábaim majd 2 métert csúszdáztam a meredek domboldalon. Nekicsapódtam egy nagyobb kőnek. Felsikoltottam. Éreztem, ahogy a meleg vér végigcsorog arcomon. Megpróbáltam felállni de nem sikerült. Fejem sajgott. Emlékeim összekuszálódtak. Erőm lassan elhagyott. Szemeim lecsukódtak és már csak a több millió kilométeres sötétség tárult elém. Semmi érzelem. Se szó se beszéd, csak én és a sötétség.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy, itt vagy?-kérdezte Niall. A gyönyörű kék szemi csillogtak a viszontlátás képzeletétől. Becsukta maga mögött az ajtót. Oda futottam hozzá és a nyakába ugrottam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Niall.-öleltem szorosabban.-Olyan jó újra látni.-mondtam. Megcsókolt. Csókja lágy de mégis szenvedélyesnek hatott. Tudtam, hogy képzelődöm. Nem lehet itt velem, főleg nem most. Mégis, ez az álomfoszlány képes lehet tartani bennem a lelket. Jó érzés volt beletúrni a hajába, érezni illatát és csókja ízét. Újra látni, magamhoz ölelni. Aztán ez az egész szertefoszlott. Ismét feketeség vett körül. Amikor kezdtek kirajzolódni a formák már egy temetőben voltam. A sírok közé köd telepedett le. Nem értem miért pont ide kerültem. Lábaim önálló életre keltek. Egy hatalmas kriptához mentem. Körül néztem, sehol senki. Az egyik sír mögül egy öltönyös srác lépett elő. Azonnal tudtam ki az. Harry. Haja szemébe lógott. Nem véltem rajta felfedezni semmilyen változást, olyan volt mint mindig. Szemei kíváncsian fürkésztek.<br />
-Mit keresel itt?-kérdeztem. Nem válaszolt. Felemelte a kezét és az egyik sírra mutatott. Közelebb mentem a sírkőhöz és megláttam a nevet. <span style="font-family: "times new roman" , serif;"><i>Amanda Elena Parker. </i>Hátrahőköltem. Harrybe ütköztem. Kezeim kézfejébe siklottak. Megszorította ujjaimat. Mély levegőt vett és nyakamhoz kapott. Kezei közre fogtak. Előhúzott egy kést majd belém szúrta. Szemeim kitágultak, erőm elhagyott. Földre rogytam. Fejem 3-szor verődött a földhöz. 3. ütődésre egy sikolyt hallottam majd szemeim lassan lecsukódtak.</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">**</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">*Ian*</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">A tó mellett mentem el mikor sikoltást hallottam. A hang irányába fordultam és futásnak eredtem. A fák csak úgy suhantak mellettem. Látásom Kezdett alább hagyni. Köd telepedett az erdőre. Lelassítottam. Körbe néztem de alig láttam 2 méternél előrébb. Az eső elállt így behúztam az esernyőt. Botorkáltam valamerre. Szinte megijedtem a fáktól, amik hirtelen feltűntek előttem. Belerúgtam valamibe. Egy szikla tűnt elő a ködben, aztán még egy és még egy. Előkotortam a telefonomat és bekapcsoltam a vakumat. Leguggoltam majd a földet próbáltam tanulmányozni. Egy lábnyom, biztos itt érte el az eső. Itt kell lennie. Felegyenesedtem, a telefon még mindig a kezemben volt. Előre léptem de kicsit megcsúsztam, így a sziklába kapaszkodtam meg. Telefonomat elejtettem. Amint megtaláltam folytattam a keresést. Beljebb haladtam. A cipőmet belepte a sár, a kabátom kiszakadt. Körbepillantottam. Még mindig nem látok semmit..kezdtem kijönni a sodromból. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">-Amy!!-kiáltottam. Nyöszörgést hallottam tőlem balra. Sietve kapkodtam lábaimat a sziklák között. Ismét megcsúsztam, ezúttal seggre estem. Amy a lábaim előtt hevert, szó szerint. Haja arcába lógott, ragadt a meleg vértől. Felemeltem és visszafelé indultam vele. Sok időbe telt amíg újra a házra leltem. Már azt hittem, hogy megfagyott...teste nagyon kihűlhetett, hiszen még is csak 1-2 fok repkedett a levegőben. Kinyitottam a bejárati ajtót és máris a kanapéra fektettem őt. Több fahasábot dobáltam a tűzre, hogy meleg legyen mire felébred. Melegítettem vizet amit egy bögrébe öntöttem majd egy teafiltert tettem bele. A rózsaszín szín elöntött a vizet, így az egészet gyümölcs ízűre édesítette. Fogtam egy vizes rongyot, visszamentem a nappaliba, letettem a bögrét az asztalra és a ronggyal elkezdtem letörölni Amyről a vért. Lefertőtlenítettem a sebét, elég csúnya vágás volt. Fogtam kötszert amivel körbe tekertem homlokát. Mikor végeztem vártam, mikor kel fel. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">*Amy*</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">A fejem sajgott de már nem éreztem azt az irdatlan hideget, mikor a szikláknál voltam. Szemhéjamat lassan tudtam csak felnyitni. Pislogtam párat mire rendesen visszanyertem látásomat. Ian ült velem szemben. Arra vártam mikor üt meg vagy ilyesmi de csak egy bögre teát nyomott a kezembe, hogy igyam meg. Kérdőn néztem rá, mire megnyugtatott, hogy nem tett bele semmit, nincs mitől félnem. Elfogadtam hát és belekortyoltam. Gyümölcsök keverékét éreztem, finom aroma, jó választás. Lopva pillantottam rá. Tekintetével végig mért. Közre fogta pillantásomat majd elmosolyodott. Az a meleg mosolya volt ez. Amitől a csajok olvadoznak, de még mindig nem hatott meg. Nem hatolt a szívembe, nem tudtam bezárni oda, mint régen. Már semmi nem olyan volt mint akkor. Elraboltatott, megkínoztatott, most pedig a segítségemre siet, mintha ő mentene meg..azt akarja, hogy neki legyek hálás, de ez már beteges. Kék szemei reménnyel teltek meg amikor ajkaim megmozdultak. Nem akartam megszólítani, se beszélgetésbe elegyedni vele csak alig éreztem őket. Mikor látta, hogy nem fogok megszólalni, hát megtörte a csendet.</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">-Miért nem tudsz megbocsátani?-tördelte ujjait. Szemeim ide, oda cikáztak a szobába, nem tudtam ránézni, sőt még megszólalni se. Nem tudtam mit mondjak, ha pedig elmondom neki miért is utálom féltem, hogy ismét nekem támad. Így inkább csendben bámultam magam elé. A forró tea kellően felmelegített, már alig fáztam. Ian közelebb hajolt, kezébe vette államat, ezzel rákényszerítve, hogy felvegyem vele a szemkontaktust. A vágy szikrázott benne.-Nem foglak bántani, ígérem..csak kérlek, válaszolj..-nyögte ki végül. Hátrébb húzódtam, letettem a bögrét az ölembe majd ismét magam elé bámultam. Meleg áramlat futott végig testemben. Most jöttem rá..</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">-Én már megbocsátottam neked, de nem tudom elviselni a tudatot, hogy megcsaltál, egyszerűen nem tudom kirobbantani az emlékeim közül, nem megy.-pillantottam rá, majd a lábujjaimat kezdtem nézni. Éreztem, ahogy végig fixíroz. Kicsit kellemetlenül éreztem magam e miatt. Kizártam elmémből, nem foglalkoztam vele. Elhiszem, hogy próbálkozik, de nem tudok úgy ránézni, hogy ne lássam Becky-vel smacizni. Ian letérdelt elém. Kezeit combomon nyugtatta. Egyiket azonban felemelte és arcomat kezdte vele simogatni. Államat megemelte majd közelebb hajolt. Éreztem meleg leheletét ajkamon. Pár centi választott el minket egymástól. Előrébb nyomult és ajkai puhán érintkeztem enyéimmel. Leheletnyire szétnyitotta száját és nyelve lassan, mégis szenvedélyesen érintette enyémet. Nem éreztem így se semmit iránta. Nem volt már meg az a szikra..~Úristen mit művelek..hagyd abba!!~ viaskodtam magammal. Eltoltam magamtól Iant. Felmordult és visszakézből adott egy pofont. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b>Sziasztook.:) Nagyon sajnálom, hogy már csak az új évben kaptatok részt..de nagyon el voltam foglalva. Ide, oda mentünk a családdal és teljesen lefárasztottak. Ettől eltekintve, remélem tetszett a rész, próbáltam érdekesre írni.:) A következő részt csak 3 hát múlva tudom csak kirakni mert lesz egy nagy tesztem és ha azt elrontom kicsaphatnak, szóval azt helyezem egy időre előtérbe, de nem foglak titeket elhanyagolni, megígérem. Boldog Új Évet nektek.:*</b></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><b> xoxo ~T</b></span></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-14180550402640464852015-12-09T23:33:00.001+01:002015-12-20T13:18:15.136+01:0017.rész ~ Bloody covenant<div style="text-align: center;">
<i>"Ha mindent hátrahagyva elindulok, az bátorság, vagy csak menekülés? Vagy inkább az a bátrabb, ha maradok, szembenézek a dolgokkal és megpróbálok változtatni rajtuk?"</i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
*Amanda*<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2BvLlx42Wz6oEdn42xB6RQ17uAt7dcxCAQWii33tEuktOPGoxtQgGF1AdGwLxdc6KOsr9HzZNFkFW8ajr4nzFMKxhbuqb3argNWfauKkAKUHUcMFM2tbTV4Dym4NOBZ798mgMZMmgrmjb/s1600/tumblr_mgw075QYJ11qivndso1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="158" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2BvLlx42Wz6oEdn42xB6RQ17uAt7dcxCAQWii33tEuktOPGoxtQgGF1AdGwLxdc6KOsr9HzZNFkFW8ajr4nzFMKxhbuqb3argNWfauKkAKUHUcMFM2tbTV4Dym4NOBZ798mgMZMmgrmjb/s320/tumblr_mgw075QYJ11qivndso1_500.gif" style="cursor: move;" width="320" /></a>Egy puffanásra riadtam fel, majd még egyre. Golyót eresztettek valakibe. Az elkövető az ajtó kilincsét kezdte rángatni. Be volt zárva. 2 erőteljes rúgás után kiszakította a zárat a helyéről. Nem láttam semmit a mögötte világító lámpa miatt. A félelemtől halálra dermedve figyeltem, ahogy egyre kivehetőbb lesz a férfi alakja. Amikor már az arca vonásait is felismertem elájultam. Zötykölődésekre ébredtem. Már sötét volt. Egy autóban voltam. Nem mertem felé fordulni, tudtam ki az.<br />
-Miért csinálod ezt?!-kérdeztem alig hallhatóan. A tájat kezdtem bámulni, amiből persze egy mukkot se láttam. Keze combomra vándorolt. Elhúztam lábaimat. Undorodom tőle. Soha nem fogom megbocsájtani amit tett velem.<br />
-Szeretlek. Szeretlek.-ismételte a szavakat.<br />
-Higgyem is el, mi?-pillantottam rá egy másodperc erejéig. Lefékezett. Behúzta a kéziféket és felém fordult.<br />
-Figyelj, tényleg szeretlek. Nem csak mondom, érzem.-nyúlt kezeim után. Olyan távol húzódtam tőle amennyire csak tudtam.-Hiba volt. Hiba volt engednem Beckynek, hogy megcsókoljon. Tett valamit az italomba amitől bekattantam. Nem voltam önmagam. Azon a reggelen felkelésem után rögtön téged kerestelek, értsd meg, szeretlek.-hangsúlyozta ki az utolsó szót. Nem hiszek neki.-De ígérem, többet nem fog közénk állni.-mondta. Lágy volt a hangja. Túlságosan is.<br />
-Megölted.-jelentettem ki majd ránéztem. Kék szemei ridegek voltak. Nem is tagadja.-Engem is meg fogsz ölni? Ha igen, akkor essünk túl rajta. Gyerünk, ölj meg.-kiabáltam vele.<br />
-Szerinted ha megmentelek az azt jelenti, hogy meg akarlak ölni?-kérdezte higgadtan.<br />
-Hogy csináltad?<br />
-Mit?-értetlenkedett.<br />
-Hogy találtál meg előbb mint Niall?<br />
-Ő küldött utánad.-magyarázta. Megállt bennem az ütő. Niall és Ian? Biztos vagyok benne, hogy hazudik.<br />
-Ő hol van?<br />
-Ott ahova viszlek.-indította be a kocsit és elindultunk. Nem volt az úton senki. Sőt, eddig egyetlen egy embert se láttam, csak a végtelen erdőt kétoldalt. Még mindig tartottam a távolságot közöttünk. Legutóbb amikor ilyen közel voltunk egymáshoz bántani akart.-Nem fázol?-kérdezte.<br />
-Nem.-mondtam, pedig majd megfagytam. Bekapcsolta a fűtést, pár perc múlva kellemes meleg levegő vette uralma alá az autó légterét. Rápillantottam. Fejét felém fordította és rám mosolygott. Az a csábos mosolya volt amelyikbe beleszerettem de már nem kelt bennem semmiféle jó érzelmet. Gyűlölöm, ezt ő is tudja. Nem fogom elrejteni előle. Már csak ezt az érzést tudom felé táplálni. Bekanyarodott egy földes útra. Fogadni mernék, hogy a semmi közepén vagyunk valahol a világ végén. Ujjaim ruhámmal játszadoztak. Álmos voltam de nem szabad elaludnom, tudnom kell a menekülési útvonalaimat. Komolyan, itt még állatok sincsenek. Ian leparkolt egy faház előtt. Szép kis háznak találtam volna ha nem féltem volna ennyire. Kikászálódtam a kocsiból de amikor lábaim a földet érintették és rájuk ereszkedtem nem bírtam magam megtartani. Összeestem. Ian elkapott.<br />
-Hagyj békén, ne érj hozzám.-kapálóztam. Teret hagyott nekem. Próbált támogatni de ragaszkodtam a 3 méteres távolsághoz. Bementünk a házba. Adott nekem tiszta ruhát. Bementem az egyik szobába majd átvettem a koszos szoknyámat. Visszamentem a konyhába. Megkordult a hasam. Ian rám nézett majd a hűtőhöz lépett. Egy adag sült krumplit vett ki csirkével majd átnyújtotta. Vacillálva vettem el tőle a tálat. Vajon menni ideje lehet itt? Leültem az egyik székre az asztalnál és enni kezdtem. Ő leült velem szembe. Engem fürkészett. Amikor végeztem felálltam és a mosogatóba tettem a tálat. Olyan furcsa érzésem támadt..mintha valami nem lenne rendjén. Talán ez a kedveskedés most fog megapadni?! Remélem még lesz egy kis időm. Átmentem a nappaliba. Semmi érdekes...Feltűnés nélkül kerestem egy szobát. Benyitottam. A falak fehérek voltak. Az ajtó mellett volt egy hatalmas szekrény azzal szemben pedig egy ágy, éjjeliszekrénnyel. A szoba hangulatát az éjjeliszekrényen lévő virág dobta fel. Az ablakhoz léptem és megnéztem, hogyan lehet kinyitni. Sehogy...se egy kilincs, se semmi. Hallottam, hogy Ian bejött a szobába.<br />
-Nem tudsz kimenni.-mosolygott.<br />
-Hol van Niall?<br />
-Te jó Isten, tényleg ilyen naiv vagy?-nevetett. Közelebb lépett. Nem tudtam már hova hátrálni. Megfogta a vállamat és az ágyhoz vágott. Felordítottam. Az éjjeliszekrényen lévő vázáért nyúltam. Mély levegőt vettem majd hátravágtam kezemet. A váza hangosan csapódott fejéhez. Rázuhant az ágyra. Először megijedtem magamtól de tudtam, hogy ez a helyes. Elvettem zsebéből a telefont. Semmi térerő...francba. Kocsikulcs sehol. Kirohantam az erdőbe. Az út mentén úgyis megtalálna. A fák összemosódtak előttem. Rájöttem, hogy fegyver van nála. Felfutottam egy közeli sziklasorhoz. Olyan volt mint egy labirintus. Behúzódtam és vártam.<br />
<br />
*Harry*<br />
Niallal a kocsiban ülünk. Leparkolt a bálterem előtt ahol tegnap voltunk Amyvel. Berohantunk a szoborhoz. Ott volt a doboz. Letettük az asztalra.<br />
-Hol a kulcs? Keresd már te is.-szólt rám Niall. Benéztünk a terítők alá, felforgattunk mindent de semmi.<br />
-A doboz alján?!-vetettem fel. Megnéztük az alját. Ott volt egy kisebb ezüstös színű kulcs. Leszedtem majd felnyitottam a dobozt. Egy kék kő volt benne és egy üzenet.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<i>Gratulálok. A második feladat felét teljesítettétek. A másik felében lesz egy kis bonyodalom. Kövessétek az utasításokat amit adok és akkor talán nem bántom.</i></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Niall sápadtabb lett mint amilyen volt. </div>
<div style="text-align: left;">
-Honnan tudtad, hogy ott a kulcs?-nézett rám.</div>
<div style="text-align: left;">
-Tippeltem.</div>
<div style="text-align: left;">
-Harry, ne szórakozz velem, mondd meg az igazat.-mért végig. </div>
<div style="text-align: left;">
-Nem én raboltam el. Nem tennék vele ilyet. Ezek után biztos, hogy megutálna.-mondtam. Láttam, hogy egyetért abban, hogy megutálna de még mindig kételkedik bennem.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hol van a régi börtön?-kérdezte. </div>
<div style="text-align: left;">
-A Zsilinszky utcában.-mondtam. Felkaptam a követ és kifelé indultunk. Bepattantunk a kocsiba majd elhajtottunk. 3 perc utazás után a börtönhöz értünk. Rögtön egy tábla állított meg minket. </div>
<div style="text-align: center;">
"<i>Figyelem! Veszélyes terület. Illetékteleneknek belépni TILOS!!</i>" </div>
<div style="text-align: left;">
Niall nem foglalkozott vele, átbújt a rácsok között majd a bejárat felé indult. Utána iramodtam. Beléptünk a több mint 10 éve elhagyatott börtön falai közé. Az áporodott levegőtől alig tudtam lélegezni. Előhalásztam telefonomat és megvilágítottam az utunkat. Felmentünk az 1.emeletre. 111, 112, 113, 114..benyitottunk. Az ajtó mellett találtunk egy üzenetet amit Amy írt fel.</div>
<div style="text-align: center;">
"<i>A régi temetőben vagyok.</i>"</div>
<div style="text-align: left;">
-Találékony.-mormoltam. Niall rám pillantott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Az.-mondta és kifelé indult.</div>
<div style="text-align: left;">
-Várj, szerintem rossz felé tapogatózunk. Lehet, hogy egy csapda.-vetettem fel.</div>
<div style="text-align: left;">
-Honnan veszed?-ment tovább.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szerintem nem engedték meg neki, hogy csak így felírja hol van. Ennyire ők sem amatőrök.</div>
<div style="text-align: left;">
-Lehet. Szóljunk először a srácoknak?</div>
<div style="text-align: left;">
-Jobb lenne. Ki tudja mit találunk ott.-mondtam és a kocsihoz siettünk. Niall beindította a motort és ismét az 1D rezidenciához hajtottunk. </div>
<div style="text-align: left;">
-Mi lesz ha nem találjuk meg?-kérdezte útközben.</div>
<div style="text-align: left;">
-Megtaláljuk. Épségben fogod látni. Vissza fogod kapni, ígérem.-rám nézett. Elmosolyodott. Most az egyszer amióta megtudta, hogy nekem is fontos lett Amy. Némám utaztunk tovább. Kezdett rossz érzésem támadni az egyik piros lámpánál várakozva. Sietni kéne..Pár perc múlva házunknál voltunk. Kipattantam a kocsiból és berongyoltam a többiekhez.<br />
-Megtaláltuk Amyt.-kiáltottam. Niall is bejött.-A régi temetőben van a város szélénél.-hadartam.<br />
-Mi? Hogy találtátok meg?-kerekedett el Liam szeme.<br />
-Felírta a falra, hogy ott van.<br />
-Ez egy csapda. Valami nem stimmel, ez túl könnyű.-válaszolta Louis.<br />
-Ezért kérjük a segítségeteket. Erősítés nélkül nem mehettünk oda..-nézett rájuk Niall. Bólintottak. Mindenki a kocsi felé vette az irányt. Beültünk és vártuk, hogy Niall gázt adjon. Nem kellett noszogatni. Gumicsikorgással hagytuk el az utcát.<br />
-Mi a terv?-hajolt előre Adam. Összenéztünk Niallel.<br />
-Nincs terv..ki kell valamit találni. Mondjuk Liam, Louis ti maradhatnátok a kocsiban. Ha gyors menekülésre kerülne a sor. Zayn, Adam ti bejöttök velünk de balra mentek én és Harry pedig jobbra. Ez így oké?-fordultam hátra. Mindenki helyeselt. Kaptam egy üzenetet. Grace írta, hogy hiányzom neki és találkozni akar. Nem írtam vissza, most Amy a legfontosabb. Megérkeztünk a temetőhöz. Niall a bokrok mögött állt meg. Mindenki követte a terv menetét. Niallal jobbra mentünk, ott volt egy nagyobb kripta bejárata. Besurrantunk majd halkan lelopóztunk a lépcsőn. Túlságosan is csend van. Ez nem tetszik. Leértünk a lépcső aljára. A hullaszag megcsapta orromat. A falakat indák nőtték be. Horrorfilmbe illő helyszín tárult elénk. Körülnéztünk, semmi. Niall megbökött és maga elé mutatott. Vértócsa. Szívem egyre hevesebben vert, tekintetem homályos lett. Orromban éreztem azt a maró érzést ami sírás előtt szokott lenni. Követtük a vért. Egy nagyobb helységbe vezetett. Félhomály volt bent. Elővettem telefonomat és megvilágítottam a termet. 3 ajtó volt mellettünk. Elindultam az egyik felé de valamiben megbotlottam. Nem estem el, csak meginogtam. Lábamhoz világítottam. Egy fejbe lőtt pasas hevert előttem. Félreugrottam. Körbevilágítottam. A falakon véres kéznyomok. A padlót vér borította. 2 friss hulla terült el a földön. Rám csöppent egy vércsepp. Felemeltem fejemet majd megvilágítottam a mennyezetet. Vérrel írták fel a szöveget. Méghozzá nekem címezve.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
"<i>Ezt még megbánod Harry Styles, bosszút állok rajtad. Soha többé nem látod.</i>"</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: left;">
<b>Sziasztok.:) Sajnálom, hogy megint egy hónapot vártatok erre a részre is de nagy tesztek halma volt előttem, amikre készülni kellett és így kicsit elhúzódott a rész megírása..meg persze hozzátartozik az is, hogy nem mindig volt ihletem, amikor igen akkor meg tanulnom kellett. Szóval pech. De itt van és remélem tetszett. Elég rövid lett mint észre vehettétek..a következő 3 rész ismét ilyen terjedelmű lesz. Már csak a 2.évadban ígérhetek hosszabb részeket..:) </b></div>
<div style="text-align: left;">
<b> xoxo <i>~T</i></b></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-6067010498098107092015-11-16T22:27:00.001+01:002015-12-10T17:38:29.945+01:0016.rész ~ Ian Somerhalder or Harry Styles?!<div style="text-align: center;">
<i>'Annyira vágysz valamire, olyan sokáig reménykedsz, míg már elfogy a remény, és a beletörődés lép a helyébe. Lassan el is felejted, mire vágytál. És akkor, mikor mégis megkapod, amiről már lemondtál, egyszerre érzel határtalan boldogságot és kínzó félelmet.'</i></div>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2SP5EMa30OhjDJ63-mvZLZ39gzlI4qj4vK_8qtsnsYE0HUvtK7gpEuvUT6V3J8fqVbRhm93Ejc1KTA35zJruiRo9lOmVJicd2l-5NanUkEJygO69n3TXTQuM9Nchw398bk-t0-cjpy48i/s1600/gif8_www.kepfeltoltes.hu_.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="178" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2SP5EMa30OhjDJ63-mvZLZ39gzlI4qj4vK_8qtsnsYE0HUvtK7gpEuvUT6V3J8fqVbRhm93Ejc1KTA35zJruiRo9lOmVJicd2l-5NanUkEJygO69n3TXTQuM9Nchw398bk-t0-cjpy48i/s320/gif8_www.kepfeltoltes.hu_.gif" width="320" /></a> *Amanda*<br />
Kivágódott az ajtó és egy pasas jött be rajta. Felhúzott a földről majd egy szemkendőt kötött a fejemre. Kirángattak a friss levegőre és a kocsiba löktek. Kezeimre estem, lehúztam a szemkendőmet. Kellett pár másodperc amíg hozzászoktam a fényviszonyokhoz. Amint tisztán láttam feltápászkodtam, kimásztam a kocsiból és a ruhámat felfogva indultam el az egyik mellékutcába. Lábaimat már-már vonszoltam magam után. Nem jutottam semmivel sem előrébb. Összeestem 10 lépésem után. Elterültem a földön. A lelkem menekülne, már az utca végén járna de a testem erőtlen és kimerült. Hirtelen ismét álló helyzetben voltam. Egy pisztolyt fogtak a fejemhez. Nem az a férfi volt aki kihurcolt a kocsihoz, ezen maszk volt.<br />
-Te hülye kurva.-mondta erőltetett hangon. Taszigálni kezdett a kocsi felé.-Te idióta még figyelni se tudsz rájuk!-hurrogta le a társát. Mire észbe kaptam máris Becky mellett találtam magam. Megkötözték a kezemet majd vissza tették ráma szemkendőt. Becsukták az ajtót. Érzékeltem, ahogy a motor beindul alattunk és elindult az autó. Számoltam. A másodperceket, a kanyarokat. Hányszor fordultunk jobbra, balra. Hirtelen fékeztünk. Nekiestem a falnak. Bevágtam a kezemet. Hallottam, ahogy reccsent. Hangos nyögést tudtam csak kiejteni a számon. Éreztem, hogy a csontom nincs jó helyen. Fájt. Másik kezemmel próbáltam védeni az ütődésektől de nem sok sikerrel. Aki a volánnál ül az nem tud vezetni...Becky egész végig meg se mukkant. Megálltunk. Megint kiszedtek az autóból és egy állott szagú helységbe löktek be. Nagy nehezen leszedtem magamról a szemkendőt. Egy kriptában voltam. Tiszta por és pókháló volt minden. Becky nem volt sehol. Kiszabadítottam kezeimet majd az ajtóhoz másztam. Felhúztam magam a kilincs segítségével de mire kiláthattam volna visszaestem. A kezem még mindig sajgott, a lábaimat nem éreztem. Az érzés, hogy viszont láthatom Niallt még mindig élt bennem. Nagy nehezen a falhoz kúsztam és elterültem a földön.<br />
<br />
*Niall*<br />
-<i>Ian Somerhalder</i>.-ismételte el Harry.<br />
-Az a hülye barom. Ha egy ujjal is hozzáér megölöm.-találtam meg a hangomat. Tárcsáztam a telefonszámot. 3 csengés után fel is vették.<br />
-Na? Kitalálta a hős szerelmes? Halljam.<br />
-Ian Somerhalder.-mondtam. A vonal túlsó felén csend lett.<br />
-Oké, ezt talán teljesítettétek. De más név is kijön belőle, nézd meg még egyszer..Most jöhet egy kis kérdez felelek. Kapcsold be a laptopot, utána várj 10 percet.-utasított és letette a telefont. Előkerestem a laptopomat, bekapcsoltam és vártam. A többiek körém gyűltek és együtt vártunk a "csodára", bármi is legyen az. Ideges voltam. Féltem. Láthatom viszont? Meg tudom menteni? Elhatároztam, ha adnak egy apró nyomot kocsiba ülök és az alapján megkeresem, még ha ez egy őrült ötlet is. Körmeim tenyerembe vájtak. Gyakran csinálom ezt, így érzem, hogy még élek és itt vagyok a Földön. Kaptam egy értesítést laptopomon. Azonnal rámentem, megnyitottam. Valamilyen szobát vagy pincét mutatott egy kamera. A hely közepén egy szék állt. Hang is volt hozzá.<br />
-Hozd be.-mondta egy erőteljes férfi hang. Ajtónyitódás követte a beszélgetést, utána megint csend. Sikítás hangja hasított a némaságba. Egy kapálózó lányt ültettek a székbe. Lekötözték és elálltak előle, hogy láthassuk. Amy volt az. Keze be volt lilulva, szemét szemkendővel takarták el, szájára szikszalagot ragasztottak.. Estélyi ruha volt rajta. Ránéztem Harryre aki a monitort bámulta. Hazudott. Nem futott vele össze sehol..elhívta valahova. Figyelmem visszaterelődött a képernyőre.-Na figyelj Niall. Felteszek egy kérdést..ha jó válaszolsz akkor nem csinálok vele semmit. A rossz válaszoknál pedig egy kis vágást ejtünk rajta.-húzott végig egy kisebb méretű kést Amy nyakánál. A személyleírás tökéletesen illett Ianra de az arcát nem láttam a maszktól. Ettől csak még mérgesebb lettem.<br />
-Akkor kezdjük is.-mosolygott.-Első kérdés: Ki volt az Egyesült Államok első elnöke?-olvasta fel a cetliről.<br />
-Ez, hogy jön ide?-háborgott Harry.<br />
-Niallt kérdezem, nem téged Tarzan.-rántotta meg a kést Amy karja mellett. Amy felsikított.<br />
-Harry fogd már be.<br />
-Nem jó válasz.-húzott még egyet a késen. Amy ismét felsikoltott.<br />
-George Washington, George Washington.-ismételtem ijedten, hátha még egyszer megvágja barátnőmet.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Éreztem, ahogy a meleg vér felbuggyan bőröm alól és lefolyik a kezemen. Niall hangja mégis megnyugtatott. Elvette a figyelmem a fájdalomról. Nem teljesen de enyhített rajta.<br />
-Egy kicsit most a One Directionról..Következő kérdés: Ki született koraszülötten?<br />
-Liam.<br />
-Ki a legidősebb a bandából?<br />
-Louis.<br />
-Ki a legfiatalabb?<br />
-Harry.<br />
-Ki az egyetlen ír a bandából?<br />
-Én.<br />
-Hagyjuk a One Directiont. Hány ujj van 2 kézen? És 10-en?<br />
-10 és 50.<br />
-Akkor most egy nehezebbet. 1928-ban megírta egy újságíró, hogy 1918-ban lett vége az első világháborúnak. Mi a hiba a cikkben?<br />
-Nem tudom.-mondta. Megint megvágott a pasi, de most a mellkasomon. Nem haragudtam Niallra, én se tudnám ezt rögtön megmondani.<br />
-Gondolkozz Niall.-tette a nyakamhoz a kést.<br />
-Nem tudok így gondolkozni. Várjon egy pillanatot.<br />
-Oké...lejárt. Mondod vagy elvághatom a torkát?<br />
-1928-ban még nem tudhatták, hogy az a háború volt első világháború.-vágta rá idegesen.<br />
-Oké, ezeket helyesen tudtad. A társam hív, ha ismét lesz egy feladat.-mondta a pasas és utána felrángatott a székről. Visszavitt a kriptába. Hallottam, hogy kinyílik az ajtó.<br />
-Nyugi, cica..ha rajtam múlna nem máshogy történne minden.-lökött a földre. Becsukta az ajtót. A kilincs segítségével lehúztam a szemkendőt. Ugyanaz az állott hullaszag, ugyanaz az ajtó és én is ugyanaz vagyok. Vagyis mégsem, megvágtak. Nem is egyszer. A vér a kezemen még mindig folyt. A mellkasomon lévő vágásból már nem szivárgott a vér. Megalvadt vércsíkká változott. A kezemen lévő vágások mélyebbek. Nekidőltem a falnak és elnyomott az álom.<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy, ébredj, ébredj.-szólongatott Niall. Kinyitottam szemeimet..egy kanapén találtam magam Niall ölében. Felültem és körülnéztem. A nappalinkban vagyunk. Niall apró csókokat lehelt nyakamra. Hátradöntött a kanapén. Kezei a csípőmet simogatták. Szőke haja belelógott az arcába. Kék szemei vágyakozóan csillogtak. Levette a pólóját. Akkor már nem Niall hajolt fölém hanem Harry. Harry göndör haja csiklandozta arcomat, ahogy hozzám bújt. Zöld szemeiben égett a vágy. Benyúlt a pólóm alá. Ösztönösen lelöktem magamról. Hangosan puffant a földön.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
*Niall*</div>
<div style="text-align: left;">
-Megvágta, megvágta. Értitek?-csaptam bele mindenbe ami az utamba került. Nagyon mérges voltam. Féltettem, hogy jobban megkínozzák. Harryt kirángattam a nappaliból.-Most azonnal elmondod, hogy hol és miért találkoztál Amyvel.<br />
-Elhívtam magammal egy bálba. Összevesztünk és ott hagyott.<br />
-Miért vesztetek össze? Valaminek történnie kellett, hogy berágjon rád.<br />
-Megcsókoltam.-mondta. Kezem máris hasába mélyedt. Hogy képzelte ezt? Az én barátnőm.-És mit ne mondjak, tetszett neki.-vigyorgott. Most az arcába húztam be neki. Vércseppek csöpögtek a padlóra.<br />
-Ha még egyszer a közelébe mész megfojtalak.-fordultam felé. Visszamentem a nappaliba. Lehuppantam a kanapéra és a lábammal kezdtem dobolni a padlón. Megcsörrent telefon. Felkaptam majd felvettem.<br />
-Igen?!-szóltam bele.<br />
-Itt van egy találós kérdés. Ha megfejtettétek tudni fogjuk. Ezután életbe lép a 2. fejezet. Jól figyelj...<br />
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>"Erdő mélyén, melyre inda út vezetne, </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Ott találod a vén fát, hová a ládikát letettem. </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Benne leled a kulcsot, mely a kriptát nyitja, </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>A kriptában a "gyémántot" pedig vén banya fogja. </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Vedd el tőle, tedd a kőre, </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Vidd vissza a negyedbe, a 114-es verembe."</i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Letette a telefont. Lefirkantottam egy lapra a mondatokat és szuggerálni kezdtem. Mutattam a többieknek is de nem jutottunk semmire. Harry időközben bekeveredett a nappaliba. Felrepedt szájjal olvasott a sorok között. </div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
-A vén fa az a bálterem ahol voltunk. A doboz meg ott van a szobor lábánál..a kulcslyuk meg biztos el van rejtve. Azt a követ ami a ládában van meg el kell vinni a régi börtönbe a 114-es verembe.-mondta. Mindenki rámeredt. </div>
<div style="text-align: left;">
-Honnan tudtad?!-néztem rá.</div>
<div style="text-align: left;">
-Megérzés.-válaszolta.</div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-79293381919360146282015-10-30T18:13:00.004+01:002015-12-10T17:38:40.294+01:0015.rész ~ I'm a monster<br />
<div style="text-align: center;">
<i>'A boldogság olyan, mint egy csók. Meg kell osztanod valakivel, hogy élvezd.'</i></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWj9YI0y2x6tECHbcgjrZJ78xQYptZVpriB4hT43fhb29kknI-w5X5I_tMuVVxoH4Vux4giwEpBgrZ3NfKo1loz5A5j4HSM7RASTjw0a3n4cMkLGGFffS0_e1PZfNq9pCxm48KUEd6Mh9q/s1600/tumblr_ni4xxnjXe81u8nt33o1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWj9YI0y2x6tECHbcgjrZJ78xQYptZVpriB4hT43fhb29kknI-w5X5I_tMuVVxoH4Vux4giwEpBgrZ3NfKo1loz5A5j4HSM7RASTjw0a3n4cMkLGGFffS0_e1PZfNq9pCxm48KUEd6Mh9q/s320/tumblr_ni4xxnjXe81u8nt33o1_500.gif" width="320" /></a>*Harry*<br />
<br />
Megcsókoltam. El sem hiszem, hogy ez nem csak egy bugyuta álom amiből felébredek és kiderül, nem is volt valós..de ez az. Érzem ajkai tüzességét, szíve dobogását. Kezeim tökéletesen illettek csípőjére. Nyelvem átjutott fogain és máris táncra perdül az övével. Közelebb húztam magamhoz majd hajába túrtam. Olyan érzés volt mintha egy villám csapott volna rajtam keresztül. Végig testemen, eremben. Éreztem őt. Éreztem, hogy tetszik neki, hogy titkon akar engem. Pár másodpercen belül megszakadt minden. Szemeim felpattantak. Amanda ideges, szikrákat szóró íriszei meredtek rám. Arca kipirult, ajkai megduzzadtak. Még jobban kívántam mint eddig.<br />
-Harry, te mi a francot csinálsz? Én nem szeretlek téged, Niallt szeretem. Nem tudod felfogni és elfogadni végre?-lábadt könnybe szeme. Felemelte szoknyáját majd a kijárat felé futott. Utána iramodtam. A kijárat lépcsőin kettesével vettem a fokokat. A kapunál utolértem. ~Hogy lehet ilyen gyorsan futni magassarkúban?~<br />
-Miért futottál el? Azért mert nem tetszett? Hát tudod mit? Nagyon is tetszett neked, éreztem. Nem is tagadhatod le.-néztem szemébe. Arca vörös lett, mint egy érett paradicsom. Pillái megrebbentek, majd rám nézet.<br />
-Hagyj békén Styles.-mordult fel. Kezemre nézett ami még mindig közre fogta csuklóját.-Engedj el.-utasított.<br />
-Amy..-mondtam halkan.<br />
-Csak engedj el. Kérlek.-csuklott el hangja. Elengedtem csuklóját és néztem ahogy a hóesésben eltűnik. Egy szörnyeteg vagyok. Magamra haragítottam..soha nem fog velem szóba állni. Beletúrtam hajamba majd az épületre emeltem tekintetemet. Az egész ház fényzáporban úszott egy kihalt negyedben. ~Kihalt..~ ismételtem meg magamban. Te jó Isten. A kocsimhoz rohantam, előhalásztam a kocsikulcsom és elhajtottam a parkolóból.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Szoknyámat felhúzva ballagtam a sötét elhagyatott utcákban. Eltévedtem. Sehol egy járókelő, még egy telefonfülke se. A térető a béka segge alatt van..klassz. Egyre idegesebb és idegesebb lettem. Minden kis rezzenésre megdermedtem pár másodpercre. Az egyik villanypóznánál egy 30-as éveiben járó férfi állt. Mély levegőt vettem és odasétáltam hozzá.<br />
-Elnézést..-nyeltem egyet.-Meg tudná mondani hol vagyok?-néztem rá. Arca beesett, fekete kabátja pedig kiemelte erőteljes karizmát. Félelmetes látványt nyújtott.<br />
-Te biztos Amanda vagy, nem igaz?-vigyorgott.<br />
-Honnan tudja a nevemet?-léptem hátrébb.<br />
-Tudja kisasszony, nem kéne ilyen későn egyedül mászkálnia egy veszélyes környéken.-tagolta el mint az ovisoknak. A félelem egyre nagyobb gombóccá gyülemlett a torkomban. Próbáltam higgadtnak, bátornak mutatkozni de a félelem győzött. Levegő után kapkodva megfordultam és egy nálam jóval magasabb férfivel ütköztem össze. Nem bírtam tovább. Torkom szakadtából sikoltozni kezdtem majd rohanni. Mindketten utánameredtek. Pár másodperc múlva csak sötétséget láttam..<br />
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: left;">
Amikor kinyitottam a szememet egy pincében találtam magam. Semmi ismerős vonás, még ablak se. Az egyetlen ajtó ami a kijáratot jelentette vasból volt. Egy elhúzható apró ablak az ajtón és ennyi. Feltápászkodtam majd az ajtóhoz mentem. Fülemet nekinyomtam, hallgatóztam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Igen főnök, elkaptuk. Nem, őt még nem de rajta vagyunk. Hamarosan bosszút állhat mind2-n.-hallottam egy férfi hangot. </div>
<div style="text-align: left;">
-Engedjenek ki, kérem. Engedjenek ki. Tudom, hogy hallja, szóval engedjen ki.-vertem az ajtót. Semmi. Senki nem jött. Lecsúsztam a padlóra. Sírva fakadtam. Sírtam mint amikor egy kislány nem találja az anyukáját az üzletben. Sírtam, mert nem fognak megtalálni, mert soha többé nem láthatom Niallt, se Harryt és mert ha nem megyek el arra a bálra ez nem történik meg, nem fognak el..élhetném tovább a nyomorult életemet. Felhúztam a lábam, kezeimmel összekulcsoltam majd fejemet ruhámba hajtottam. Időérzékemet elvesztettem. Közvetlen kapcsolatom csak a mennyezetből lógó lámpával volt. Egy vezeték és egy villanykörte. Semmi más. Ajtócsapódást hallottam és máris felpattantam. Kinyitották az ajtót és egy szőke hajú lányt löktek be a padlóra. </div>
<div style="text-align: left;">
-Jól vagy?-segítettem fel. </div>
<div style="text-align: left;">
-Persze, kösz.-nézett rám.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ne már.-engedtem el rögtön. Becky..</div>
<div style="text-align: left;">
-Jaj, szia Amanda. Milyen volt Florida? Nekem nagyon tetszett Ian társasága, ha érted, hogy értem.-mosolygott.-Nem is értem miért nem feküdtél le vele, nagyon jó az ágyban.-súgta a fülembe.</div>
<div style="text-align: left;">
-Fogd be.-kiáltottam. Hallgass.-mordultam fel. ~Miért pont vele kell "raboskodnom"?~ Visszaültem a padlóra.-Miért csináltad velem? Nem tetszett neked. Tudom.-néztem rá.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igazából nem téged akartalak megbántani hanem Iant. Nagyon csúnyán bánt velem amikor jártunk. Meg is vert.-mondta. Visszaemlékeztem arra a 2-3 hétre amíg jártunk és igen, nálam is volt olyan, hogy majdnem megvert..Egy pszichopata állat.-Amúgy szép ruha.-mér végig és leül velem szembe. </div>
<div style="text-align: left;">
-Kösz, bálba voltam.-húztam össze magam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Ha jól sejtem nem a barátoddal..igen, hallottam róla.-mosolygott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ez bonyolult.-mondom.</div>
<div style="text-align: left;">
-Elmondhatod, ki van írva a homlokodra, hogy össze vagy zavarodva..meg úgy is meghalunk ha kivisznek innen, szóval, mind1.-húzta maga alá lábait.</div>
<div style="text-align: left;">
-Mi? Ezt, hogy érted? </div>
<div style="text-align: left;">
-Vagy megölnek vagy felhasználnak, válságdíjat kérnek érted..mivel én nem egy sztár barátnője vagyok..így megölnek, érted pedig válságdíjat követelnek vagy csak szimplán megkínoznak. Voltam már ilyen helyzetbe.-válaszolta. Nem volt elkenődve, mintha beletörődött volna a sorsába. Az ajtóra pillantottam és gondolatvilágomba merülve bámultam a semmibe.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
*Harry*</div>
<div style="text-align: left;">
Az összes utcát végigfurikáztam Amyt keresve de semmi. Nem érhetett haza..nem, az messze van. Lehetetlen. Mobilját hívom már vagy 20. alkalommal de semmi. Nem veszi fel. Kezdek aggódni. Házukhoz hajtottam, kipattantam a kocsiból és erősen bekopogtam. Adam nyitott ajtót. </div>
<div style="text-align: left;">
-Csá, máris megutáltattad vele magad?-mért végig.-De hol van?-nézett mögém amikor nem látta mellettem húgát.-Mit műveltél Harry? Hol a húgom?-kérdezte ijedt hangon.</div>
<div style="text-align: left;">
-Figyelj..veszekedtünk, elszaladt és azóta nem láttam. Nem veszi fel a mobilt. Végig jártam a környéket de semmi.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ugye tudod, hogy azon a környéken rabolják el a legtöbb fiatal lányt? </div>
<div style="text-align: left;">
-Igen, tisztában vagyok vele.-csattantam fel. </div>
<div style="text-align: left;">
-Mi a francnak kellett oda vinned? Ha valami baja lesz az a te hibád lesz.-kapta le a fogasról kabátját és máris a kocsim felé szedte lábait. ~Ne is emlékeztess erre, hogy az én hibám. Tudom.~ Beszálltam mellé és padlógázzal az 1D házhoz hajtottam.<br />
-Amy, Amy.-rontottam be az ajtón. Adam szorosan a nyomomban volt. A nappaliból kijöttek a fiúk és úgy néztek rám mint aki megőrült.<br />
-Harry neked mi bajod van?-kérdezi Niall.<br />
-Nincs itt Amy?-néztem körül.<br />
-Szerinted?-mutatott körbe Louis.<br />
-Bassza meg.-mordultam fel.<br />
-Mit csináltál vele?-nézett rám Niall.<br />
-Veszekedtünk..aztán egy veszélyes, kihalt negyedben és elment. Mikor észbe kaptam, hogy hol vagyunk addigra már nem találtam semelyik utcába. A házukhoz siettem de ott se találtam..most pedig itt sincs.<br />
-Hogy találkoztatok?-kérdezte a szőkeség. Szemei villámokat szórtak.<br />
-Nem mind1? Az a lényeg, hogy nem találom.-förmedtem rá.<br />
-Nem. Mibe keverted bele a barátnőmet? Hm?-jött közelebb.<br />
-Semmibe. Nem csináltunk semmit.<br />
-Szerintem hanyagoljuk a veszekedést..derítsük ki, hogy hol van és hozzuk vissza, rendben?-szólt közbe Liam.<br />
-Nincs nyomunk.-mondtam nyersen.<br />
-Lehet, hogy csak eltévedt..-vetette fel az ötletet Louis.<br />
-Az összes utcát végig jártam a környéken..rögtön azután, hogy elment. Nem volt sehol.-vágódtam le a kanapéra. Olyanok lehetünk mint az FBI amikor egy bűnözőt keres vagy csak szimplán egy eltűnt lányt.<br />
-Szólhatnánk apának.-mondta Adam.-Ő nyomozó.<br />
-Oké, akkor szólj neki.-sürgettem. Elővette a telefonját, kikereste a számot majd felhívta. Niallra sandítottam aki végig engem fürkészett lángoló tekintetével. Biztos ő is azt mondja, ez az én hibám. Mivel az is..jogosan fogják rám. Hiszen én hívtam el Párizs legveszélyesebb környékére bálozni, én csókoltam meg és miattam ment el, miattam rabolták el. Adam letette a telefont majd ránk nézett.<br />
-Azonnal hazautazik és elkezdi a nyomozást a kollégáival.<br />
-Hol van most?-kérdezte Louis.<br />
-Buenos Aires.-zárta le telefonját.<br />
-Addigra megölik.-csattant fel Niall és fel alá járkált.-Tennünk kell valamit. Nem várhatunk ölbe tett kézzel.<br />
<br />
*Niall*<br />
~Elrabolták, elrabolták..meg fogják ölni, tennem kell valamit.~ Cikáztak a gondolatok fejemben. De nehéz elindulni úgy, hogy nincsenek nyomok. Hiszen nincsenek. Soha többé nem látom..és ez mind Harry hibája, ha nem találkoznak, akkor itt ülne mellettem. Megölelhetném, megcsókolhatnám, de nem..Harrynek mindenbe bele kell ütnie az orrát. Megszólalt a telefonom. Szinte vetődtem érte.<br />
-Halló? Ki beszél?<br />
-A Jótevővel beszélsz. Nálunk van a lány. Ha be meritek vonni a rendőrséget a buliba, meghal. Értve vagyok?<br />
-Had beszéljek vele.-mordultam fel. A vonal túlsó végén egy ajtó nyitódása hallatszott.<br />
-Niall, Niall te vagy az?<br />
-Amy..jól vagy? Bántottak?<br />
-Nem még nem..de beültettek egy székbe és különféle...<br />
-Hallottad, él és virul.-mondta ismét a férfi.<br />
-Mit akar tőlem? Pénzt?<br />
-A főnököm azt akarja, hogy egyedül találj rá életed szerelmére és ő ott fog téged várni ahol Amanda van.-suttogta.<br />
-Hogyan találjam ki, hogy hol van?-idegeskedtem.<br />
-Máris mondom a feladatot, szerintem vegyél elő egy tollat és egy papírt.-úgy tettem ahogy javasolta és vártam a feladatot.-R A S K Y I B L N E T O P R S M E U H D J A Y L V C ezekből a betűkből kijön egy név. Ha meg van a név, felhívsz és mondom a következő feladatot. Ja igen..ne hívjátok a rendőrséget, különben a barátnőd halott. Sok sikert.-tette le.<br />
-Mi a szar?-néztem meg a betűket.-Valaki?-mutattam körbe a lapot.<br />
-Ez meg mi? -vette el Liam.<br />
-Egy feladat, egy nevet rejt. Azt aki elraboltatta Amyt.-vettem vissza. Letettem az asztalra majd mindenki köré gyűlt.<br />
-Mondjuk..Bil..nem a Bill az 2 l betű.-gondolkozik hangosan Louis.<br />
-Ki jön a neved haver..-nézett Harryre.<br />
-Mi?-kapott a papír után.-Harry Styles. Nem én voltam, esküszöm. Soha nem bántanám.<br />
-Jó, de akkor is kijön a neved..-vettem el a papírt. Nem gyanakodtam rá, hisz szereti, csak nem ekkora hülye...<br />
<br />
*Amanda*<br />
Fáztam. A lábaimat már alig éreztem, szinte már nem is. Ajkaim a lila árnyalataiban pompáztak. Az ujjaim fájtak. ~Mikor jutunk ki innen?~ Beckyre pillantottam. Elaludt. Hirtelen kivágódott az ajtó és egy pasas rángatott fel a földről. Kezembe nyomott egy telefont. Harryre gondoltam de Niall nevét ismételgettem. Ő volt az. A melegség hirtelen átjárt és már nem is fáztam. Olyan jó volt hallani a hangját még ha ez csak pár percig is tartott. Kivették a kezemből a telefont és az említett hapsi visszament az ajtón túlra. Megkönnyebbülés futott végig rajtam. Meg fog találni, érzem. Hiszek benne. Becky felriadt álmából de rögtön visszaaludt. Találtam egy kisebb kődarabot és a falra kezdtem firkálni. Hallottam, hogy a férfi aki az imént bent volt, beszélget valakivel telefonon.<br />
-Igen, igen a régi halottas házban van egy titkos lejáró, oda viszem mind a kettőt. Tudja főnök, a városon kívül van egy elhagyatott temető. Oda. Oké, meglesz.-tette le és felment egy lépcsőn. Kezembe vettem a követ és az ajtó mellé felírtam, amit hallottam. Becky mellé ültem. Vártam, mikor jönnek értünk.<br />
<br />
*Harry*<br />
Minden nevet kipróbáltunk. Még mindig aggasztott, hogy az én nevem is kijött a betűkből. Valaki rám akarja kenni. Soha nem tudnám bántani Amyt. Ezt mindenki tudja. Nem vagyok olyan mint Ian..Úristen. Felkaptam a papírt és kihúzogattam a betűket.<br />
-Mit csinálsz?-nézett rám Niall.<br />
-R A S <strike>K Y</strike> I <strike>B</strike> L E <strike>T</strike> O <strike>P</strike> R <strike>S</strike> M E <strike>U</strike> H D N <strike>J</strike> A <strike>Y L V C</strike>...-mondtam a betűket.<br />
-Ian Somerhalder.-mondta Niall.<br />
<br />
<b>Sziasztok..nagyon restellem, hogy ilyenkor hoztam új részt..csak úgy volt, hogy műtenek meg nagy dolgozatot írtunk s tanultam mint a güzü..meg úgy kb minden összejött..:/ de van egy jó hírem..a következő rész már meg van írva, szóval 2 hét és kiteszem. Addig is jó olvasását.:)<br /> xoxo ~T</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-6302452485539393002015-09-11T20:50:00.001+02:002015-09-26T21:58:58.197+02:0014.rész ~ I hope you love me<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: center;">
<i>'Nehéz a kő, és nehéz az ólom, de nehezebb kit titkos bűn nyom.'</i></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wW7XhwBfEvjWrd5_BgodVLTCnjfVyemW3rQmmHnaSs_mNGQh4x-h-muQf-PSBzQSxsnPIPFvkMALG4N4WOBksoYCMeJ7dzpVe9Jw6KEtKyX-BhmvpHqp7NvjtNoYS0m8SXHQrHlWBlTr/s1600/The-Vampire-Diaries-Elena-Gilbert-as-played-by-Nina-Dobrev+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wW7XhwBfEvjWrd5_BgodVLTCnjfVyemW3rQmmHnaSs_mNGQh4x-h-muQf-PSBzQSxsnPIPFvkMALG4N4WOBksoYCMeJ7dzpVe9Jw6KEtKyX-BhmvpHqp7NvjtNoYS0m8SXHQrHlWBlTr/s320/The-Vampire-Diaries-Elena-Gilbert-as-played-by-Nina-Dobrev+%25281%2529.gif" width="272" /></a> *Amanda*<br />
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Niall kinyitotta nekem a kocsija ajtaját én pedig mint aki
jól végezte dolgát beültem az anyósülésre. A szőkeség megkerülte az autót majd
behuppant mellém. Éreztem a feszültségét, mintha rám tapadt volna ez az érzés.
Lemoshatatlannak és levakarhatatlannak éreztem. Kék szemeivel engem fürkészett.
Arcom minden egyes szegletét betérképezte. Mély lélegzetet vettem, tekintetem
állta övét. Pár pillanatig, talán percekig lehettünk így. Egyikünk se tudott
megszólalni. Nem tudom mit mondhatnék, vagyis mit szabadna elmondani neki.
Hiszen olyan boldog velem és én is vele. Ezt nem ronthatja el senki. Remélem.
Niall nyelt egyet majd kinyitotta száját, mintha mondani szeretne valamit de
inkább beindította a motort és elhajtott. Egész úton nem szóltunk egymáshoz
csak lopva néha-néha rápillantottunk a másikra. Ez tulajdonképpen kicsit vicces
lenne de most rólunk volt szó. Felhajtott a kocsibejáróra és ismét rám nézett.
Megint mondani szeretne valamit, érzem.
E helyett megrázta fejét, kiszállt az autóból és kinyitotta nekem az
ajtót. Elkísért az bejárathoz. ~Mondj már valamit, kérlek, bármit.~ Kattogott
az agyam. Na jó, ha te nem akkor én.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Niall..csináltam valamit, hogy hallgatással
büntetsz?-fordultam felé.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Mi? Dehogy. Te nem csináltál semmit. Nem rád vagyok mérges,
se senkire, vagyis egy kicsit nagyon Harryre.-Harryre aki a banda tagja, aki a
legjobb barátja, aki már-már a testvére. Aki mindig ott volt és kitartott mellette,
ez persze fordítva is igaz. Niall mégis mérges rá. Meg is értem, nem könnyű sőt
iszonyú nehéz eltűrni ahogy a barátod kihúzza a barátnődet a szobából, de te
nem szólsz semmit, mert a barátság sokat jelent neked. Inkább csendben maradsz,
adsz nekik pár percet majd utánuk mész. Niall megérdemli az igaz szerelmet, nem
tehetem tönkre azzal ha elmondom neki mit érzek Harry iránt. Teljesen
összetörne, a banda széthullana és az egész közepén ott állnék, azt se tudva
mihez kezdjek, hisz mindez az én hibám lenne. Észre se vettem, hogy
visszafojtottam a levegőt, amíg ki nem fújtam. Niall kék íriszeibe néztem,
próbáltam egy mosolyt biggyeszteni arcomra de fordítva sült el. Egy egyenes
vonal lett belőle. Összepréseltem ajkaimat.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Figyelj, ne legyél mérges senkire, nem történt semmi, csak
Harry elég..érdekesen fejezte ki az érzéseit afelől, hogy beszélni szeretne
velem.-fogtam meg kezét.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Oké, én bízok benned.-mosolygott és homlokát enyémnek
támasztotta. Most azt kéne mondanom, "bízhatsz bennem" de nem jönnek
a szavak a nyelvemre.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Bízok benned.-mondom végül. Megfogta derekamat és közelebb
húzott magához. Ajkai finoman érintették enyéimet. Ez nem olyan szenvedélyes,
vad csók volt, hanem az amitől érzed, ahogy a szíve ver a kezed alatt, amikor
minden de tényleg..mintha a világ megállt volna és csak te meg ő. Érzékeled,
hogy szeret, kíván és megőrül érted. Ennél az érzésnél nincs jobb. Kezeimmel
átkulcsoltam nyakát majd közelebb vontam magam. Hideget éreztem arcomon.
Elhúzódtam és jobban szemügyre vettem mi is eshetett rám. Egy hópihe..Niall
mellé pillantottam, esik a hó, de gyönyörű. Kinyitottam tenyeremet és
figyeltem, ahogy a hópelyhek egyre nagyobb méretben esnek kezemre. Mindegyiknek
más más alakja van. Kiskoromban elgondolkoztam, vajon mindegyikhez tesznek egy
plusz ágacskát, hogy különbözzön a többitől?! Elég izginek és egyben unalmasnak
találtam. Csak ennyi lenne a nagy titok? Egy plusz ág és máris megváltozik?
Merengésemből Niall térített magamhoz egy kisebb hógolyóval amit az arcomba
nyomott. Meghökkenve pillantottam rá.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Azt mondják a frissen hullott hóban ha megfürdetsz egy
lányt, ő lesz a legszebb. Szerintem bevált. Jól áll neked a vörös.-nevetett,
amikor arcomra vándorolt tekintete. ~Ó, igen? csak ennyire futja?~ Hajoltam le
egy marék hóért majd Niall felé hajítottam. Nem talált. Mérgelődtem és újra
próbálkoztam, de mire felegyenesedtem Niallal addigra a hóban hemperegtünk.
Mindkettőnk a másik arcát célozta. Egy adag havat tett a kabátomba.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Ha harc, hát legyen harc.-nevettem és az arcába nyomtam egy
jó nagy adagot a hóból. Felmordult majd megcsókolt. Hát igen, nem tudunk
egymásra sokáig haragudni. Éreztem a pólómban lévő olvadó havat, ahogy hozzáér
a testemhez, nagyon hideeeg. Elhúzódtam Nialltől és talpra kászálódtam.
Kiráztam a félig vízzé vált havat kabátomból. A szőkeség mosolyogva lépett
hozzám közelebb.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Segítsek levenni?-nézett szemeimbe. A fiúk mennyire
perverzek tudnak lenni..<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Nem kell, köszi.-mondtam. Szemeibe sértődöttség
villant.-Majd máskor bepótolhatod.-súgtam fülébe és egy puszit nyomtam arcára.
Csillogó szemekkel figyelt.-Niall..egyedül szeretnék ma lenni, megadod ezt
nekem?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Igen, persze. Bármit.-mosolygott. Homlokomra nyomott egy
puszit majd visszament kocsijához és elhajtott vele. Sóhajtottam és bementem a
házba. Már kezdett szürkülni az ég. Meddig voltam én abban a parkban? Felmentem
a szobámba, megnéztem a laptopomat van-e valami új hír..semmi. Visszaballagtam
a nappaliba és lehuppantam a kanapéra. Bekapcsoltam a Tv-t. Hírek, jaj de jó.
Utálom a híreket.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
*Niall*<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Hazavezettem, azaz az 1D házba. Már csak a fiúkat találtam
ott. Úgy néz i Grace is elment. Nagyon nem szimpatikus nekem az a csaj. Louis
felugrott amint megjelentem és azonnal gratulált. Furcsa, úgy rémlik mintha már
mondta volna. Tekintetemmel Harryt kerestem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Szobájába.-segített ki Liam. Bólintottam majd felkocogtam
hozzá. Bekopogtam. Semmi válasz. Még egyszer kopogtam.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Mi van?-nyitotta ki idegesen az ajtót.-Oh, szia Niall, bocs
de most elfoglalt vagyok.-csukta volna be ajtaját de lábammal megtámasztottam.
Idegesen fújta ki a levegőt.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Miért nem hagyod végre békén Amyt? Nem fogod fel, hogy nem
kíváncsi rád? Ha fontos lett volna neked akkor az elmúlt pár hétben kerested,
hívtad vagy beszéltél volna vele. De még arra se vetted a fáradtságodat hogy
egy nyomorult SMS-t küldj neki. Szóval most mondom először és remélem
utoljára..Akadj le róla, hagyd, had legyen végre boldog.-tört ki belőlem
minden. Ő pedig csak nevetett.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Honnan tudod, hogy nem pont én kellek neki? Úgy beszélsz
mintha tudnád mi kellene neki pedig fogalmad sincs semmiről. Lehet jobban járna
ha te hagynád békén. Te nem adhatod meg neki azt amit én megadhatnék.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Arra gondolsz, hogy megadhatod neki az összetört szív
érzését? Ebben egyet értünk, te csakis ezt tudod adni. Mást nem.-mordultam fel
és otthagytam. Bementem a szobámba és végigdőltem az ágyamon.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
*Harry*<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Niall bekattant, még-hogy az összetört szív érzését adhatom
neki..ez teljesen hülye. Mindent megadnék Amynek, amire csak vágyik, vagy annál
is többet. Becsuktam az ajtót majd az órára néztem. 20:00..Ledőltem az ágyra és
elnyomott az álom.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
**<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy parkban ébredtem. Minden káprázatos, mint a mesékben.
Felkeltem a padról és elindultam körülnézni. Tavasz volt, a fák virágba borulva
ékeskedtek. A tulipánok kinyílva csalogatták magukhoz a dolgozó méhecskéket.
Pillangók repkedtek ide-oda. Egy tónál kötöttem ki ahol hattyúk úszkáltak. A
parttól nem messze egy lány állt nekem háttal. Rögtön megismertem. Gyönyörű
barna haja tökéletesen hullott hátára.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Amy?-kiáltottam. Megfordult. Arca makulátlan, mint mindig.
Szemeiben félelem villant. Közelebb mentem hozzá. Pár lépésre megálltam előtte.
Mosolyogva figyeltem mit fog lépni.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Te, hogy kerülsz ide?-kérdezte.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Rád gondolok, téged kereslek mindenhol.-mondtam.
Felcsillant a szeme, igaz csak egy pillanatra de megtörtént.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Én nem gondolok rád. Nem foglalkoztál velem, egyedül
hagytál amikor szükségem volt RÁD.-mondta nem hétköznapi hangon. Mintha a sátán
szólt volna belőle. Tűz lobbant belőle, nem égette meg, ott ékeskedett rajta.
Arca eltorzult. Olyan lett mint a rémálmokban felbukkanó szörnyé. Szemet vakító
fény tört ki mellkasából. Eltakartam szememet és mikor újra normálisan láttam
nem volt sehol, eltűnt. Nevén szólongattam de nem történt semmi.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Amy.-kiáltottam.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Mit akarsz még itt?-mordult fel és megjelent mellettem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Téged. Téged szeretnélek. Mindennél jobban. Azért nem
kerestelek, hívtalak és SMS-eztem, mert nem akartam elrontani mindent. Nem
akartam, hogy ennyire haragudj rám. Szeretlek Amanda, érted?
Szeretlek.-vallottam be.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Harry..én is szeretlek, de nem szerettem volna elmondani
Niall miatt. Kellesz nekem, érted?-arca ismét visszanyerte eredeti állapotát.
Gyönyörű makulátlan bőre van..hogy én mennyire kívánom. Mintha olvasott volna
gondolataimban nekem esett, vadul csókolóztunk. Derekánál fogva közelebb
húztam. Két lábával közre fogta csípőmet én pedig egyik kezemmel alulról
megtámasztottam. A semmiből megjelent egy ház. Belépdeltem vele az egyik
szobába. Végigdöntöttem az ágyon, levettem pólóját és testét apró csókokkal
hintettem be. Nevemet suttogta. Annyira vártam erre a pillanatra..<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
**<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Izzadva ébredtem. A takaró rám volt tekeredve mint egy kígyó
az áldozatára. Felültem és megtöröltem homlokomat. Rápillantottam az órára
hajnali 4..Kikászálódtam az ágyból, felkaptam egy utcai szettet és leosontam a
bejárathoz. Leakasztottam egy meleg kabátot,
összecipzáraztam majd kimentem a házból. A hó megállás nélkül szakadt, a
hideg szél pedig pirosra csípte arcomat. Előhalásztam kocsi kulcsomat,
bepattantam a járműbe és elhajtottam az 1D rezidenciáról. Egyenesen Amyék
házához vezettem. Az ablaktörlő maximális sebességgel végezte dolgát de így is
alig láttam ki. Leparkoltam az utcán, két házzal arrébb Amyéktől. Hangtalanul
próbáltam megközelíteni a hátsó kertet ahol a szobaablaka van de csak kisebb
nagyobb sikerrel vittem véghez elképzelésemet, mert a friss hó ropogott a lábam
alatt. Szerencsére senki nem jött ki. Megmozdult valami a fűzfa tövében. A
lámpa fényénél egy világító szempárt véltem felfedezni. ~Basszus, basszus, basszus.~ Egy hatalmas kutya ugatva vett
célba. Nekiiramodott és mire észrevettem már a hóban voltam. Leterített. Nem
harapott meg csak rám ült. Hallottam, ahogy valaki leugrik a fáról és ide fut
hozzám meg a kutyához.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Brutusz..szállj le róla, hallod? Gyere már le.-szólalt meg
egy ismerős hang. Végül a kutya vagy mi ez megadta magát és engedett felállni.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Remek, átázott a kabátom.-tettettem mérgelődést de nem
nagyon sikerült. Amy pillantása meglepettség és harag között lézengett. Ezért
kapok..<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Te mi a fenét keresel itt? Hajnali fél 5 van..-nézte meg
telefonját.-Kémkedsz utánam?-arcán ijedség villant.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Nem, dehogy csak látni akartalak.-túrtam hajamba.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Ez mindig is így volt? Amikor kedved támadt rögtön jöttél
és benéztél az ablakomon? Vagy bekameráztad a házunkat és onnan figyelted
minden mozdulatomat? Harry, ahhoz, hogy te hajnalok hajnalán beállíts hozzám
azzal az ürüggyel, hogy látni akarsz..nincs jogod. Még talán Niallt is
lekiabálnám ezért.-mordult fel.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Ugye te se hiszed ezt el amit most mondtál? Kamerák?
Bevallom nem ez volt az 1. eset, hogy eljöttem megnézni téged. De komolyan azt
feltételezed, hogy bekameráztam a házatokat?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Nem feltételezem csak megemlítettem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Amy, miért nem akarsz velem beszélni?-néztem rá értetlen
kissé fátyolos tekintettel.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Harry, van fogalmad min mentem keresztül az elmúlt 2
hónapban? Hm? Az elején te voltán az első személy akit magam mellett tudhattam
és szerettem volna magam mellett tudni. Aztán az 1. héten még foglalkoztál
velem, utána nem. Miért hidegültél el tőlem? Ha hívtalak kinyomtad, ha írtam
nem válaszoltál. Amikor visszajöttem, kellettél volna de ismét nem voltán
sehol. Le se szartál ha pontosak akarunk lenni. Ja és persze ne is feledkezzünk
meg a tegnapi esetről sem. Azt hittem tegnap az 1D házban megversz azért amiért
lekiabáltalak, de akkor is igazam volt.-mondta. Látszott a hideg levegőben a
lehelete, ahogy beszélt. A kutya közben Amy lábának dörgölődzött és fejét
gazdája arcára szegezte. Érezte, amit ő.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Sajnálom, ezt mind miattad tettem. Meg akartalak
kímélni.-fordítottam el tekintetemet szemeiről.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Mitől akartál megkímélni? Attól, hogy egész áldott nap ne
gondoljak rád, ne okozz nekem fájdalmat a hiányoddal? Tájékoztatlak, ez nem
sikerült.-kereste tekintetemet.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Tőlem. Magamtól akartalak megszabadítani.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-De miért kéne megszabadulnom tőled?-nézett értetlen
arckifejezéssel. Ez a mimika arra emlékeztet, ahogy Gemmával kisebb korunkba
játszottunk és tanítottam baseballozni. Fogta az ütőt, próbált összpontosítani.
Magyaráztam a szabályokat ő pedig ugyan ilyen képet vágott. Persze nagyot
nevetem rajta.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Mert szeretlek.-néztem szemébe. Most nagyon fontos mit
látok szemeiben.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Harry..én..-kapkodta a levegőt, feltűnően kerülte a
tekintetemet.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Figyelj, mielőtt elküldenél a francba, ezt nézd meg és
kérlek fontold meg. Ha eljössz, akkor talán még kicsit fontos vagyok
számodra.-nyomtam kezébe egy szórólapot és visszamentem a kocsimhoz.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
*Amanda*<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p> </o:p>~Én is szeretlek, nem is tudod mennyire vágyom rá, hogy
elmondhassam, de nem lehet.~ akartam mondani de inkább csendben figyeltem,
ahogy elhagyja telkünket. Kinyitottam a szórólapot. Jobban szemügyre vettem.
Egy holnapi álarcosbált hirdetnek benne ami 20:00-kor kezdődik egészen
hajnalig. Ez az álarcos bál emlékeztet a Hamupipőkére. Egy üzenet volt a
sarkára biggyesztve. Félbehajtott rózsaszín papírfecnire Harry kacskaringós
betűi voltak vésve.</div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
"Szeretném ha a holnap 18:00-kor érkező ruhát vennéd
fel estére. H"<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Akaratlanul is mosolyra húztam számat. ~Állj le!~ mondta
belső hangom. Annyira bírom amikor hirtelen belém villan ez az egész és az
agyam ellenkezik a szívemmel. Innen ered az a mondás, hogy "Az agy vezet,
nem a szív"? Zsebre vágtam a szórólapot, megsimogattam Brutuszt és
bementem a házba. Csináltam egy bögre forró teát és felballagtam a szobámba.
Hajnali 5..már 2 órája ott ültem a fán és elmerültem gondolataimban. Amíg elszürcsölgettem
a teámat játszottam a telefonomon. Letettem a bögrémet éjjeliszekrényemre és
beburkolóztam a takaróm alá. Lehunytam szememet és pár pillanat múlva álomba
csöppentem. Harryvel álmodtam. Megcsókol és tetszett. Tetszett? Az nem
kifejezés, odáig voltam érte. 1-kor keltem, a takarót és a párnákat a földön
találtam, homlokom és hajam verítéktől tapadt. Mobilkészülékemet kezembe
vettem. Villog a tetején lévő led..Feloldottam, SMS Niall-től.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
"Szia kicsim. Voltam nálatok reggel. Felmentem hozzád
de láttam, hogy alszol. Nem akartalak felébreszteni, így inkább hazajöttem.
Nagyon szeretlek. Remélem ma is láthatlak, hiányzol. N"<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
-Kicsim?-néztem érdeklődve. Kikászálódtam az ágyból majd
lecsoszogtam a konyhába. Adam épp ebédelt. Mormoltam egy sziát és a hűtőben
kerestem tejet, a fiókban pedig müzlit. Levettem egy tálat, leültem az
asztalhoz majd beleöntöttem a tejet és a müzlit. Adam ádáz tekintettel figyelt
az ebédje felett. Haja összekócolva, megint nem fésülködött..erről az jut
eszembe amikor kiskorunkban mindig a fésűn veszekedtünk. Volt, hogy órákat
kergetőztünk érte. Elmosolyodtam a gondolaton. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Min nevetsz?-vigyorgott Adam. Kanala az üres tányérban,
végzett. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Egy emléken.-mondtam és belekanalaztam a müzlimbe de nem
vettem rá magam, hogy le is nyeljem. Felálltam, betoltam a székemet és kimentem
a tálammal az udvarra. Előkotortam Brutusz tálját a kutyaólból majd
beleöntöttem reggelimet. Füttyentettem egyet, már itt is volt mellettem.
Megsimogattam fejét. Visszasiettem a házba, a tálat a mosogatóba helyeztem és
felszaladtam szobámba. Végig dőltem az ágyon. A plafon apró repedéseit
figyeltem. A szobám minden egyes szegletét bejártam szemeimmel. Annyira
megszokott látványt nyújt..Szemhéjam már nem bírta sokáig, éreztem, ahogy
lassan levonzza őket a gravitáció. Néhányat pislogtam de már késő volt,
elnyomott az álom. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
**<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Harry? Harry?-kiáltottam. Egy ismeretlen kihalt helyen
találtam magam ahol tűz söpörhetett végig. Minden fa korhadt és leveletlen
volt. A házak megfeketedtek , némelyik össze is dőlt. A levegőben pernyék
szállingóztak. Olyan volt mint egy rémálom. Már csak az ördög hiányzott. Szúró
érzés fogott el. Hiányérzet. Hiányzik Harry, Őt hiányolom. Vajon hol van most?
Körülnéztem de csak a leégett falut láttam és mellette az erdőt. Sikoltást hallottam
az egyik házból. Elindultam a hang irányába. Hirtelen egy fekete szárnyú angyal
tőrt ki az utcára. Szárnyfesztávolsága körülbelül 4 méter lehet, fekete tollai
tökéletes sorrendben állnak. Teste izmos, kidolgozott. Haja belepte nyakát.
Göndör fürtjei eltakarták arcát. Az angyal fején szarvak díszelegtek. ~Az
ördög? Így képzelem el az ördögöt?~gondolkoztam. Mintha meghallotta volna,
mintha olvasna fejembe. Lassan felém fordította fejét. Harry volt az, fekete
szemekkel. Hátrahőköltem. Sosem láttam ilyen éjfekete szempárt. Közeledett
felém. Nem féltem tőle de mégis hátrálni kezdtem. Ő csak nyomult előre. Én meg
futásnak eredtem. Sikoltozva futottam egyik mellék utcából a másikba. Megálltam
egy sikátor kukája mellett és lekucorogtam. Felhúztam térdeimet, kezeimmel
összekulcsoltam és fejemet ráhajtottam lábamra. Imádkoztam, nehogy megtaláljon. Várjunk, ez csak egy bugyuta álom, itt én parancsolok. Összeszedtem magam és kikászálódtam búvóhelyemről. Kimentem az utcára és Harry nevét kezdtem kiabálni. Nem is kellett sok idő, hogy megtaláljon. Elém állt majd fürkészni kezdett fekete szemével. Még soha nem féltem ennyire senkitől. Kezei karmokban végződnek. Felemeli jobbját és végig simít karomon. Mintha villám hasítana belém, elhúztam a kezemet. Megkarmolt. Pszichopata mosolyra húzta ajkait majd hasam tájékán rántott egyet a karján. Éreztem, ahogy a meleg vér kibuggyan bőröm alól. Odakaptam kezemet és a földre rogytam. Próbáltam arrébb lökni magam lában segítségével de nem sikerült. Vértócsában ülve néztem fel Harryre. ~Kérlek, ne bánts..megteszek bármit.~ próbáltam telepatikus úton üzenni neki mert ha kinyitom a számat tuti vért fogok köhögni. Leguggolt mellém, az igazi Harryt láttam magam előtt. Azt a kisfiús nézést, a csillogó zöld íriszeit. Ijedség villant szemeiben. Rájött, hogy ezt tette velem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
-Amy, kérlek maradj velem, kérünk segítséget, meg fogsz gyógyulni, ígérem. Csak maradj velem.-emelt karjaiba.-Segítség, valaki segítsen.-könnyektől csillogott szeme. Éreztem, ahogy a halál eljön értem. Becsuktam a szememet és sötétséget láttam. Mentem a sötétben. Megbotlottam valamibe és elestem. Feltápászkodtam, leporoltam ruhámat. Nem tudom miért csináltam ezt, hisz nincs is itt kosz. Felnéztem és egy öreg néni vánszorgott felém. Haja már-már teljesen fehér volt. Ruhája mintha csillogott volna. </div>
<div class="MsoNormal">
-Drágaságom, hát te, hogy kerülsz ide ilyen fiatalon?-kérdezte.</div>
<div class="MsoNormal">
-Igazából az ördög által. Először hagyott elvérezni, utána pedig átváltozott emberré és segíteni próbált nekem. Nagyon zavaros az egész. Fel se fogtam mi is történt. Amúgy hol vagyok?-néztem körül. Az öregasszony beszédre nyitotta száját de elhallgatott. </div>
<div class="MsoNormal">
-Amy, Amy, kérlek gyere vissza hozzám. Szeretlek.-visszhangzott Harry hangja a sötétségben.</div>
<div class="MsoNormal">
-Úgy hallom vissza kéne menned.-mosolygott. </div>
<div class="MsoNormal">
-Nem tudom merre menjek.-fordultam körbe de addigra eltűnt, köddé vált. Egy ajtó nyílt ki tőlem 20 méter távolságra. Rohanni kezdtem. Átfutottam rajta, egyenesen a vakító fénybe.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
**</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
Felriadtam. Ilyen bugyuta álmom még nem volt...ránéztem az órára, 18:00. Basszus. Kipattantam az ágyból és a fürdőbe siettem. Rendbe szedtem magam majd a ruhásszekrényemhez siettem. Csengettek. Lerobogtam a lépcsőn és ajtót nyitottam. Egy futár állt a küszöbön, kezében a nekem címezett csomaggal. Aláfirkantotta a papírt majd átvettem a dobozt. Becsuktam az ajtót és visszamentem a szobámba. Kibontottam a titokzatos valamit. Gyönyörű barna, arany csillogó ruhát találtam benne egy cetlivel.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<i>"Mert megérdemled.</i> H<i>"</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
-Én vagyok Hamupipőke..-nyögtem ki. Csodálattal vettem szemügyre a ruhát amit Harry küldött. Ez egy vagyonba kerülhetett. Nem késlekedtem, felvettem és megnéztem magam a tükrömben.-Wao. Hihetetlenül szép.-mondtam. Felhúztam egy magassarkút és letipegtem a nappaliba. Adam épp Tv-t nézett. Rám pillantott és tátva maradt a szája.</div>
<div style="text-align: left;">
-Meseszép vagy. Hova készülsz?-mosolygott és közelebb jött. </div>
<div style="text-align: left;">
-Egy bálba, Harry elhívott és ezt küldte.-pördültem meg. </div>
<div style="text-align: left;">
-Harryvel fogsz menni?-kérdezte. Bólintottam és mögém lépett. Megfogta a ruha fűzőjét majd jó erősen meghúzta, míg végül alig kaptam levegőt. A melleim majdnem kiestek a ruhából.</div>
<div style="text-align: left;">
-Biztos, hogy így kéne ennek lennie?-néztem meg jobban. </div>
<div style="text-align: left;">
-Ha Harryvel mész, akkor igen.-nevetett. Elviszlek, jó?-motyogta.</div>
<div style="text-align: left;">
-Oké, köszönöm.-mosolyogtam. Elvettem a székről a táskámat majd felvettem e gy kabátot és kiszaladtam a havon keresztül a kocsihoz. Majdnem megfagytam. Még pár lépés és hajszárítóval olvaszthatnak ki. Szerintem a kocsiban hidegebb van mint kint..Adam behuppant mellém, összedörzsölte tenyereit és beindítva a motort elhajtott. Maxra tekertem a fűtést.</div>
<div style="text-align: left;">
-Tudod, hogy hol van?-dugtam az orra alá a szórólapot. </div>
<div style="text-align: left;">
-Persze.-mondta és lekanyarodott. 10 perc múlva odaértünk. Egy hatalmas ház tárult elém ami ki volt díszítve. Karácsonyi dekorációk mindenütt. Bátyám kinyitottam nekem az ajtót és kisegített a kocsiból. Fellépkedtem a lépcsőn majd visszafordulva integettem Adamnek. Megemeltem a szoknyámat és bementem az épületbe. Egy nagy bálteremben találtam magamat. Kész svédasztalok voltak a jobboldalon, a terítőket pedig ízlésesen válogatták meg. Szemeimmel Harry után kutattam. A helység minden egyes szegletét végigjártam mígnem egy oszlopnak támaszkodva megpillantottam. Engem fürkészett zöld íriszeivel. Méla ámulattal és gyönyörrel futtatta végig rajtam tekintetét. Elindult felém. Megállt előttem majd kezemért nyúlt és csókolt lehelt rá. Remegés fogta el testemet, mintha apró bogarak mászkáltak volna bőröm alatt.<br />
-Gyönyörű vagy.-mosolygott és közelebb lépett.-Felkérhetem a hölgyet egy táncra?-nézett szemeimbe. Bólintottam. Lelépkedtünk a lépcsőről, egyenesen a táncparkettet vettük célba. Harry derekamnál fogva közelebb vont magához. Vállára helyeztem egyik kezemet, másikat pedig kezébe. Lassúztunk, mint mindenki körülöttem. Egy kicsit meg voltam illetődve, mert nem tudok lassúzni, de egész jól ment. Harry próbálta elkapni tekintetemet de én annyira zavarban voltam, hogy inkább a többi táncost figyeltem. Még közelebb vont magához és most sikerült összefonnia tekintetünket. Pár centi választott el minket, éreztem ahogy meleg lehelete csikizi arcomat. Orrunk már-már összeért. Csökkentette a távolságot, mire észbe kaptam ajkunk összeforrt.<br />
<br />
<br />
<b>Sziasztoook.:D Hát ez lett volna a 14.rész. Remélem tetszett. Bocsi, hogy ilyen későn hozok részeket, de nagyon nincs ihletem meg új suli, szóval egyszerre több felé kell szakadnom, már ha ez lehetséges. Na az a lényeg, hogy elfoglalt vagyok, nagyon. De megpróbálok felzárkózni a tervezett tempóhoz. 3hét múlva kiteszem az új részt. További szép szeptembert.:3</b><br />
<b>xoxo ~T</b></div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-59097283699296046152015-08-03T22:05:00.003+02:002015-08-27T15:08:08.195+02:0013.rész ~ I will be your nightmare<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<b><u>IDŐ</u></b></div>
<div style="text-align: center;">
<i>'Talán begyógyítja a sebeket..de az emléke örökre megmarad!'</i></div>
<br />
*Amanda*</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTDzF5gvmjqofALIE67GPr_efebZgHw1XzxgJg5z0QaY-Vj08Mhnie6RTWf43-pMhR819TmgrA5Cghg6evPcg5MtzJxaKlfAweZzdNSnwMbZvlt77MjFhn7KJTllnDZzEllGSStemJi7iK/s1600/large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="178" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTDzF5gvmjqofALIE67GPr_efebZgHw1XzxgJg5z0QaY-Vj08Mhnie6RTWf43-pMhR819TmgrA5Cghg6evPcg5MtzJxaKlfAweZzdNSnwMbZvlt77MjFhn7KJTllnDZzEllGSStemJi7iK/s320/large.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
Már majdnem 3 hete, hogy itthon vagyok zavaró tényezők nélkül. A suliban téli szünet van, Ian elkerül, mert ráhívta Niall a rendőröket. Amikor visszajöttem és menekültem előle épp akkor jöttek, hogy elvigyék...Niall pedig minden nap jön és megnéz, nincs-e semmi bajom. Amíg nem voltam itt Aby elköltözött Ausztráliába, Harry meg szakított Taylorral, de nagyjából minden visszaállt a régi kerékvágásba. Holnap után karácsony..Minden évben együtt ünnepeltük a karácsonyt de most apa ismét dolgozik, Adam pedig gyakornoki állást szerzett. Az ablakon át figyeltem ahogy a hó hatalmas pelyhei belepik az utakat és úgy kb mindent. Imádok hóesésben sétálni s közben forrócsokit inni. Leszaladtam a lépcsőn és a kabátom felvétele után kimentem az utcára. A hideg levegő rögtön megcsapta arcomat. Összehúztam a kabátom cipzárját, mély levegőt véve elindultam a legközelebbi park felé. Minden fehér...imádom. Megálltam egy kávézónál és kértem egy forrócsokit majd tovább mentem. Leültem az egyik padra és néztem az embereket, ahogy ide, oda futkosnak egyik üzletből a másikba. Hát igen, így jár az aki elhúzza a vásárlást ünnepekkor. Ujjaimmal körbefogtam a poharat amiben meleg italom volt. Könnyebb felmelegedni. Mellettem pár évvel idősebb srác épp egy mókust fotózott, ahogy élelem után kutat a talajon. Cuki bolyhos farka testéhez simult. Ő is fázik..nem csodálom. Az előbb említett idegen most kameráján át engem fürkészett. Elmosolyogtam és oldalra fordítottam fejemet.<br />
-Bocsi, hogy megzavarlak..csinálhatnék rólad pár képet?-szólított meg.<br />
-Öhm, nem vagyok egy fotogén típus, sajnálom.-kortyoltam bele a pohárba.<br />
-Nem baj, csak legyél természetes. Tanuló fotós vagyok és egy beadandóhoz csinálnám a képeket, nem fog megjelenni sehol, ha ettől félsz.-mosolygott.<br />
-Oké, nem bánom.<br />
-Belekortyolnál a pohárba?-emelte szeméhez a gépét. Beleittam a forrócsokimba.-Amúgy az én nevem George.-szúrta közbe mielőtt lenyomta a gombot. Majdnem kiköptem az italomat.<br />
-Tessék?-néztem rá.<br />
-Bocsi, hogy nem akkor mondtam..<br />
-Nem baj..csak meglepődtem, mert a tesómat is így hívták.-vágtam szavába.<br />
-Oh, részvétem.<br />
-Köszönöm..az én nevem pedig Amanda.<br />
-Szép neved van.-mosolygott amitől kicsit elpirultam.<br />
-Csinálsz még képeket vagy végeztél?-próbáltam mosolyogni.<br />
-Igen, persze. Elővennéd a telefonodat és mintha egy vicces dolgot láttál volna elkezdenél nevetni közben a telefonodat néznéd?-játszotta el, hogy hogyan is gondolta. Utánoztam mozdulatait és a gép folyamatos kattogását halottam.-Na akkor az utolsó képnél kérhetnélek arra, hogy tartsd a telefon és közben mosolyogva nézz rám?-vigyorgott. Bólintottam és megcsináltam amit mondott.-Nagyon szépen köszönöm. Ezekre biztos jó jegyeket fogok kapni. Kellemes Ünnepeket. Szia.-intett mosolyogva.<br />
-Nincs mit. Neked is, szia.-integettem. Megittam az utolsó kortyomat is és a poharat kidobtam a mellettem lévő kukába. Felálltam a padról és elindultam hazafelé. Az idő egyre hidegebb lett, már-már lila volt a szám. Látóhatárban volt a házunk, ezért gyorsabban szedtem lábaimat. Felrántottam az ajtót és kicsit megkönnyebbülve léptem be otthonunkba. A melegség körülvett. Miután levettem bakancsomat és kabátomat rögtön beburkolóztam egy meleg pokrócba. Bekapcsoltam a Tv-t és leültem a kanapéra. Csengettek. ~Mindig ilyenkor kell zavarni, amikor elhelyezkedek kényelmesen?~ mérgelődtem. Pokróccal indultam meg az ajtó felé. Kinéztem a "kukucskálón". Harry..mióta megjöttem kerül engem, most meg itt áll az ajtónk előtt. A kilincsre tettem kezemet és lassan lenyomtam.<br />
-Szia..<br />
-Ki volt az a srác?-fonta össze mellkasa előtt kezeit.<br />
-Tessék? Te követtél egem?-lepődtem meg.<br />
-Nem, csak arra jártam. Na, ki volt az?-szemeiben düh keveredett a félelemmel.<br />
-Egy olyan személynek aki 3 hete rám se bagózik nem tökmindegy?<br />
-Amy..<br />
-Meg se szólalj. Tudod milyen érzés amikor várod azt a személyt aki számodra nagyon fontos és rád se néz vagy nem is kíváncsi rád? Ha rájöttél szólj.-csuktam be az ajtót. ~Hogy mondhattál ilyet pont neki? Hát nem szereted?~ Persze, hogy szeretem de az, hogy 3 hete ide se jött, még írni se írt..az ne vonjon kérdőre olyan témában amihez semmi köze nincs. Lehet egy kicsit kemény voltam de nagyon rosszul esett az a tény, hogy nem keresett vagy még rosszabb, nem is kíváncsi rám. Visszaültem a kanapéra és néztem tovább a Tv-t mintha nem történt volna semmi. Pittyegni kezdett a telefonom. SMS.<br />
<br />
"<i>Tudom, hogy nem akarsz velem szóba állni és ezt meg is értem, de kérlek gyere el 10 perc múlva az 1D házba. Nagyon fontos lenne. </i>H"<br />
<br />
Sóhajtás kíséretében visszatettem a telefonom és tovább néztem a sorozatomat. Kiburkolóztam a takaróból, felvettem a kabátomat, bakancsomat és kifelé mentet leakasztottam a kocsikulcsot a helyéről. Kinyitottam az ajtót de megtorpantam.<br />
-Épp kopogni akartam.-mosolygott rám. Szőke haját hópelyhek lepték be.<br />
-Szia.-mosolyogtam.<br />
-Elvigyelek?-csókolt meg.<br />
-Társasággal mindig jobb az út.-nevettem. Bezártam az ajtót és Niall után mentem a kocsihoz. Kinyitottam az ajtót és beültem. Niall is bepattant a kocsiba majd beindítva azt elindultunk.-Te tudod mi lesz?-néztem rá.<br />
-Nem. Sejteni sejtem de az nem biztos.-pillantott rám és megfogta a kezemet.-Amy, mi lenne ha megmondanánk, hogy együtt vagyunk?-kérdezte.<br />
-Szerintem jó ötlet mert már nem tudok titkolózni te pedig nem lehetsz mindig napszemüvegben meg sapkában.-mosolyogtam.<br />
-Érted bármit.-puszilta meg kezemet. Észre se vettem és már ott is voltunk a háznál. Kiszálltam, Niall megfogta a kezemet és bementünk a házba. Harry fel, le járkált a bejárati ajtó előtt. Megtorpantam amikor Harry megállt és rám nézett. Megfagyott bennem a vér, úgy éreztem összeesek. Mély levegőt vettem és beljebb lépdeltem Niallal. Elképesztő, hogy pár perccel ezelőtt ott veszekedtem vele az ajtónkba most meg meg se tudok/merek szólalni.<br />
-Amy, annyira jó, hogy eljöttél.-jött közelebb, én pedig egy lépést hátra. Megtorpant és bólintott, hogy érti a célzást.-Niall, bekísérnéd a nappaliba?-fordult el.<br />
-Persze. Jössz?-ajánlotta fel mosolyogva a kezét, amit el is fogadtam és bementünk a többiekhez. Helyet foglaltunk a kanapén és vártuk, hogy mi lesz. Louis összesúgott Liammel és rám mosolyogtak. ~Na itt nagy gáz lesz.~ Harry lépett be az ajtón egy velem egykorú szőke hajú lánnyal a oldalán. Testalkata tökéletes, fehér fogai csak úgy világítanak..maga a tökély Harry számára.<br />
-Azért hívtalak össze titeket, hogy bemutassam a barátnőmet, Gracet..-mutatott a lányra. Lélegzetem is elakadt amikor kimondta azt a bizonyos jelzőt.."barátnőmet". Ne, csak ezt ne..kérlek, könyörgöm.<br />
-A nevem Grace Palmer, örülök hogy megismerhetlek titeket.-mosolygott. Mikor tekintete találkozott enyémmel komor lett az arca egy pillanatra majd újra vidám.-Biztos te vagy Amanda..nagyon sokat hallottam már rólad.-próbált mosolyogni de valami nem stimmelt vele. Harry a tekintetemet kereste kisebb, nagyobb sikerrel.<br />
-Tényleg?-pillantottam Niallre. Ő csak vállat vont és felállt.<br />
-Akkor nekem is lenne egy bejelenti valóm amit itt már szerinte mindenki sejt..Amy és én egy pár vagyunk és úgy gondoltuk, most már ideje leleplezni magunkat ország, világ előtt.-mosolygott rám.<br />
-Végreee...-kiáltotta el magát Louis.-Oh, ez hangos volt? Nem baj.-vigyorgott. Pillantásom Harryre vándorolt aki engem nézett továbbra is. Szemeiben mintha tűz lobbant volna. Megfogta Grace derekát és megcsókolta. Éreztem ahogy szívem összeszorul és a fájdalmat ami elárasztotta egész testemet.<br />
-Merre van a mosdó?-álltam fel.<br />
-A folyosó végén jobbra.-mutatta Liam. Elindultam és mikor kiértem a nappaliból futottam a WC-ig. Kinyitottam az ajtót és a tükörre támaszkodtam. Meglátva tükörképemet elszörnyedtem. Sápadt arc, beesett kissé karikás szemek..Megcsipkedtem arcomat, hogy egy kis színe is legyen majd megmostam.<br />
-Jól vagy?-jött be Louis.<br />
-Nem..<br />
-Mondd, mi a baj. Nem mondom el senkinek, bennem bízhatsz.<br />
-Harry..nem tudom, hogy kellett volna reagálnom Gracere de biztos nem úgy ahogy az előbb csináltam. Szeretem Harryt de Niallt is és ez szétszaggat belülről.-kezeimbe temettem arcomat. Louis megsimogatta hátamat és kezeimet lefejtette arcomról.<br />
-Figyelj..mindkettő iránt mindig is fogsz érezni valamit. Azt kell eldöntened, hogy kit szeretsz jobban..a másikat meg próbáld meg elfelejteni. Ami pedig nagyon fontos, ne mondd el Niallnak, hogy mit érzel Harry iránt.-mondta. Bólintottam majd egy nagy levegő kíséretében megpróbáltam összeszedni magamat..<br />
-Köszönöm.-suttogtam és megöleltem. Visszamentünk a többiekhez. -Ki kér inni rajtam kívül?-néztem körbe. Niall és Harry tette fel a kezét. Elindultam a konyha felé innivaló után kutatni.<br />
-Majd én segítek neki.-hallottam Grace hangját. ~Ne, csak téged ne,~ Belépett és behúzta maga mögött az ajtót.-Na ide figyelj te kis csitri liba..Harry az enyém, vésd az eszedbe mert ha nem fogod fel a csinos kis pofikáddal akkor számíts rá, hogy én leszek a rémálmod.-jött közelebb. Beszédre nyitotta a száját de ekkor belépett Harry.<br />
-Minden rendben?-kérdezte.<br />
-Persze.-mondta Grace és szúrós tekintettel mért végig majd kiment. Megkönnyebbülten fújtam ki a bennem felgyülemlő levegőt. Elvettem a dzsúszt és könnyeimmel küszködve levettem a poharakat majd megtöltöttem őket. Harry mellém lépett és megköszörülte a torkát.<br />
-Nem vagyok kíváncsi a sajnálkozásodra, a bocsánatodra és főképpen rád. Hagyj engem békén. Menj a barátnődhöz...-vettem el 2 poharat a 3-ból és bementem velük a nappaliba.<br />
<br />
*Harry*<br />
Amy után mentem és levágódtam a kanapéra. Tekintetemmel végig őt figyeltem, de még csak rám se nézett. Garcet zavarta, hogy nem rá figyelek de leszarom. Ő is csak azért van, hogy kicsit elfelejtsem Amyt de nem sikerül. A nap minden egyes percében rá gondolok, nem tudom kiverni a fejemből. Ebben a 3 hétben is figyelemmel kísértem minden mozdulatát. Nem tudom mi van velem de ez már szerintem beteges. Rám se néz..ebbe bele fogok pusztulni.<br />
-Amy, beszélnem kell veled, most.-jelentettem ki és megfogva csuklóját kirángattam a folyosóra.<br />
-Te mit képzelsz magadról? Nem rángathatsz csak így ki. Ehhez nincs jogod.-csattant fel.<br />
-Mi bajod van velem? Miért kerülsz ennyire? Miért nem akarsz velem szóba állni?-néztem rá. Beszédre nyitotta száját de Niall is kijött a folyosóra.<br />
-Mennünk kéne.-mondta.<br />
-Niall, nem látod, hogy épp beszélgetünk?-kérdeztem mérgesen.-Mit szerettél volna mondani?<br />
-Azt, hogy ideje mennünk Niall...-könnyebbült meg. ~Micsoda?~ Figyeltem ahogy felveszi a bakancsát és a kabátját majd elhagyják az 1D házat, kézen fogva. Felgyülemlett bennem a harag. Telefonom pittyegése kicsit lenyugtatott. SMS.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
"<i>Harry, igazad van. Beszélnünk kell. Holnap gyere a parkba 2-kor.</i> A.E."</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b>Sziasztok :D Ez lett volna a 13.rész.. Nem tudom észre-e vettétek de közeledünk az évad végéhez :) Köszönöm a 5 feliratkozót és persze a kommenteket is :) Nyugodtan iratkozhattok még fel, én csak örülnék neki ja és a visszajelzéseknek is..legyen az pipa vagy komment. Egy érdekesség: megújult a blog trailere is itt megtaláltatjátok: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=-ivd8XA7n1Y">Remember Me (blog trailer) </a> További jó nyarat mindenkinek :3</b><br />
<b> xoxo ~T</b></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-13084741810044847122015-07-17T19:45:00.002+02:002015-08-03T13:53:38.813+02:0012.rész ~ I hate him!<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<i>'Nem tudom mi ez, kavarognak az érzések...Szeretlek, de közben már gyűlöllek!!'</i><br />
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkC15TBjnCvsMNQzq3WHEUHZFi6QdeS7MjxT4-dDKRN-m3Vybc8OYVD_UDO3dfRpX9hDQK_R5XRUDGehb2-sSh7EWb4pLu7tW5iJGiHwj7f3Le0PpN6Pm_0DkgOpzSkEzKalVcwSdHrJSq/s1600/nina-dobrev-birthday-damon-hate-littlefrienchie.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkC15TBjnCvsMNQzq3WHEUHZFi6QdeS7MjxT4-dDKRN-m3Vybc8OYVD_UDO3dfRpX9hDQK_R5XRUDGehb2-sSh7EWb4pLu7tW5iJGiHwj7f3Le0PpN6Pm_0DkgOpzSkEzKalVcwSdHrJSq/s1600/nina-dobrev-birthday-damon-hate-littlefrienchie.gif" width="320" /></a></div>
*3 héttel később Amanda*<br />
Repülők..ismételten egy repülőn ülök úton Párizsba. Niall aggódó pillantásokat vetett rám percenként. Aranyos gesztus volt tőle, hogy ennyire figyelmes velem szemben. Kinézve az ablakon csak az Atlanti-óceán kékségét lehetett látni. A hajók hangya méretűek voltak ilyen magasságból. Fejemet lehajtva kémleltem a vizet. Ez a 4 hét segített felejteni és előhozni a régi borzalmakat, hogy szembe tudjak velük szállni. Megkönnyebbülten és kicsit üdén pillantottam Niallre aki épp egy könyvet olvasott, de mikor érzékelte tekintetemet mosolyogva felnézett. Vállára hajtottam fejemet majd a könyvet kezdtem fürkészni a kezében.<br />
-Mit olvasol?-pusziltam meg.<br />
-A Két város regényét Charles Dickens-től.-mosolygott. Hallottam már erről a könyvről, főleg kisebb koromba mamám olvasott fel belőle esti mese gyanánt. Önkénytelenül is Harry jutott eszembe. Harry, a göndör fürtjeivel, a cuki kis gödröcskéivel és rekedtes, mély hangjával. Bele se merek gondolni mi lesz ha szemtől szembe állva bemutatja barátnőjét. Már egy pletykától kiakadtam, nemhogy egy húsvér lánytól..Szeretem. Nem akarom de így van. ~Lehet egyszerre 2 embert szeretni? Ha igen, önzésnek számít?~ Gondolatmenetemből Niall szakított ki és húzott vissza a valóságba egy puszival amit a homlokomra adott. Ebben a 2 hétben megtanultam valamit, nem jó ha valaki egyedül van. Néha elgondolkozok azon, mi lett volna ha anya nem hal meg..akkor is találkozok Niallel vagy Harryvel? Miben változott volna az életem? Ablaknak hajtottam fejemet és kifelé kémleltem. Az óceán feneketlen kéksége tárult újra íriszeim elé. Telefonomért nyúltam. Ki halásztam zsebemből és a fülesem bedugása után zenét hallgattam. Lassú dallamok áradata támadta meg fejemet. Megnyugtatott és egyben el is gondolkodtatott. Észre se vettem, hogy egy könnycsepp igyekszik fejest ugrani a nagyvilágba arcomról. Mintha hajamat igazgatnám letöröltem. Ujjaimat sós folyadék lepte be ami 1 perc után eltűnt. Szemem sarkából Niallra pillantottam aki még mindig nagy figyelemmel olvasta a könyvet. Gyermeki mosolya néha-néha megvillant szőke tincsei alatt.<br />
<br />
*Niall*<br />
Lábaim alig fértek el az előttem lévő üléstől. Könyvet is csak azért olvasok mert Amynek nincs kedve beszélgetni. Felé pillantottam és épp egy könnycseppet törölt le arcáról. Elég fura de érzem, mi játszódik le benne..Harag, gyötrelem és csalódás egyvelege. Ha Ian zaklatni fogja, agyonverem. Belegondoltam milyen jó érzés lehet leütni és egy mosoly futott át arcomon.<br />
-Niall..-szólított meg Amy.<br />
-Igen?-néztem rá.<br />
-Aludhatok a válladon?-erőltetett egy mosolyt arcára.<br />
-Ez kérdés?-mosolyogtam majd megpusziltam.Rám hajtotta fejét. Pár perc múlva egyenletes levegővétele biztosított afelől, hogy békésen alszik. Hallottam halk szuszogását. Egy pillanatra nem vett levegőt és felriadt. Ijedt tekintettel mért végig majd kinézett az ablakon és vissza, rám.<br />
-Jól vagy?-fogtam meg kezét.<br />
<br />
*Harry*<br />
Rámosolyogtam a mellettem ülő lányra és megcsókoltam. Kezem belső combjára csúszott majd végig húztam rajta. Apró nyögést hallatott. Szememet az útra szegeztem de a kezemet nem vettem le róla, ami nem is nagyon keserítette el.~Harry, bírd ki, mindjárt a házhoz érsz.~mondtam magamban. Nem sokat segített de kicsit lecsillapított. Felálltam a feljáróra, megkerülve a kocsit kinyitottam neki az ajtót. Hirtelen rajongók özönlöttek ránk majd kérdésekkel bombáztak minket.<br />
Húzni kezdtem Gracet. Kinyitva a bejárati ajtót beslisszantunk.<br />
-Ez meleg volt.-fújta ki a lévő levegőt.<br />
-Nekem mondod? Az egyik ellopta a cipőmet.-emeltem magasba a lábamat. Nem bírtam tovább nevetés nélkül így kiszalad belőlem. Ő is velem nevetett. Nagy nehezen abba hagytam és figyeltem ahogy mosolyog rajtam. Elé léptem, közelebb húztam derekánál fogva és a haját kisimítottam arcából. Elcsendesült majd megcsókolt. Kezeim hátán és derekán csúsztak ide-oda. Lábait derekam köré kulcsolta én pedig megtartottam. A lépcső felé indultam vele majd az ajtómat kinyitva végig döntöttem az ágyon.<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
*Amanda*<br />
Niall válla kissé kemény de kényelmes volt. Amint lehunytam szemeimet rögtön álomba merültem.<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Otthon voltam, Adam mosolyogva kapcsolgatott a csatornák között, Niall pedig gyermeki örömmel figyelt. Valaki dörömbölni kezdett az ajtón. Testvérem ment ajtót nyitni. Lövést hallottunk és gyors lépteket amik a nappali felé közeledtek. Belépett az illető, Ian. Pisztollyal a kezében megállt az ajtóban. Felemelte a fegyvert majd Niallra szegezte. Tekintetem ide, oda cikázott kettejük között. Mire Ian meghúzta a ravaszt már közöttük voltam. Éles szúrást éreztem mellkasomban. Éreztem ahogy a meleg, ragacsos vér végigcsorog testemen és a padlóra hull.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ne! Amy.-vett ölébe Niall. Ian elszörnyedve nézte, mit tett velem.-Nézd meg mit csináltál te barom!-kiabált vele a szőkeség. Lassabban vettem a levegőt, hát ennyi volt, itt a vég. Felpillantottam utoljára Niallre és engedtem, hogy magával ragadjon a halál.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Hirtelen kipattantak szemeim és felültem az ülésben. Úr Isten, ez csak egy álom volt..már kezdtem azt hinni, tényleg meghaltam. Tekintetem ide oda ugrált a repülőn. </div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Jól vagy?</i>-kérdezte ijedten Niall.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen, csak rosszat álmodtam.-motyogtam és vissza tettem fejem vállára. Végig simította karomat majd egy puszit nyomott homlokomra. Észre se vettem, hogy már ereszkedünk. Lassan, finoman landolt a gép. Megállt és a sztyuárdeszek mosolyogva nyitották ki a lépcsőhöz vezető ajtót. Niall kicsit segített lépcsőzni. Megkerestük bőröndjeinket majd fogtunk egy taxit és hazamentünk (hozzánk). Mikor leparkolt a házunk előtt a taxi, Niall kiszállsz és udvariasan segített becipekedni.<br />
-Elugrok hozzánk, kipakolok, utána sietek vissza. Addig ki ne menj a házból, értetted?-adott puszit és már ült is vissza a taxiba. Tekintetem végig kísérte az autót amíg el nem tűnt a sarkon. Bementem a házba de Adam-et nem találtam sehol...biztos boltba ment. Bevillant, hogy Stev-et már jó ideje nem is láttam és nem is voltam hajlandó felvenni neki a telefont, hátha Ian az..Felvettem egy kabátot és átmentem a szomszédba. Bekopogtam az ajtón majd vártam. Kels nyitott ajtót.<br />
-Szia, régen láttalak, hogy vagy? -mosolygott.<br />
-Szia, köszi jól, és te?<br />
-Én is jól, köszi. Gyere be.-pillantott hátra majd kinyitotta az ajtót és beengedett.<br />
-Stev?-néztem rá.<br />
-Fent van a szobájába.-mutatott a lépcső felé.-Menj csak fel.-motyogta és elment. Halkan felsiettem majd Stevhez mentem.Kinyitottam az ajtaját, legjobb-barátom pedig épp tápászkodni próbált, kisebb, nagyobb sikerrel.<br />
-Te jó Isten ezt ki csinálta veled?-öleltem meg. Lerogyott a padlóra én pedig még mindig őt ölelve ültem mellé.<br />
-Szerinted? Az idióta bátyjám. Elmebeteg lett miután itt hagytad. Mert őt nem lehet elhagyni..címszó.-motyogta.<br />
-Utálom. Annyira sajnálom, hogy bajod esett miattam..-húztam közelebb.<br />
-Nem a te hibád. Te nem tettél semmi rosszat. Tudom miket csinált veled és megérdemelte, hogy itt hagytad.-nézett rám. Megcsörrent a telefonom. Niall képe volt a kijelzőmön. Épp felvettem volna de Ian az ajtóban gúnyosan tapsolni kezdett.<br />
-Óh, hogy ez milyen megható kis jelenet, a barátnőm és az öcsikém.<br />
-Nem vagyok a barátnőd te barom.-förmedtem rá és megnyomtam a zöld gombot telefonomon, hogy Niall tudja, hol vagyok.<br />
-Igen? Ja tényleg, itt hagytál te hülye liba.-jött közelebb.<br />
-Ha még egy lépést teszel felém nagyon megbánod.-figyelmeztettem.<br />
-Mi lesz? Agyoncsikizel?-vigyorgott és elrángatott Stev mellől majd bele rúgott hasába.<br />
-Hagyd békéén!!-sikoltottam. Rángatni kezdtem kezemet és nem tudom, hogyan de kiszabadultam szorításából majd elfutottam. Lerohantam a lépcsőn és kirontottam az utcára. Niall épp a járdán közeledett a ház felé.-Niall.-kiáltottam majd odafutottam hozzá.-Kérlek, kérlek, segíts. Én csak..-könnyek szöktek szemembe.-Beszélni szerettem volna Stevvel de összeverve találtam a szobájába, Ian pedig bejött és felrángatott mellőle utána meg bele rúgott a öccsébe.-sírtam el magam.<br />
-Nyugi, nem lesz semmi baj. Megvédelek, oké? Nem bánthat, érted? Ne engedem.-ölelt magához.<br />
-Jaj de aranyosak vagytok, várjunk..mégse. Azt hiszed te kis csipszar, hogy megvédheted tőlem? Pont tőlem?<br />
-Hagyd békén.-förmedt rá Niall.<br />
-Álmodozz csak királylány.-nevette el magát.-Ő az enyém.<br />
<br />
<br />
<b>Sziasztok. Hát ez lett volna a 12.rész, remélem tetszett és nem utáltok nagyon amiért kb 2 hónapig nem tettem ki új részt..csak vizsgáztam, de ennek már vége, szóval megpróbálom gyorsabban összehozni a részeket. </b><b>Hát igen, a cím magáért beszél..:D</b><br />
<b> ~T</b></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-59892661572277883362015-06-17T17:55:00.001+02:002015-06-17T17:55:26.217+02:00Kicsi szünet.Sziasztok:3 Bocsánat, hogy ilyen sokáig írok egy részt de 1.nincs ihletem, 2.vizsgára készülök..Ezért úgy döntöttem, hogy július közepéig kb.: júli 17.-éig szüneteltetem a blogot..addig összehozok 2 részt és majd felrakom őket ha végeztem a vizsgámmal:) Remélem még velem vagytok:)<br />
xoxo <i>~T</i>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-64898827680730707652015-04-04T22:39:00.003+02:002015-07-28T19:03:07.373+02:0011.rész ~ Memories<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<i>"Szeretlek. (...) És ez azt jelenti, hogy nem csak a szép dolgok miatt vagyok melletted. Itt vagyok bármi történjék."</i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXS7AzGwM6h-g0bNkrdJSeJR19cav9Vq0GXOD-Q_lniyZvhm-0hPD8ms3RpO5zWUM941jvtTvQnjQTIKyhmC66NcEa1V8QHNlbgWyrbqYodzaDRuvwAWz1p2nG47I3pIK5Hgkj54tvSdvk/s1600/tumblr_mxkiwsMfLW1t11n1bo1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="171" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXS7AzGwM6h-g0bNkrdJSeJR19cav9Vq0GXOD-Q_lniyZvhm-0hPD8ms3RpO5zWUM941jvtTvQnjQTIKyhmC66NcEa1V8QHNlbgWyrbqYodzaDRuvwAWz1p2nG47I3pIK5Hgkj54tvSdvk/s1600/tumblr_mxkiwsMfLW1t11n1bo1_500.gif" width="320" /></a> *Harry*<br />
Louis felviharzott az emeletre ezzel magamra hagyva. Kapcsolgattam a csatornák között és mivel nem találtam semmi érdekeset kinyomtam a Tv-t. Feltápászkodtam, a tálcát visszavittem a konyhába és felvonszoltam magam a lépcsőn. Ahj de utálok lépcsőzni. Pedig ez csak 30 fok volt..Kinyitottam az ajtó majd bedőltem az ágyba. A lepedő puha, rózsaillatú volt. Amy gumicukor illata jutott eszembe és magamhoz húzva egyik díszpárnámat majd ráhajtva fejem belemerültem gondolataimba. Megfogtam telefonomat.<br />
-Felhívjam? Ne hívjam?-vacilláltam.-Vajon kíváncsi rám?-temettem kezembe arcomat.<br />
<br />
*Amanda*<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Niall maga mögé húzott és előre ment. Rátette balját a kilincsre. Mielőtt kitárta volna beszédre nyitotta száját.<br />
-Amy..ha Ian áll odakint..mindent megteszek azért, hogy megvédjelek tőle.-fordult felém és egy puszit lehelt homlokomra.-Tudd, hogy szeretlek.-súgta fülembe majd homlokát enyémhez nyomta.<br />
-Szeretlek.-ismételtem meg szavait. Elengedve kezét arcához nyúltam és megcsókoltam. Nyelve áttört ajkaim között majd fogaim feltérképezése után megtalálta enyémet. Éreztem, ahogy közelebb húz magához derekamnál fogva és erősen megszorít. Lassan távolodtunk el egymástól. Niall kezét nyújtotta, amit el is fogadtam majd egy nagy sóhaj kíséretében felrántotta az ajtót. Nem állt kint senki csak a kutyák ugatása töltötte be az utcát. Megkönnyebbülten dőltem neki az ajtófélfának. Hirtelen egy macska ugrott ki a bokrok közül. Egy hatalmas sikítást hozva ki belőlem. Niall kinevetett.<br />
-Nem ér kinevetni. Megijedtem, jó?-mosolyogtam és becsuktam helyette az ajtót majd felmentem átöltözni. Elmentem egy kék ajtó előtt és felfigyeltem ütött-kopott feliratára. <i>George</i>. Lehajoltam a lábtörlőhöz és kivettem alóla egy apró kulcsot. Belehelyeztem a zárba, elfordítottam, óvatosan a kilincs köré fontam ujjaimat és lenyomva azt beléptem a szobába.<br />
<br />
*Harry*<br />
Végül Grace-t tárcsáztam Amy helyett. Kicseng.<br />
-Szia Harry.-szólt bele örömteli hangon.<br />
-Szia Grace. Mikor érsz rá? Látni akarlak.-súgtam szenvedélyesen a vonalba.<br />
-Ha eljössz a London Eye-nál lévő kávézóba akkor láthatsz. Még 3 óra és lejár a műszakom.<br />
-Oké. Akkor 20 perc és ott vagyok.-húztam mosolyra ajkaimat és letettem. Felkaptam kabátomat, kocsikulcsomat majd lerobogva lépcsőn kimentem a kocsimhoz. A következő pillanatban már az utcából fordultam ki. Rákanyarodva a főútra siettem az említett kávézóba. A falevelek az ősz pompás színvilágában sütkéreztek a felhős napsütésbe. Nem volt se hideg, se meleg. A madarak hangosan csiripeltek. Némelyik galamb majdnem felkenődött szélvédőmre. Nem normálisak..Leparkoltam kocsimmal és gyors léptekkel a kávézóba mentem. Nagyon otthonosnak és vidámnak mutatkozik a többi háztömb között. Benyitottam és egy csengő csilingelését hallottam fejem fölül. Tekintetem Gracet kereste.<br />
-Hiányoztam?-kérdezte egy ismerős hang a hátam mögött. Megfordultam és mosolygó szőkeséggel találtam szembe magam.<br />
-Még szép.-mosolyogtam és megcsókoltam. Leültem az egyik asztalhoz és néztem, ahogy ide, oda sürög, forog a vendégek között. Újra megcsendült a csengő csilingelő hangja és 3 kicsit ittas alak lépett be majd levágódtak egy asztalhoz.<br />
-Pincér.-mondta az egyik. Grace oda sietett hozzájuk majd felvette a rendelést.-Hű de jó segged van cica.-markolták meg fenekét.<br />
-Hé! Hagyjátok békén.-léptem oda és arrébb húztam Gracet.<br />
-Na nézzétek csak kit látnak szemeim..akadj már le kislány, ez nem a te súlycsoportod.-lökött arrébb egy tetovált arcú férfi aki kb pár centivel volt csak magasabb nálam.<br />
-Gyere..ezek nem normálisak.-fogtam meg <i>barátnőm</i> kezét és elhúztam onnan.-Ki kéne tenni egy táblát, hogy ittasoknak tilos a bejárás.-próbáltam nevetni.<br />
-Lehet felvetem az ötletet megbeszélésen.-mosolygott.-Megpróbálok 2 órával előbb eljönni..szólok Alien-nek. Egy pillanat.-motyogta és elment a barna hajú pincérlányhoz aki annyi idős lehetett mint Grace. Szőke haja már-már ezüstnek hatott a nap sugaraitól, ahogy tökéletes szemszögből megvilágították. Levakarhatatlan vigyorral tért vissza.-Mehetünk. Aline átveszi a műszakomat.-puszilt arcon és gyengéden megharapta fülcimpámat.<br />
-Hékás..majd otthon.-kacsintottam és ráadtam kabátját. Kiléptünk és a nap sugarai rögtön megtaláltak minket. Elvezettem kocsimhoz majd kinyitottam neki az ajtót. Megkerülve motorháztetőt beültem a vezetőülésbe. Beindítottam majd elhajtottunk a helyszínről.<br />
-Hová menjünk?-tettem kezemet belső combjára. Ami apró remegést váltott ki belőle.<br />
-Lemehetnénk a partra.-mosolygott és lenézett kezemre.<br />
-Oké.-válaszoltam majd lehajtottam a lejárónál. Leparkoltam és Grace-re néztem majd felvettem egy napszemüveget és kipattantam az autóból. Megkerülve motorháztetőt kinyitottam neki az ajtót. Kezeinket összekulcsolva indultunk le a vízhez. A sirályok ide oda futkároztak mellettünk. Talán egy halon veszekedhettek. Éles hangjuk nevetésre hasonlított.<br />
-Egyszer felkeltettek és elkiabáltam magam, hogy "Louis az anyád Úristenit, kussolj már be. Valaki aludni szeretne.!"-nevettem fel. A hozzám simuló lányt is megnevettette a gondolat. Leültük a viszonylag meleg homokba és néztük a tenger mozgását. Hullámai csábítóak voltak. Lábujjaim homokkal játszadoztak. Mellettem ülő lány vállamra hajtva fejét figyelte a veszekedő sirályokat. Pár méterre tőlünk rákok hadakoztak egymással. Egy puszit leheltem barátnőm szőke hajába. Felém fordult, ezzel felvéve a szemkontaktust. Elvesztem gyönyörű kék szemeiben. Megcsókoltam. Nyelvem utat tört övéhez és lágyan érintette azt. Derekát végigsimítva közelebb húztam ami apró nyögést hozott ki belőle. Belemosolyogtam csókunkba. Hirtelen mozdulattal magamra rántottam és derekát tartva engedtem, hogy végigdöntsön a puha homokon.-Ezt nem itt kéne folytatni.-vigyorogtam.<br />
-Igazad van. Nézd, ott van egy WC.-kuncogott.<br />
-Valami kényelmesebbre gondoltam.-ültem fel.-Ja és persze nem nyilvános helyre. Kérlek mondd, hogy nem szeretnél mást megnézni, mert nem tudom meddig fogom kibírni..-lenéztem merevedő szerszámomra. Elnevette magát majd nagy nehezen feltápászkodtunk és elindultunk a kocsihoz.<br />
<br />
*Niall*<br />
Kicsit jobban körülnéztem a házban. Az egyik szobába csak egy asztal és 2 szék állt. Eszembe juttatta Harry pincébe rejtett szobáját. Zokogást hallottam és felrohantam a lépcsőn. Amy a 3.szobában összegömbölyödve ült egy kék ágyneműs gyerekágynál. Odalépve leguggoltam mellé.<br />
-Kinek volt a szobája?-néztem körül és hátát kezdtem simogatni.<br />
-Az ikertesómé, <i>George</i>-é. Aki 3 éves korunkba meghalt. Emlékszem amikor még makk egészségesen tipegtünk a csúszdához és megunhatatlanul újra meg újra lecsúsztunk rajta, együtt tanultunk meg járni, gügyögni majd később beszélni. Sőt..már száguldottunk a kismotorunkkal is amikor kiderült, hogy rákos..-sírta el magát.<br />
-Nem kell végig mondanod..-öleltem át.<br />
-De én szeretném.-könnyei patakként csordultak végig arcán.-Megkapta a szükséges kemoterápiákat és a végére már haja se volt. Az orvosok mindent megpróbáltak de nem tudták megmenteni. Az utolsó heteiben csak vele voltam. Alig bírtam enni és inni. Aggódtam érte. Esténként is szorosan öleltem magamhoz, ő jelentette a világot számomra. Elvittük a kórházba az utolsó napjainál már be se mehettünk hozzá Adammel. Csendben távozott el mellőlünk. Anyáék azt mondták mikor meghalt, hogy elment pihenni de onnan már soha nem jöhet vissza. Rá egy évre elvesztettem anyát is. Néha álmodok róluk. Mindig azt mondják, hogy <i>Jól vagyunk. Nincs semmi baj.</i> Pedig tudom, hogy van..Olyan rossz nélkülük..-fúrta fejét mellkasomba. Szorosan magamhoz öleltem. Elképzeltem milyen lehetett a kis Amy, ahogy testvérével mindent együtt csinálnak. Aranyos gondolat volt amit elraktároztam emlékeim közé. Nem nagyon értek a vigasztaláshoz de próbáltam csitítgatni amitől még jobban sírni kezdett. Így inkább csak szótlanul öleltem magamhoz. Szegény lány..mi mindenen mehetett keresztül. Ilyenkor áldom az Istent, hogy nem vette el egyik szerettemet se.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Niall vállába fúrtam fejem, zokogtam. Egyre jobban. Az elmúlt 13 év borzalmai most jönnek ki rajtam. Átitatva pólóját öleltem magamhoz. Átkarolva nyakát hozzásimultam, hogy érezzem teste melegségét és megnyugtassanak szívdobogásai. Tekintetem a fal felé irányult, néhol már jött le a tapéta. Csak most tűnt fel, hogy a szobában állott, kissé büdös levegő uralkodik. Elhúzódtam Nialltől és kinyitottam az ablakot. Kilestem rajta majd felidéztem magamban a régi kilátást. Nem változott szinte semmi. Talán több virág volt a szomszéd párkányán, de ezen kívül semmi. Kicsit hűvös volt már a helységbe ezért visszazártam az ablakot. Ujjaim önkéntelenül is végigsimították a gyerekpárnán. Kezembe vettem majd Niall felé fordultam.<br />
-Menjünk ki..-erőltettem magamra egy mosolyt. Megfogta kezemet és kimentünk a folyosóra. Ő a vendégszobába ment, én pedig a sajátomba. Elővettem bőröndömet és kiválasztottam belőle egy "<i>erre a napra most ez jó lesz</i>" ruhát. Kopogtak.<br />
-Gyere.-motyogtam. Aranyos, hogy nem olyan mint Adam..szinte majdnem mindig betöri az ajtót, úgy jön be. Niall benyitott és mosolyra húzta száját.~Ez egy "<i>nyugodj meg, minden rendben lesz</i>" mosoly?~ Viszonoztam gesztusát. Mellém lépdelt majd derekam köré fonta kezeit és egy puszit lehelt a számra. Fésületlen szőke frufruja tökéletesen lepte be homlokát. Összeborzoltam haját majd én is szájon pusziltam. Elmosolyodott amit nekem is nehezemre volt megállni. Ujjai ujjaim közé tévedtek. Lementünk a nappaliba. Niall bekapcsolta a TV-t én pedig megnéztem a posta ládát. Az elmúlt 13 év minden egyes szórólapja ott volt összenyomorítva a közepes méretű fémdobozban. Kihalásztam őket majd a kukába hajítottam az összeset. Mai újság került a kezeim közé.~Nem is kértünk soha újságot.~ A címlapot fürkészve bevittem a konyhába. Kinyitottam és egy cikken állapodott meg a szemem.~Harry?!~<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5hP82ZO4T973pbzHcEcMxwF0rKKsHE-q82mBLeWO67fQF1vQBG3riW5BOkXmhyphenhyphenp8ImT3_9GZ9APbWRNbflIweHlXZiQ4NX3-W6nACHpZOWN1zM-rpdW9kKPBKVWrONWYVA7m2nkI4CQPR/s1600/256C570300000578-0-image-a-70_1423305788431.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5hP82ZO4T973pbzHcEcMxwF0rKKsHE-q82mBLeWO67fQF1vQBG3riW5BOkXmhyphenhyphenp8ImT3_9GZ9APbWRNbflIweHlXZiQ4NX3-W6nACHpZOWN1zM-rpdW9kKPBKVWrONWYVA7m2nkI4CQPR/s1600/256C570300000578-0-image-a-70_1423305788431.jpg" width="198" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>"Harry Styles egy ismeretlen szőke lánnyal látták a minap. Mint kiderült, ő Harry új barátnője. Vajon mit szólnak az új 1Dlányhoz a rajongók? Ő talán megmenekül a kikezdésektől? Idővel minden kiderül."</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<i><br /></i>
<i><br /></i>
<i><br /></i>
<i><br /></i><br />
<br />
-H..hogy?-meredtem a képre. Valami megmozdult bennem.~Miért érdekel ennyire? Niallt szeretem, nem pedig Harryt!!!~kiabált egy hang a fejemben.~Bejön neked..de e mellett Niallt szereted.~kiabált a másik hang.-Elég!-kiáltottam el magam. Niall pár pillanat alatt mellettem termett.<br />
-Baj van?-fogtam meg a kezemet. Aggódó pillantása mögött talán egy kicsi düh is látszott.<br />
-Nem..csak vitatkozok magammal. Néha előfordul.-sütöttem le a tekintetemet.-Nem vagyok őrült csak magammal szoktam megbeszélni a problémáimat..és néha hangosan kimondom amit nem akarok.-mosolyogtam.<br />
-Én is szoktam magammal vitatkozni.-adott egy puszit.-Örülök, hogy nincs semmi baj.-ment vissza a nappaliba.~Pedig van.~Rezegni kezdett a telefonom. SMS, Adamtől.<br />
<br />
<i>"Amy..Ian őrjöng ami miatt elmentél és faképnél hagytad. Nem fog lenyugodni amíg meg nem talál. Kérlek vigyázz magadra. Tudom, hogy Niall veled van..de akkor is. Ne nyissatok ajtót senkinek. Ha Ian netalántán rátok bukkanna..gyertek vissza, vagy menjetek el egy másik országba. Nagyon-nagyon pipa rád..szerintem még senki nem ejtette. A"</i><br />
<i><br /></i>
-Niall..-kiáltottam. Be pánikholtam. Azonnal mellettem volt. Átadtam neki a telefont és a reakcióját vártam.<br />
-Amy. Megvédelek, érted? Nem bánthat. Nem engedem.-ölelt magához.<br />
-Köszönöm, hogy itt vagy velem.-motyogtam vállába.<br />
<br />
<b>Sziasztok husiiik:3 Na hát ez lett volna a 11.rész. Remélem tetszett. </b><b>Nagyon sajnálom, hogy egy hónapig vártatok a részre..előbb is megírtam volna csak nyelvvizsgára készülök és ez teljesen lefáraszt. Megpróbálok gyorsabban részeket írni nektek, de nem ígérek semmit. Remélem azért velem maradtatok:) </b><br />
<b> xoxo ~T</b></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-72672281056057153502015-02-25T23:58:00.000+01:002015-07-28T18:39:04.938+02:0010.rész ~ Scandal.<div style="text-align: center;">
<i style="text-align: center;">"A bizonytalan szív kétségből és a zavarból táplálkozik, miatta megkérdőjelezed az utadat, a terveidet, az indítékaidat; amikor hiába mereszted a szemedet, csak a sötétet látod, csupán a józan ész és az akarat ránthat vissza a szakadék pereméről.!"</i></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwZgSGVmFP0p1PiUWj1XOIg5_LDjBMIJK58Wwjb-rlEuli8AJX0Q9DZyV3ErrIpR8PPR5epgoBs6chfs-2y5U97p__EWsyRZwlFn_N8jvml0B1fgTbs84e7RzKGScMrMREgu8gZtpH6Zgw/s1600/tumblr_mwdykb9gxR1r5pm10o1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="176" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwZgSGVmFP0p1PiUWj1XOIg5_LDjBMIJK58Wwjb-rlEuli8AJX0Q9DZyV3ErrIpR8PPR5epgoBs6chfs-2y5U97p__EWsyRZwlFn_N8jvml0B1fgTbs84e7RzKGScMrMREgu8gZtpH6Zgw/s1600/tumblr_mwdykb9gxR1r5pm10o1_500.gif" width="320" /></a> *Harry*<br />
-A kurva életbe.-kaptam oda tekintetem kezemre majd tettem rá egy zsepit.<br />
-Mi történt haver?-rontott be Louis.<br />
-Semmi.-hazudtam és levágódtam a fotelomba. A fotel kemény és kopott volt az évek nyúzása alatt. Talán azért szerettem annyira mert keménysége hasonlított rám. Államat kezemmel tartottam meg. Úgy figyeltem Louist amint fel s alá járkált előttem. Közben valamit magyarázott de oda se figyeltem rá.<br />
-Hallod mit mondtam?-állt meg egy pillanatra.<br />
-Őszintén? Nem.-mondtam nyersen mint aki nem törődik semmi mással csak önmagával. Ez tulajdonképpen így is volt.<br />
-Azt kezdtem el papolni neked, hogy ne foglalkozz ilyen baromságokkal. Jön majd más. Annyi lány van aki szeretne a barátnőd lenni.<br />
-Leszarom, hogy annyi lány akar velem lenni. Nekem csak Ő kell. Hát nem érted? Szeretem. Talán még jobban mint saját magamat. Tudom mit fogsz mondani. Hogy mondjak le róla. De tudod mit? Nem fogom megtenni. Nem érdekel ki mit mondd. Akkor is akarom és szeretem. Ez ellen nem tud senki semmit se tenni. Ezzel lezártam. Ha nincs más mondani valód, ki is mehetsz.-förmedtem rá. Dühös voltam. Nem Louisra. Hanem Niallre és magamra. Csak ennek az egésznek a levét a többiek isszák meg. Őket bántom meg ezekkel a szavakkal. Hisz minden szónak súlya van. Főleg ha mérges vagy szerelmes valaki. Pechemre mind2 vagyok.-Bocs.-fújtam ki a levegőt.<br />
-Semmi. Megértem, min mész keresztül..de nem rajtunk kéne levezetned a dühödet. Menj el boxolni vagy valami. Na csá.-látszott rajta, hogy megsértettem. Tényleg nem akartam de ez van. Ezt kell szeretni. Istenem de egy hülye barom voltam. Lenéztem a kezemre. A zsepi lucskos volt a vértől. Levettem majd a kukába hajítottam.<br />
-Áh.-pattantam fel. Lerobogtam a lépcsőn és azon kaptam magam, hogy már veszem a kabátom és nyitom az ajtót. Kisétáltam a ház területéről és a legközelebbi kocsmába bevetettem magam. Leültem az egyik asztalhoz és kértem egy <i>whisky</i>t, kell valami erős. Már a harmadik körnél tartottam amikor egy szőke hajú lány huppant le mellém.<br />
-Jaj. Remélem nem foglalt ez a hely.-dőlt nekem. Áradt belőle a piaszag, ahogy belőlem is.<br />
-Ilyen csajoknak soha.-válaszoltam.<br />
-Akkor oké.-mosolygott majd nyomott egy puszit az arcomra. Önkénytelenül is elmosolyodtam.<br />
-Mi a neved?-szívtam bele nyakába.<br />
-Grace. És a tied?-szisszentet fel.<br />
-Az nem érdekes. De te annál inkább.-fogtam meg derekát és magamra rántottam. Combjai közre fogták enyémeket. Még mindig magamhoz szorítva megcsókoltam. Beleharapott ajkamba. Felszisszentettem és vér sós ízét éreztem a számban. Ölembe kaptam a lányt és a mosdó felé ballagtam vele. Belöktem a férfi wc ajtaját és beléptem az egyik fülkébe majd magunkra zártam az ajtót. Most épp ez kell nekem. Egy kis szórakozás. Egy kis élvezet. De főként felejtés. Neki estem mint vadállat a prédának. Csak úgy repültek a ruhadarabok amíg már nem volt mit levenni róla és rólam..nekitámasztottam a fülke falának és erős tolásokat hajtottam végre. Élveztem. Jobban mint hittem. Nem tudom, hogy a piától érzem magam felszabadultnak vagy Gracetől..<br />
Másnap egy hotelszobába találtam magam. Annyira fájt a fejem, hogy majd szét robbant. Zavart az ablakon beszűrődő napfény így hát elfordítottam fejemet. Ekkor vettem észre a mellettem lévő szőke hajzuhatagot ami egy elég csinos fiatal lányhoz tartozott. Önkénytelenül végigsimítottam csupasz vállát amitől beleborzongott és libabőrös lett majd megfordult. Most tűnt fel, hogy nincs rajta semmi a puha paplanon kívül. Rám mosolygott és megsimította arcomat. Olyan 18 éves lehet. Szőke haja kiemeli gyönyörű barna szemét. Közelebb húztam és kisimítottam egy tincset az arcából.<br />
-Te nem Harry Styles vagy?-nyílt tágra a szeme és arrébb húzódott. Kijózanodott.<br />
-De.<br />
-Te jó isten. Lefeküdtem Harry Stylessel. Ebből mekkora botrány lesz.-kapta szája elé kezét.<br />
-Nyugi. Nem lesz semmi baj. Majd azt mondjuk, hogy a barátnőm vagy.<br />
-De neked ott van Taylor. Ő a barátnőd.!<br />
-Taylor? Pff. Csak szórakozásból vagyok vele. Olyan hisztis, hogy meg se tudok lenni vele egy légkörben. Csak a szexre kell.-rántottam magamra Gracet. Éreztem mellének vonalát és testének melegségét.<br />
<br />
*Stev*<br />
Már 3 napja, hogy Amy kiviharzott a szobából. Ian meg vigyorogva de mégis meglepődve dőlt neki az ajtófélfának. Fel tudnám pofozni. Kiballagott a szobából és becsukta maga mögött az ajtót. Hátra dőltem az ágyamon és kezemet fejem alá tettem. Plafon fehér repedéseit bámultam. Kifújtam a levegőt és lassan álomba merültem.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
**</div>
<br />
*4 héttel később, Stev*<br />
Amy Floridában van Niallal. Ian pedig itthon szidja magát, hogy miért volt ennyire idióta. Per pillanat is itt van a szobámba és papol a problémáiról.<br />
-Annyira megbántottam..nem akartam, hogy fájjon neki..csak sokat ittam.-siránkozott.<br />
-De megtetted. És tudod mit? Megérdemelted, hogy itt hagyott! Mer basszus..nem érdemled meg. Neki nem te vagy az ideális, aki kb 2-3 nap alatt megcsalja. Akkora egy bunkó paraszt vagy, hogy az már szánalmas. Mindig ezt csinálod. Nem értem, hogy miért nem térsz végre észhez és változol meg.!-csattantam fel. Ian felállt és arrébb lökött.<br />
-Ezt ne csináld még egyszer.-figyelmeztettem.<br />
-Mit is ne csináljak? Ezt?-lökött fel.<br />
-Én figyelmeztettelek.-mondtam és behúztam neki egyet. Arcához kapta kezét és megvizsgálta, hogy nem-e vérzik. Közelebb jött majd gyomorszájon vágott. Összegörnyedve rogytam a földre.<br />
-Látod öcskös? Már megint nagynak érzed magad.-mondta és kiment a szobából. Hasamat szorongatva próbáltam feltápászkodni valahogy de nem jártam sikerrel.<br />
-Te gerinctelen barom.!-kiabáltam utána. Halottam lépteket és nagy nehezen felküszködtem magam, hogy ha visszajön akkor fel tudjak készülni az ütésére. Kinyílt az ajtó és belépett az illető. Alig hittem a szememnek.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
**</div>
<br />
*Vissza a jelenbe, Harry*<br />
Grace felvette melltartóját és idedobta a pólómat. Felöltöztem és felvettem a telefonomat majd visszahívtam Louist.<br />
-Csá. Hol a fenében vagy?<br />
-Köszi jól vagyok. Amúgy meg Gracenél, majd elmesélem. 10 perc és otthon vagyok.<br />
-Ajánlom is.-tette le. Hát oké.<br />
-Menj csak nyugodtan.-mosolygott rám.<br />
-Majd hívlak.-adtam egy puszit a homlokára. Felvettem a kabátomat és kiléptem az ajtón. Lementem a lépcsőn és kisétáltam az épületből. Jól saccoltam..10 perc alatt haza is értem. Benyitottam és a nappaliba ballagtam. Louis épp Tv-t nézett.<br />
-Megjöttem.<br />
-Ki az a Grace?-vágott a közepébe.<br />
-Hű. Te aztán nem húzod az időt.-nevettem fel és levágódtam mellé.-Egy lány akinél az estét töltöttem. Egy bárban találkoztunk és hát mivel kicsit be voltam rúgva..tudod mi történt.<br />
-Te teljesen hülye vagy? Tudod, hogy mekkora botrány lesz ebből ha kiderül?<br />
-Legalább Amy is hall róla ha kiderül.<br />
-Ó. Már értem. Ez az egész Amyről szól.<br />
-Végre leesett.-nevettem fel ismét. Kiballagtam a konyhába, kentem magamnak egy májkrémes kenyeret és vágtam hozzá paradicsomot. Töltöttem egy kevés kávét majd visszaindultam a nappaliba. Elvettem az asztalról a távirányítót és elkapcsoltam egy zenecsatornára. Louisnak nem nem nagyon tetszett, hogy átkapcsoltam. De nem érdekel.<br />
-Élvezed?<br />
-Mit?<br />
-Azt, hogy kihasználsz egy ártatlan lányt és botrányt csinálsz?-állt fel.<br />
-Őszintén? Eléggé. De Amyért bármit.-válaszoltam és beleharaptam a kenyerembe.<br />
-Tedd amit akarsz.-viharzott fel az emeletre.<br />
<br />
*2 nappal ezelőtt Ian*<br />
Amy elment egy italért és Becky rögtön letámadott..vadul szívni kezdte a nyakam majd megcsókolt. Ölembe ült és két lábával szorította combjaimat. Kigombolta öltönyömet és már ment lejjebb.<br />
-Hé, Becky. Nem kéne..<br />
-Pszt. Tudom, hogy te is akarod.-vágott a szavamba.<br />
-Nem vagy ellenemre de nekem van barátnőm.<br />
-Minek kötnéd le magad egy lány mellett amikor annyi barátnőd lehetne.-súgta a fülembe. Megmarkoltam seggét és közelebb húztam. Még mindig tökéletesen passzolt hozzám.<br />
-Igazad van.-csókoltam meg. Végig simítottam combjait amitől libabőrös lett.-Szerintem ne itt folytassuk.-mosolyogtam csókunkba.<br />
-Mondasz valamit.-kacsintott. Felkapta kabátját és a kijárat felé indult. Amíg kifelé ballagtam szemeimmel Amyt kereste de nem sok sikerrel. Írtam neki egy üzit majd telefonomat zsebre vágva Becky után indultam. Beültünk a kocsiba és Becky szállására hajtottam. Becsukva magunk mögött az ajtót már a falhoz is nyomtam. Heves csókcsata alakult ki közöttünk. Lerúgta cipőjét és lábait derekam köré fonva tartotta magát. Alányúltam és az egyik ajtó felé indultam vele. Lábammal belöktem majd visszalöktem az ajtót. Végig döntöttem az ágyon és vetkőzni kezdtem.<br />
<br />
*Becky*<br />
Reggel Ian szuszogására ébredtem ami mosolyt csalt az arcomra. Hangtalanul kikászálódtam az ágyból és Ian telefonját kerestem. Meg is találtam. Feloldottam és a fényképező lógóra nyomtam. Magam felé fordítottam majd Ianhoz léptem és lefényképeztem magunkat. Rámentem a küldés gombra. Címzett: Amy<3. Küldés.<br />
<br />
*Ian*<br />
Motoszkálásra ébredtem. Becky épp a melltartóját csatolta be. Te jó isten. Mi történt?<br />
-Hol van Amy?-néztem bambán.<br />
-Honnan a fenéből tudjam? Tegnap óta se te se én nem találkoztunk vele. Sőt senki nem tudja hol van. Az üzidből tudom. Valami Adam írta még hajnali 3-4 körül.<br />
-Hogy kerülök ide?-néztem körül.-Ugye nem..?<br />
-Hogy nem-e feküdtünk le? De.-nevetett fel.-És kibaszott jó volt. Remélem Amy nem haragszik érte meg.-mosolygott. Szemeiben gyűlöletet véltem felfedezni.<br />
-Direkt csináltad. Csak, hogy szétszedj minket. Igaz? Valld be!-kiabáltam rá. A mosoly eltűnt arcáról de a gyűlölet még mindig megmaradt szemeiben.<br />
-Nem én találtam ki. De egyet mondhatok...büszke vagyok magamra. Remélem érzed majd azt a kínt amit én éreztem amikor elhagytál.<br />
-Ne gyere azzal, hogy elhagytalak. Arról csak is te tehetsz.<br />
-Én? Pff...ki kiabált állandóan velem? Ki ütött meg?-emelte feljebb a hangját.<br />
-Nem tudom mit szívtál de ha van még belőle akkor adhatsz. Egyszer sem ütöttelek meg de ha nem hagyod abba akkor sort keríthetek rá. Igen..tudod azért hagytalak el mert nem engedelmeskedtél nekem.<br />
-Mert ha valaki nem úgy viselkedik mint ahogy te fütyülsz már rögtön ő a rossz e miatt. Igazam van? Ja és ha már itt tartunk..jó volt az este de most már jobb ha elhúzod a beledet. Inkább keresd meg a barátnődet. Vagy tudok jobbat...magyarázd ki magad a történtek és az üzenet alól.-tuszkolt kifelé.<br />
-Milyen üzenet?-húztam fel szemöldökömet.<br />
-Csak amit reggel kapott Amy.-mosolygott és hozzám vágta a ruháimat.<br />
-Ezt még nagyon megbánod.-kiabáltam a csukott ajtó mögött lévő lánynak. Zúgott a fejem. Azt hittem szétrobban. Úgy tűnik kicsit sokat ittam..de nincs piaszagom. Becky biztos tett valamit a koktélomba. Az a hülye ribanc. Ezt még nagyon meg fogja bánni. Arra mérget vehet. Felöltöztem a folyosón és a lépcső felé igyekeztem. Megkerestem a kocsimat és hazavezettem. Leparkoltam a házunk ellőtt. Amyékhez kapkodtam lábaimat. Becsengettem és Adam nyitott ajtót.<br />
-Te utolsó senkiházi.-rontott nekem és behúzott egyet. Vér sós ízét éreztem amikor lecsordult az orromból egy vékony csíkban. Adam ismét ütéshez készen állt ellőttem. Mielőtt lecsaphatott volna megfogtam csuklóját majd hátrarántva a földhöz kényszerítettem.<br />
-Hol van Amy?-súgtam a fülébe.<br />
-Sose találod meg.<br />
-Dehogyisnem. Csak figyelj.-mondtam és otthagytam. Visszasiettem a kocsimhoz és telefonomat kutatva beindítottam. Kihúztam nadrágzsebemből és rögtön tárcsáztam egy számot.<br />
-Szia Ian. Régen láttalak öregem. Hogy vagy?<br />
-Szia Mark. Kösz megvagyok. Még mindig Párizsban dolgozol?<br />
-Mint mindig. Miért?<br />
-Emlékszel, hogy ígértél egy szívességet? Most megtehetnél valamit. Le kéne nyomozni egy telefonszámot.<br />
-Ez nem telefontéma. Gyere be az őrsre ha erre jársz.<br />
-Oké. 20 perc és ott vagyok.-tettem le a telefont és elindultam. Mark egy régi ismerősöm aki tartozik nekem. És történetesen rendőr..nyomozással foglalkozik. Azaz eltűnt embereket vagy épp elveszni vágyó embereket talál meg a világ bármely táján. Remélem sikerrel jár ezúttal is. Bekanyarodtam az egyik üresen álló helyre és kipattantam a kocsiból. Gyors léptekkel a bejárat felé siettem majd fel a 3.emeletre.<br />
-Ian?!-szólított meg Mark a folyosó végéről. Odasiettem és betessékelt egy szobába ahol volt egy hatalmas monitor és a sarokban egy kis számítógép.-Figyelj..csináld azt amit mondok. Ha elrontod gyanút fog és akkor elveszítem a jelet. 1 perced van. Addig a telefonnál kell tartanod az illetőt. Mehet?-nézett rám. Előhalásztam telefonomat és rákerestem Amyre. Bólintottam és megnyomtam a hívás gombot. Kicseng.<br />
-Mit akarsz?-szólt bele. A monitoron megjelentek a kontinensek és megkezdődött a keresés.<br />
-Csak el szerettem volna mondani, hogy nagyon szeretlek. Nem tudom mit láttál de az nem az volt aminek látszott.<br />
-Ja igen, biztos. Amikor valakik nyalják falják egymást az csak annyit tesz, hogy festegetnek mi? Azért én sem vagyok ennyire hülye.<br />
-Amy. Azonnal tedd le.-kiabált valaki a vonal túlsó oldaláról.<br />
-Hé...-szakadt meg a beszélgetés.<br />
-Mi a..?!-csodálkoztam és a monitorra meredtem. Közép-Amerika.-Megtaláltad?-néztem Markra.<br />
-Nem igazán. Még kellett volna 40 másodperc. Csak annyit ír, hogy Közép-Amerikában van. Sajnálom..-húzta el a száját.<br />
-Nem baj, ez is több a semminél. Azért kösz.-mondtam és kisétáltam. Hazamentem. Beléptem a házba és Stevvel találtam szembe magam.<br />
-Te mit képzelsz magadról?<br />
-Mentségemre szóljon..nem tudtam mit csinálok.<br />
-Ez nem mentség. Miattad Amy elment.! Ki tudja mikor jön vissza.-őrjöngött.<br />
-Miért érdekel ennyire? Nem a barátnőd.<br />
-Neked se.-vágott vissza.<br />
-Majd meglátjuk.<br />
<br />
*Vissza a jelenbe Niall*<br />
Közelebb húztam magamhoz és derekánál tartottam fogva. Visszacsókolt. Átkarolva nyakamat még közelebb húzódott hozzám és heves csókcsatába keveredtünk. Az ágy felé lépkedtünk. Amy hirtelen ellökött magától mintha egy villámcsapás elől próbált volna elugrani. Kikapta kezemből a szobakulcsot és kinyitva azt kirohant. Meg se tudtam szólalni. Utána siettem és a lépcső aljánál utolértem.<br />
-Amy..csináltam valamit amit nem kellett volna?-álltam elé. Az utolsó lépcsőfokon állt én pedig már a padlón. Így pont egy magas volt velem.<br />
-Nem csináltál semmi olyat. Csak tudod..összezavarodtam. Téged szeretlek. Ez tény és való de nemrég "szakítottam" és most meg jó érzem magam veled. Ez nem számít önzésnek? Mármint, hogy magam alatt kellene lennem de mégis boldog vagyok mert itt vagy velem.-birizgálta ujjait.<br />
-Annyira jó hallani, hogy engem szeretsz.-léptem fel mellé.-Nem. Ez nem önzés hanem "tovább lépés". Ne gondolkodj ilyeneken. Inkább gyere közelebb..-mondtam és még jobban megöleltem.-Mit csináljunk ma? Mondjuk megmutathatod nekem a várost.-súgtam a fülébe.<br />
-Szerintem jobban járunk ha inkább te vezetsz körbe..mert nem tudok kiigazodni. Igaz, hogy itt éltem de az már 10 éve volt.-mosolygott.<br />
-Akkor menjünk el egy térkép kíséretével.-vetettem fel.<br />
-Ez nem jó ötlet. Úgy is letámadnának a firkászok és rögtön kiderülne, hogy hol is vagyunk. A hírekből Ian is megtudná és idejönne.<br />
-Ha ide meri tolni a képét vagy bántani mer téged..nem állok jót magamért.-vágtam a szavába.-Inkább gyere ide minthogy ezen rágódjunk.-mondtam és kinyújtottam a kezemet amit el is fogadott. Közelebb húztam és megöleltem.-Szeretlek mint maci a mézet és legyőzném érted az összes méhet.-súgtam a fülébe mire elnevette magát.<br />
-Szeretlek.-hajtotta fejét vállamra. Nyomtam egy puszit hajára és szorosabban öleltem.<br />
-Akkor menjünk sétálni. Keresek egy sapit meg egy napszemüveget.-bontakozott ki ölelésünkből majd felfutott az emeletre. Elvettem bőröndömet a kanapé mellől és kerestem benne pólót és farmert. Mire kész lettem Amy is visszajött. Ő is mint én átöltözött rendes ruhába. Magának is hozott egy szemüveget sapit de ő sálat is csavart nyaka köré.<br />
-Én is kaphatok ilyen szexy rózsaszín sálat?-vettem kezeim közé a sál két végét majd szemébe néztem.<br />
-Ha szeretnél.-mosolygott és adott egy puszit. Gumicukor illata van. Imádom a gumicukrot. Felvette a kabátját és én is így tettem. Kinyitotta az ajtót és kilépett rajta. Én is kimentem és becsuktam az ajtót. Megfogtam kezét és elindultunk valamerre. Egy közeli parkban kötöttünk ki. Az ősz pompás színekbe borította a leveleket. Madarak csiripeltek amire Amy dudorászni kezdett. A <i>You and I-</i>t kezdte el. Amikor az én részemhez ért énekelni kezdtem mire mindenki felfigyelt de nem is zavartatták magukat. Mentek tovább. Megcsörrent Amy telefonja.<br />
<i>-Mit akarsz?</i>-vette fel. Nem kellett kimondania, rögtön tudtam kivel beszél.<br />
<i>-Ja igen, biztos. Amikor valakik nyalják falják egymást az csak annyit tesz, hogy festegetnek mi? Azért én sem vagyok ennyire hülye.</i>-mondta.<br />
<i>-Amy. Azonnal tedd le.</i>-mondtam.<br />
<i>-Hé.</i>-vettem ki kezéből és kinyomtam.-Ezt most miért kellett?-nézett csodálkozva.<br />
-Mert megpróbált lenyomozni.-adtam vissza neki telefonját.-Én is ezt csináltam volna a helyében.-tettem hozzá.<br />
-Köszi.<br />
-Mit?-mosolyogtam.<br />
-Hogy itt vagy velem.-szorította meg kezemet és hozzám bújt. Visszamentünk a házba és bekapcsoltuk a Tv-t. Épp friss pletykák mentek a sztátokról. Amy mellkasomon pihentette fejét én pedig derekánál fogva öleltem magamhoz.<br />
<br />
<i>"Most kaptuk a hírt, hogy nemrég Niall Horant Miamiban látták álcázva. Nem volt egyedül. Aki vele volt lány pontosan nem tudjuk ki az mert a sál eltakarta arcát. Vajon ők lesznek a következő sztárpár vagy sztárbotrány, hogy így bujkálnak a külvilág elől?! Hamarosan jövünk a részletekkel."</i><br />
<i><br /></i>
Amy ugyanolyan döbbent arccal meredt a képernyőn lévő képre mint én.<br />
-Ezt nem hiszem el.!-pattant fel. Csengettek.<br />
-Vársz valakit?-néztem rá.<br />
-Én nem.-mondta és elindult az ajtó felé.<br />
-Várj. Majd én..-fogtam meg kezét és magam mögött tartva indultam meg az ajtóhoz.<br />
<br />
<b>Hát akkor itt lett volna a 10.rész remélem elnyerte tetszéseteket. </b><b>Igazából azért választottam ezt a címet mert úgy gondoltam, hogy pl Harry és Grace viszonya elég nagy botrány lehetne/lesz..és persze ne feledkezzünk meg Niallról és Amyről se..náluk is elég nagy pánik van..főleg most..vajon Ian rájuk talál?! Tarts velem a következő résznél is és kiderül.;) Amúgy az előző részben az álmok (Harry és Amy álma) hihető volt? Komiba véleményt kérnék.:*</b><br />
<b> xoxo ~T</b>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-46998142491821700802014-12-11T16:29:00.003+01:002015-07-28T17:54:07.627+02:009.rész ~ Need for you!<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<b>Végén lévő szöveg fontos! Kérlek titeket olvassátok el.</b></div>
<i><br /></i>
<i>'Miért ne gyűlölném? A legrosszabbat tette velem, amit ember a másikkal megtehet. Elhitette, hogy szeret, hogy szüksége van rám, aztán bebizonyította, hogy hazugság az egész.'</i></div>
<br />
<br />
*Niall*<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaybrEVQSbAZr03f-AflEgHv-EnL6JaV8XOgAkjlpJ5tvMpWyP6gB0uG5uSgQaNj8yAe19DSLYsAsaL9YraeEAQyIOXcHO8A3LrvIJofUooqgBH64OSDOKijlfqQBeLRgqIBirEDgopRcF/s1600/tumblr_me863yGjxX1rb2pojo1_500_large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="178" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaybrEVQSbAZr03f-AflEgHv-EnL6JaV8XOgAkjlpJ5tvMpWyP6gB0uG5uSgQaNj8yAe19DSLYsAsaL9YraeEAQyIOXcHO8A3LrvIJofUooqgBH64OSDOKijlfqQBeLRgqIBirEDgopRcF/s1600/tumblr_me863yGjxX1rb2pojo1_500_large.gif" width="320" /></a>Amy itt hagyott a táncparketten. Leültem a pulthoz de nem kötött le, hogy a tömeget bámulom így felálltam megnézni Amyt. Elmentem az asztalok felé de csak Iant valamint számomra ismeretlen lányt láttam csókolózni (??). Kimentem a helységből. Elindultam Amyék háza felé. Elég hűvös volt ezért összehúztam kabátomat, kezemet zsebre vágtám majd mentem tovább. Írtam üzit eltűnt barátnőmnek, lezárva telefonomat vissza tettem becses helyére. Bementem a boltba rágót venni, hogy ne legyen annyira alkohol szagom. Nem mintha sokat ittam volna..Megvettem, kifizettem és már mentem is tovább. Alig voltak az utcán. Aki pedig kint volt buliba sietett. Oda értem. Csengettem de nem jött ki senki. Ismét SMS-eztem de semmi válasz. Aggódok miatta..nem ismerem túl rég óta, szóval nem tudom mire képes. Adam közeledett az utcán, kulcsaival babrálva. Érdeklődve kukucskált ki sapkája alól.<br />
-Szia. Hát te? Amyhez jöttél?-húzta fel a szemöldökét.<br />
-Szia. Igen. De van egy olyan érzésem, hogy nem lesz itthon.-mondtam. Meglepődött válaszomon de nem mondott semmit. Kinyitotta az ajtót és bementünk rajta. Felballagtunk az emeletre, megmutatta merre van Amy szobája majd magamra hagyott a folyosón. Bekopogtam az ajtón, nem jött válasz. Még egyszer megpróbáltam. Még mindig semmi. Benyitottam de az üres szoba látványa tárult elém. Meghökkentem.<br />
-Niall?!-lépett mellém Adam és egy levelet nyomott a kezembe. Amy írta. Olvasni kezdtem a sorok között. Mikor végeztem nem hittem a szememnek.<br />
-Szerinted tényleg..-kérdeztem.<br />
-Biztos.-fejezte be a mondatomat. Telefonomért nyúltam. Feloldottam bonyolult kódját és Harryt tárcsáztam.<br />
-Haló?-szólt bele piás hangon.<br />
-Harry?!<br />
-Nem, a fogtündér.-viccelődött.<br />
-Most nincs időnk viccelődni. Amy vissza ment Miamiba. Ian megcsalta.<br />
-Micsoda?-nem láttam az arcát de éreztem, hogy hirtelen kijózanodik.<br />
-Utána megyek.<br />
-Ne. Nemsokára koncertek jönnek. Ha nem tudod meggyőzni akkor hiába mész Miamiba. Hagyjuk kicsit egyedül lenni..idő kell míg feldolgozza.<br />
-Nem mondtam, hogy mi történt vele az elmúlt napokban..látta az anyukáját. És ha ott is megjelenik nem tudom mire képes a képzelete. Nem akarom egyedül hagyni.<br />
-Niall..ha kell neki egy lelki támasz akkor felhív minket. Szerintem hagyjuk egy kicsit.<br />
-Jó, oké. Csak ezt szerettem volna. Na csá.-tettem le a telefont.<br />
<br />
*Amanda*<br />
-Adam?-néztem bambán mire megfordult.<br />
-Majdnem.-mondta majd elő villantotta csodálatos mosolyát.<br />
-Te mit keresel itt?-húztam fel a szemöldökömet.<br />
-Köszi jól vagyok. Amúgy meg miattad jöttem..ne foglalkozz azzal a paraszttal. Gyere vissza velem Párisba. Az én kedvemért, ne máséért.-fogta meg a kezem. Száraz volt a tenyere az állandó SMS-ezéstől. Göndör tincsei szemébe lógtak. Eltűrhettem volna de inkább megtartom magamnak a gondolatot.<br />
-Harry..Ne nehezítsd meg még jobban. Adj nekem pár napot. Kérlek.<br />
-Akármit.-mondta. Közelebb jött és megölelt.-Tudd, hogy mindig számíthatsz rám.-súgta fülembe. Éreztem illatát. Olyan volt mint a mentolos cukorka.<br />
<br />
*Harry*<br />
Letettem a telefont és azonnal kiindultam a klubból a hotelbe. Hűvös volt a levegő. Gyalog indultam el a közel 10 perces utamra. Volt bennem egy "kis" alkohol. Ez a friss levegő kicsit kiszellőztette a fejemet. Tudom, hogy én mondtam Niallnek, hogy ne merészeljen utána menni és nézzenek oda most én vagyok úton Amyhez. Nem tehetek róla. Egyszerűen ilyen vagyok. "Okosan" gondolkozok de soha nem hallgatok magamra. Mindig az ellenkezőjét teszem. Előkotortam a kulcsom és bementem a házba. Felsiettem a szobába, elővettem bőröndömet majd a legszükségesebb holmijaimat beledobáltam. Össze húztam cipzárját. Levettem az ágyról és kitoltam a folyosóra. Telefonomat zsebembe csúsztatva indultam meg bőröndömmel a kijárat felé. Időnként meg-meg állítottak autógramm és egy fotó erejéig de végül már látótávolságban volt a reptér. Kinyitottam az előttem csukva lévő ajtót. Elsétáltam a recepcióhoz, majd vártam a soromra.<br />
-Parancsoljon.-szólt egy férfi a "pult" mögül.<br />
-Szeretnék egy repülőjegyet Miamiba. Mikor indul a következő járat?<br />
-Értem. 14:00-kor. Egy pillanat.-mondta. Mi?? Még 5 órát várnom kell +még a repülési idő? Nem baj. Megéri.-Két átszállásos jegyet vagy nullát?<br />
-Nullát. Az gyorsabb.-vágtam rá.<br />
-Tessék. Jó utat.-adta át. Kifizettem és mentem az egyik fotelba.<br />
*11 óra múlva*<br />
Kiszálltam a taxiból és szippantottam egy hatalmasat a viszonylag kellemes levegőből. 18:00. Furcsa ez az időeltolódás. Londonban ilyenkor 23:00 óra van, itt meg ugyan akkor 18:00..Bementem a legelső szállodába és kértem egy szobát. Megkaptam a kulcsot majd felballagtam. Benyitottam, becsuktam az ajtót és rögtön levágódtam az ágyra. Elnyomott az álom.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Felébredtem és csak össze vissza forgolódtam. Nem tudok újra elaludni. Lemásztam az ágyról és a kabátom felé indultam. Levettem a fogasról majd kimentem a hotelből, kiszellőztetni a fejemet. Az utca viszonylag kihalt volt. Egy női alakot véltem felfedezni kb 50 méterrel előttem.</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy?-kiáltottam az utca végén álló lánynak. Megpördült a tengelye körül és rám pillantott. Ő volt az. Csodálatos barna szeme mintha világított volna a lámpák hatására. Fehér kabátja pedig tökéletesen kiemelte karcsú alakját és hosszú barna haját.<br />
-Harry? Hol van Niall?-nézett könnyes szemekkel.</div>
<span style="text-align: left;"></span></div>
<div style="text-align: left;">
-Niall? Niall nincs itt. Én jöttem, hogy visszavigyelek. Kérlek, gyere ide hozzám.</div>
<div style="text-align: left;">
-Nem!! Menj innen! Niallt szeretném! Hol van?-kiáltott rám mikor megtettem felé első lépésemet. Ne..csak ezt ne. Bele szeretett volna Niallbe?!</div>
<div style="text-align: left;">
-Szereted?-teltek meg könnyel a szemeim. Habozott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen.-sütötte le a szemét.</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy..kérlek gyere ide hozzám. Vissza viszlek Niallhoz..Nem akarlak elveszíteni!-nyújtottam felé a kezemet. Ő csak egyre hátrébb és hátrébb lépett.-Gyere ide..-szólítottam meg ismét.</div>
<div style="text-align: left;">
-Nem!-sikította és azonnal futásnak eredt. Utána rohantam de mikor befordultam a sarkon hirtelen fékezést hallottam és hangos sikítás töltötte be az éjszakát. Ledermedve álltam és néztem, hogy egyre nagyobb vértócsa lesz körülötte. Végre erőt véve magamon, elindultam felé. Lerogytam közvetlen mellé és ölembe húztam. Eltűrtem vértől és izzadságtól itatott haját az arcából. Kidülledt szemekkel meredt az ég felé.</div>
<div style="text-align: left;">
-Kérem valaki segítsen!! Hívjanak mentőt!-ordibáltam. Előre hátra hintáztam vele és magamhoz szorítva zokogtam felette. Nem lehet igaz, hogy meghalt. Ez csak is az én hibám! Minek jöttem utána? Hülye vagyok.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Zihálva ültem fel az ágyon. Kövér izzadságcseppek folytak a homlokomról. Hál istennek ez csak egy rémálmom volt. Mély levegőket véve megkerestem a bőröndömet. Kivettem belőle egy fekete csőnadrágot és egy kék pólót. Felhúztam a cipőmet, felvettem a kabátomat és kimentem az ajtón. Lementem a hallba, majd ki az utcára. Nem tudtam merre lehet Amy..hisz Miami nem 2 házas falu..hanem egy nagy város. Megálltam az egyik zebránál és vártam amíg átvált a lámpa.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Elnézést. Meg tudná megmondani merre van a bolt?-</i>kérdezte egy ismerős hang. </div>
<div style="text-align: left;">
-<i>Igen meg tudom mondani. De előbb arra válaszolj, hogy miért jöttél ide és miért csak egy hülye levélből tudtam meg?-</i>álltam még mindig háttal. Pár pillanat után megfordultam.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Adam?-</i>kérdeztem érdeklődve.</div>
<i>-Majdnem.-</i>mosolyogtam.<br />
-<i>Te mit keresel itt?</i><br />
-<i>Köszi jól vagyok. Amúgy meg miattad jöttem..ne foglalkozz azzal a paraszttal. Gyere vissza velem Párisba. Az én kedvemért, ne máséért.</i>-próbálkoztam. Attól féltem, hogy ugyan az megtörténik mint ami az álmomban is.<br />
<i>-Harry..Ne nehezítsd meg még jobban. Adj nekem pár napot. Kérlek.</i>-telt meg könnyekkel a szem.<br />
<i>-Akármit.-</i>közelebb léptem és lassan átkaroltam derekánál.-<i>Tudd, hogy mindig számíthatsz rám.</i>-súgtam a fülébe. Hallottam, ahogy nagyokat szippant, mintha az illatomat raktározná el a nehéz időkre. Lassan felemelkedett és összekulcsolta kezét nyakam körül, majd belefúrta arcát a vállamba. Akaratlanul is elmosolyogtam. Szeretem. Mindennél jobban akarom. Érezni akarom, akarom, hogy mellettem legyen és akarom, hogy csak az enyém legyen. Leengedte kezeit és hátrébb lépett tőlem.<br />
-Akkor most tudod, hogy hol van a bolt?-mosolyodott el.<br />
-Igen.-mosolyogtam vissza. Szorosan egymás mellett haladtunk. 5 perces séta után elérkeztünk egy sarki bolthoz. Igazából nem tudtam hol van egyetlen egy bolt is..csak elindultam valamerre, Amy pedig követett. Főként péksütiket vettünk meg tésztát és spagetthi alapot. Mivel ezt könnyű elkészíteni és még nekem is megy. Fizettünk és visszamentünk Amyék házához. Előkotorta kulcsait, belehelyezte a zárba, elfordította és meglökve az ajtót belépett a házba. Becsuktuk az ajtót és letettük a konyhába a cuccokat. Amy ledermedten állt a kanapé mellett.<br />
-Jól vagy?-fogtam meg a kezét és arra néztem amerre ő, de nem láttam semmit.-Nincs itt. Csak a képzeleted játszik veled, mert nagyon hiányzik.<br />
-Te honnan tudod, hogy látom?-még mindig a tv felé nézett rezzenéstelen arccal.<br />
-Szerinted? Vajon honnan tudtam, hogy itt vagy Miamiban? Vagy, hogy mit tett veled Ian? Te is tudod a választ.-súgtam oda neki.<br />
-Adam.<br />
<br />
*Amanda*<br />
-Ne hagyd neki. Te is tudod, hogy miért jött pont ő utánad. Jól tudod, hogy milyen a természete. Csak is azért jött ő, és nem Niall! Azt mondta neki, hogy ne jöjjön utánad. De Harry csak a saját fele után megy. Hallom a gondolatait. Csak téged akar.-suttogta anya.-Vigyázz vele!-fejezte be és eltűnt. <i>Csak téged akar. Csak téged. Akar.</i> Visszhangoztak a szavak. Tudom milyen természetű Harry. Minden lány akivel eddig érintkezett csak játékszer volt számára. Neki mindegy kinek töri össze a szívét és, hogy miyen mély nyomot hagy a lányok szívében.<br />
-Mit mondott neked?-zökkentett ki gondolkozásomból.<br />
-Hagyjuk.-legyintettem és bekapcsoltam neki a tv-t, hogy lekösse valami. Megcsörrent egy telefon.<br />
-Szia Niall.-hallottam meg Harry hangját.<br />
-Kérsz valamit?-kiabáltam.<br />
-Nem köszi.-jött a válasz.<br />
<br />
*Niall*<br />
Adam érdeklődve fürkészte tekintetemet.<br />
-Azt mondta ne menjünk utána mert időre van szüksége. Vissza megyek a hotelbe. Szia.-mondtam és elindultam. 10 percet gyalogoltam és már ott is voltam. Felbaktattam a szobánkba (Harry is ott volt velem egy szobába). Benyitottam de rajtam kívül nem volt bent senki. Harry cuccai szana szét. Egyik bőröndje eltűnt. Biztos elment valahova. Átmentem Liamhez beszélgetni. Itt volt 2 szobával arrébb. Bekopogtam.<br />
-Gyere.-hallottam meg hangját az ajtó mögül.<br />
-Csá. Beszélhetünk?-léptem be.<br />
-Igen, persze. Miről lenne szó?-mosolygott.<br />
-Inkább valakiről. Amyről. Úgy érzem beleszerettem.<br />
-És ezzel mi a baj?<br />
-Harrynek is bejön.<br />
-Na az már más tészta.<br />
-Láttam a szemében a szeretetet amikor róla beszélt. Nem egy éjszakás kalandra kell neki..tényleg szereti.-csüggedtem le.<br />
-Figyi. Ezt nektek kell megbeszélni. De ne döntsetek Amy helyett. Akárhogy is lesz, barátok vagytok és nem állhat közétek egy lány.-tette vállamra a kezét. Örülök, hogy ilyen barátaim vannak. Lelket öntenek belém. Egész nap Liammel lógtam. Este mikor vissza mentem a szobába, még mindig egyedül voltam a négy fal között. Minden ugyan úgy volt. Szóval Harry még mindig nem jött vissza. Elmentem fürödni és utána aludni.<br />
*Reggel*<br />
A védtelen ablakon átszűrődő fény zavarta szememet. Lassan nyitottam ki és megdörzsöltem. Harry még mindig nincs itt és nem is járt itt. Már 1 napja nem jelentkezett. Kezdek kicsit aggódni. Előkotortam a telefonomat és tárcsáztam.<br />
-Szia Niall.-szólt bele rekedtes hangon.<br />
-Szia. Hol a fenében vagy? Tegnap óta senki sem látott. Mi történt?<br />
-<i>Kérsz valamit?-</i>kérdezte egy ismerős hang a vonal végéből.<br />
-<i>Nem köszi.</i>-válaszolta Harry. Felment bennem a pumpa.<br />
-Amynél vagy? Hogy a francba kerülsz te oda? Tudtommal te pofáztál nekem arról, hogy ne menjünk utána. De persze te ezt figyelembe sem vetted. Mindig csak a saját fejed után mész! Ha egy haja szála is meggörbül..nem állok jót magamért!-kiabáltam a telefonba.<br />
-Repülővel?! Jaj. Annyira félek a nagy Niall Horantól. Már itt remegek a sarokban.-nevetett fel.<br />
-Add oda neki a telefont. Beszélni szeretnék vele.<br />
-Nem. Majd ha ő is beszélni szeretne veled akkor fel fog hívni. Fogadjunk még nem hívott.<br />
-Ha nagyon tudni szeretnéd, még nem. De majd kérni fogja, hogy menjek oda hozzá és én örömmel megyek ha kéri. Tőled nem kérte és ha megbántod vagy ha ráerőltetsz valamit..<br />
-Akkor mi lesz? Megütsz? Tudtommal nem vagy itt. Én vagyok mellette, nem te. Ne legyél olyan biztos abban, hogy kérni fogja. Tudom, hogy szereted, de nem csak te hanem én is érzek iránta sok mindent. Figyelj, bocsi, hogy utána jöttem de szerelmes vagyok belé. Nem tehetek róla. Ő nem olyan mint a többi lány akikkel lefeküdtem. Ő más.<br />
-Harry..<br />
-Bocs, most mennem kell.-tette le a telefont. Kicsit lehiggadtam de még mindig dühös vagyok. Direkt mondta, hogy nem menjek utána, mert ő akarta megvigasztalni. Csak magának akarja. De ebből nem eszik. Ha harc, hát legyen harc.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Megkentem még egy zsemlét, beletettem a húst, salátát, paradicsomot, hagymát és majonézt, majd a tetejét. Úgy nézett ki mint egy hamburger. Mondjuk annak is készült..Már indultam be a szobába mikor Harry hangosan felnevetett. Tudtam, hogy Niallel beszél ezért hallgatóztam egy kicsit.<br />
<i>-Ő más.-</i>csak ennyit hallottam. Véletlenül meglöktem a mögöttem lévő ruhafogast és egy kisebb csattanással a földre vágódott.<br />
-<i>Bocs, most mennem kell.-</i>tudtam, hogy meghallotta..Felállítottam az eldőlt "fadarabot" és bementem a nappaliba. Épp Spongebob ment a tv-ben. Leültem Harry mellé és átnyújtottam neki az ínycsiklandó hamburgerét.<br />
-Gondoltam éhes lehetsz.<br />
-Köszönöm de nem kellett volna.-mosolygott rám. Közelebb hajolt és adott egy puszit. Újra éreztem az illatát. Ismét a mentolos cukor jutott róla eszembe. Talán igaza volt anyának? Tényleg csak 1 éjszakára kellenék neki? Tudom, hogy igazat beszélt anya..de valahogy még mindig nem akarom elhinni. Lassan elmajszoltuk a hamburgerünket és vissza vittem az üres tányérokat. Betettem a mosogatóba majd ismét nappali volt a kitűzött célom de megint megtorpantam. Anya.<br />
-Mit akarsz megint? "Összetörni" még jobban a szívemet? Nem volt elég amit mondtál? Teljesen összezavarsz!-súgtam oda neki.<br />
-Csak azt szeretném mondani, hogy tévedtem. Szeret téged. De nem csak ő. Niall is. Nem én zavartalak össze, hanem te magadat. Kicsim..neked kell döntened. Ebben nem tudok segíteni. Csak magadra hagyatkozhatsz.-mondta és ismét magamra hagyott Harryvel. Igaza van. Nekem kell döntenem. Visszaültem a kanapéra kicsit távol tőle.<br />
-Elmegyek a hotelbe. Ott hagytam valami fontosat. Nemsokára jövök. Ne menj sehova.-mosolygott és ismét nyomott egy puszit az arcomra. Mikor becsukta az ajtót maga után megkerestem a telefonomat. Feloldottam, rányomtam a telefonkönyvre és keresgélni kezdtem. Megtaláltam akit kerestem és ujjam a zöld gomb fölött vacilált, hogy most akkor felhívjam vagy ne. Végül rányomtam a gombra.<br />
-Amy. Annyira aggódtam miattad. Ugye jól vagy? Remélem nem bántott senki. De..itt vagy?<br />
-Igen itt vagyok. Niall..ide tudnál jönni? Szükségem van rád.<br />
-Oké. Máris indulok de mi lesz Harryvel?<br />
-Nem tudom. Nem szeretném megbántani. Kérlek siess..-mondtam és letettem. Ujjaimat kezdet szorongatni amik rögtön el is fehéredtek.<br />
<br />
*Niall*<br />
Letettem a telefont. Urrá lett rajtam az izgatottság, hogy ismét láthatom. Bedobáltam mindet a bőröndömbe és összecipzározva kabátomat kiléptem az ajtón. Fogtam egy taxit az utcán és mikor sikeresen leintettem beszálltam és magam mellé raktam bőröndömet.<br />
-A reptérre legyen szíves.-mondtam. Feloldottam telefonomat és ismételten Harryt tárcsáztam.<br />
-Igen?-szólt bele.<br />
-Azonnal haza kell jönnöd. A menedzser beszűkített egy koncertet holnapra. Ha a következő géppel el tudsz jönni 20:00-ra Londonban vagy. Mi már elindultunk a többiekkel.<br />
-Ahj már. Oké. Estére Londonban vagyok.-ideges volt.-Na csá.-tette le. Valamit ki kellett találnom, hogy ne legyen ott. Írtam egy üzit a fiúknak, hogy ha Harry kérdezi akkor már a repülőn vagyunk útba Londonba. Becsúsztattam telefonomat zsebembe és türelmetlenül vártam. Megszólalt. SMS-t kaptam.<br />
<br />
*Amanda*<br />
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>"Bocsi, nem tudok vissza menni. Koncert miatt visszautazom de ígérem vissza jövök érted. </i>H<i>"</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
Olvastam fel suttogva mintha valaki itt lenne mellettem. Azt hittem, hogy anya ismét meg jelen de nem tette. Odakint esett az eső. Hallottam ahogy a cseppek hangosan verik a cserepeket a háztetőn. Csengettek. Felálltam, elsétáltam az ajtóig és belenéztem az ajtón lévő "kukkolóba". Kinyitottam az ajtót amilyen gyorsan csak tudtam és már Niallon csimpaszkodtam. Szorosan átkarolta derekam így elejtve kezéből bőröndjét. Kicsit erősen szorított de ezt most alig vettem észre. Annyira jó volt végre magamhoz ölelni. Igaz csak egy napja nem láttam de ez is sok volt. Végre eldöntöttem mit akarok. Őt. Nem Harryt, nem Iant, hanem őt. Lehet, hogy később megbántok vele valakit de most csak a jelenre tudok gondolni. </div>
<div style="text-align: left;">
-Annyira aggódtam érted. Ugye nem bántott?-súgta a fülembe.</div>
<div style="text-align: left;">
-Harry? Nem. Nem csinált semmit.-válaszoltam.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hiányoztál.-szorított meg.</div>
<div style="text-align: left;">
-Te is.-fúrtam arcomat nyakába. Lassan elváltunk egymástól. Arrébb álltam az ajtóból és belépett mellettem a házba. Meglöktem a fából eszkabált eszközt ami simán becsukódott.<br />
-Kérsz valamit?-érdeklődtem.<br />
-Egy szendvics jól esne.-válaszolt és letette kb 50cm-es bőröndjét a kanapé mellé. Bementem a konyhába, elővettem egy kést a fiókból majd ketté vágtam a deszkán lévő zsemlét. Melegséget éreztem derekam köröl. Vetettem egy pillantást arra a pontra ahol éreztem a kezek érintését. Niall vállamra hajtotta állát. Még így összegörnyedve is magasabb volt mint én. Megkentem a szendvicset és tettem bele szalámit salátát meg mindent ami kell bele. Megfordultam tengelyem körül és még mindig Niall ölelésében átnyújtottam neki a kész energia pótlóját. Rám mosolygott és elvette. Leült az asztalhoz majd enni kezdett. Kihúztam a Niallal szemben lévő széket és elhelyezkedtem rajta. Felkönyököltem az asztalra és néztem ahogy a szendvicset tolja befelé. Nagyon aranyos volt.<br />
-Hiányoztál.-szólalt meg amikor végzett.<br />
-Ezt már mondtad.-mosolyodtam el. Éreztem ahogy a pír elvörösíti az arcomat és melegebb lett. Zavarban voltam.<br />
-Annyira szép vagy amikor elpirulsz. Mondjuk te mindig.-kacsintott. Tenyerembe temettem arcomat és ujjaim közül kukucskáltam ki. Niall tengerkék szemei most engem fürkésztek.<br />
-Mit csináljunk?-vettem el kezemet arcom elöl.<br />
-Horror?-húzta fel szemöldökét mosolyogva.<br />
-Oké..de ha rosszat álmodok akkor te leszel a hibás.-álltam fel. Besétáltunk a nappaliba és az egyik telerakott polchoz léptem. Végig húztam ujjamat a filmeken és kihúztam az egyiket. Bekapcsoltam a DVD-t és belehelyeztem a lemezt amit kezemben szorongattam. Leültem Niall mellé és kezembe vettem egy párnát majd elindítottam. Letettem a karfára a távirányítót és átölelve a kezemben lévő párnát, a képernyőre meredtem. Niall közelebb ült és átölelt. Az ijesztő részeknél mellkasába fúrtam arcomat. A film vége annyira unalmas volt, hogy elaludtam Niall mellkasán.<br />
<br />
*Niall*<br />
Amy a film végére elaludt. Ölembe vettem és felvittem az egyik szobába. Gondolom az övé volt mivel rózsaszínre voltak festve a falak. Lefektettem az ágyra és betakartam. Elmentem zuhanyozni. Miután végeztem felvettem boxeromat és kiléptem az ajtón a folyosóra. Amy ott állt tőlem 10 méterre és engem bámult. Nyitott szeme, mozdulatlan teste ijesztő volt számomra.<br />
-Te nem alszol?-húztam fel szemöldökömet. Nem jött válasz. Bement az egyik szobába. Utána siettem. Megálltam az ajtófélfánál és figyeltem mire készül. Kinyitotta az egyik szekrényt és kotorászni kezdett az egyik dobozba majd előhúzott egy ezüstösen csillogó valamit. Felemelte és maga felé suhintotta. Szerencsére ott álltam tőle egy lépésre így időben el tudtam kapni kezét. Kiesett erős ujjai közül a viszonylag nagy kés. Összecsuklottak lábai és a karjaimba omlott mint egy rongybaba. Felkaptam ölembe és ismét issza vittem a szobába. Megint lefektettem és betakartam. Becsuktam az ajtót és kulcsra fordítottam. Leültem az ággyal szemben lévő kényelmes fotelba és magamra húzva az egyik pokrócot a másik székről majd aludni próbáltam.<br />
<br />
*Reggel Amanda*<br />
Lassan kiugrottak pilláim és felültem az ágyon. Niall velem szemben kuporgott a fotelban. Belelógtak szemébe a túl hosszúra növő szőke tincsei. Békésen aludt a meleg pokrócba burkolózva. Lekászálódtam az ágyról és az ajtó felé indultam. Zárva. De hol a kulcs? Hangtalanul felkutattam érte a szobát de sehol nem találtam. Megálltam Niall mellett és ébreszteni kezdtem.<br />
-Niall. Ébresztő. Hasadra süt a nap.-rázogattam finoman. Kinyitotta szemit és rám szegezte őket.<br />
-Mi az?-nyöszörgött kómásan.<br />
-Nem tudod, hogy hol lehet a szobakulcs?-meredtem rá.<br />
-De.-húzta elő maga alól.-Este alva jártál és majdnem megölted magad.-teltek meg könnyekkel szemei.-Még időben elkaptam a kezedet és behoztalak ide. Biztonság kedvéért bezártam az ajtót és kivettem a kulcsot belőle.-állt fel. Csak most vettem észre, hogy csak egy szál boxerben van.<br />
-Mi? Meg akartam magam ölni? De miért tennék ilyet?-tettem fel a kérdést főként magamnak.<br />
-Erre csak te tudod a választ. Nem emlékszel semmire?<br />
-Nem.-válaszoltam. Közelebb jött és átölelt. Éreztem teste melegségét. Összesimult testünk és hallottam zakatoló szívverését ami egyre gyorsabban vert. Mutatóujjával megsimította arcomat. Érintése gyengéd volt. Megtámasztotta államat és közeledni kezdett felém. Engedve vágyaimnak ajkaink összeértek. Átkaroltam nyakát mintha közelebb akartam volna húzni magamhoz.-Ami valljuk be őszintén már lehetetlen volt.-Beletúrtam hajába és heves csókolózásba fonódtunk.<br />
<br />
*Harry*<br />
A banda Londoni házához kapkodom lábaim. Szerintem mondanom sem kell, hogy mennyire nem örülök ennek a koncertnek. Benyitottam a fiúk a kanapén épp TV-ztek. Ledobtam a bőröndömet mire felkapták a fejüket. Valaki hiányzik a névsorból. Niall...<br />
-Niall?-vágódtam le a kanapé egyik szabad részére.<br />
-Elutazott. Hogy, hogy hazajöttél?-nézett rám Zayn.<br />
-Minek utazott el amikor ő mondta, hogy..-leesett. Miamiba ment. Hazudott nekem. Oké Niall..ezt a csatát megnyerted de a háborút nem. Harcolni fogok érte és nem engedem el egykönnyen Amyt.<br />
-Jól vagy haver?-tette vállamra kezét Louis.<br />
-Ti tudtátok és nem szóltatok!-pattantam fel és szúrós tekintettel meredtem a fiúkra.-Én nem vagyok olyan fontos mint Niall?<br />
-Te is fontos vagy. Csak azért nem szóltunk róla mert neked mindig minden könnyen megy. A csajozás az éneklés, minden. És úgy gondoltuk, hogy Niallnak is kijár a boldogság. Te úgy is szerzel magad mellé egy másik lányt. Meg ha már itt tartunk ott van Taylor.-vágott közbe Liam.<br />
-Nem is szeretem. Amy mellett megtaláltam a boldogságot. Hát nem értitek? Nekem ő kell. Akár tetszik akár nem.-fejeztem be és felmentem a szobámba. Becsapva magam mögött az ajtót beleütöttem a falba. Le is horzsoltam egyik bütykömet és vér buggyant ki belőle.<br />
<br />
<b>Na akkor ez lett volna a 9.rész. NAGYON sajnálom, hogy 2-3 hónapot kellett várni rá és még nem is sikeredett hosszúra...Sokat kell foglalkoznom a felvételi feladatlapokkal mivel már 8.-os vagyok..nem is sorolom, hogy mikor hány órát töltöttem ezekkel meg gondolom nem is érdekel titeket. Na szóval.</b><br />
<h3 style="text-align: center;">
<b><i>Addig is jó olvasást, és még egyszer nagyon sajnálom!!</i></b></h3>
<div style="text-align: right;">
xoxo ~T</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-10898449791692279052014-09-30T20:20:00.001+02:002014-09-30T20:20:03.318+02:00Bocsánat!!!!Sziasztok..! Nagyon sajnálom, hogy eddig nem hoztam részt csak laptopot szervizbe vitte apa és csak most kaptam vissza..:( Telefonról tudtam volna írni de állandóan kijavított, játszva idegeimmel..ezért inkább elvetettem ezt az ötletemet. Vasárnap megpróbálom feltenni az új részt..de nem ígérek semmit, mert egész hétre be vagyok táblázva..mindenféle előkészítők, keringőpróbák miatt :/ Remélem velem maradtatok és tovább olvassátok a blogomat..Még egyszer nagyon <span style="color: #e06666;">SAJNÁLOM</span>!!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-80952109291789056922014-08-31T20:11:00.001+02:002015-07-31T20:31:53.144+02:008.rész ~ Why do I see you all the time<div style="text-align: center;">
<i>'A szívem teljesen összetört, a lelkem még él, de nagyon meggyötört.'</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i>
<i><br /></i>
<i><br /></i>
*Amanda*<br />
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir0WwTHE_tT2FD9le0a9uvh684B-HOgwAd4END6L4fnlE5DDSZCEhO58r_wB2JfZDNouRyAc4Rv_F_MsRI24JEnLJX-EdKWFVjkPUyNjTvCx_JIndGTtecmeJmie8MvbXKc4Mzdr95uAzA/s1600/Delena-4x15-elena-gilbert-33702987-245-137.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="177" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir0WwTHE_tT2FD9le0a9uvh684B-HOgwAd4END6L4fnlE5DDSZCEhO58r_wB2JfZDNouRyAc4Rv_F_MsRI24JEnLJX-EdKWFVjkPUyNjTvCx_JIndGTtecmeJmie8MvbXKc4Mzdr95uAzA/s1600/Delena-4x15-elena-gilbert-33702987-245-137.gif" width="320" /></a><i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Amy lennél a barátnőm?</i>-nézett érdeklődve. </div>
<div style="text-align: left;">
-Én..én..persze.-dadogtam. Ian felkapott és megpörgetett majd végül letett a földre. Nem tudom, hogy jól döntöttem. Kételkedek benne. Leültem az ágyra ő pedig haza ment mert még el kell intéznie valamit. Hát oké..Felnyitottam a laptopomat és felmentem twitterre. Niallt visszajelöltem és rögtön kaptam egy értesítést.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<i>'<span style="background-color: #444444;"><span style="color: #999999;">@AmandaParker</span><span style="color: #444444; font-family: Gotham Narrow SSm, sans-serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 15.555556297302246px;"> </span></span>Nagyon jó volt a tegnapi nap. Remélem már nem fáj a fejed.</span>'</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
Olvastam fel magamban. Mosolyra húztam a számat és lecsuktam laptopomat. Lementem a nappaliba és Adammel találtam szemben magam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Minden rendben? Feszültnek tűnsz.-ült át mellém.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen..persze.-hazudtam és bekapcsoltam a tv-t.</div>
<div style="text-align: left;">
-Kicsim..te nem szoktál hazudni. Mi ütött beléd?-térdelt le elém anya.</div>
<div style="text-align: left;">
-De te nem lehetsz itt..anya te meghaltál.-folyt ki egy könnycsepp a szememből.</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy..kihez beszélsz?-fordított maga felé Adam.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anyához. Te nem látod?-néztem rá.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya meghalt. Nem..-lepődött meg, hogy én látom. Akkor most megőrültem? Hisz tényleg nem láthatom. Körül néztem de már nem volt itt. Szó nélkül kimentem az udvarra és leültem a fűzfa tövébe. Brutusz itt feküdt mellettem és fejét lábamra hajtotta. Nem láthattam..vagy mégis? Talán csak képzelődtem. Előhúztam a naplómat és megosztottam vele a történteket.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<i>"2015.09.26.</i></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Láttam anyát. Talán megőrültem? Hisz ő meghalt, nem láthatom. Lehet, hogy csak a képzeletem játszott velem. De olyan valóságosnak tűnt minden. Hazudtam Adamnek. Szégyellem magam miatta, nem lett volna szabad. Ő mindig segített rajtam. Csak félek, hogy mit csinálna."</i><br />
<br />
<div style="text-align: left;">
Kíváncsi vagyok Ian milyen bulit tervez nekem..hisz alig ismerek pár embert. Visszamentem a házba és felballagtam a szobámba. Lezuhanyoztam és már az alváshoz készülődtem mikor megrezzent a telefonom. Niall írt twitteren.</div>
<div style="text-align: left;">
'-Szia. Milyen napod volt? Fáj még a fejed?-érdeklődött.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Hát..mondjuk úgy, hogy közepes. Nem már nem fáj. És neked milyen napod volt?-írtam vissza.</div>
<div style="text-align: left;">
-Értem. Nekem szar. Mivel nem vagy itt.</div>
<div style="text-align: left;">
-Aranyos vagy. Holnap lesz a 18. szülinapom és arra gondoltam, hogy eljöhetnétek. Ha nincs semmi dolgotok.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hivatalosan is felnőtt leszel..ezt ki nem hagyjuk. Ott leszünk.</div>
<div style="text-align: left;">
-Oké. Este 9-kor kezdődik és a <i>Bed Beachben</i> lesz. Tudod hol van?</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen. Oda szoktunk járni amikor Párizsban vagyunk. </div>
<div style="text-align: left;">
-Oké. Na de én megyek mert már álmos vagyok. Akkor holnap találkozunk. Szia, jóéjt.</div>
<div style="text-align: left;">
-Persze, menj csak. Szia, jóéjt.'.köszönt el. Kijelentkeztem és arrébb tettem a laptopot. Betakaróztam és lassan elnyomott az álom.</div>
<div style="text-align: left;">
*Reggel*</div>
<div style="text-align: left;">
Csengetésre ébredtem. Felvettem egy köntöst és leballagtam az ajtóhoz majd kinyitottam. Nat, Ol és Aby állt előttem. </div>
<div style="text-align: left;">
-Te még pizsiben?-lepődött meg Ol.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen?! Miért?</div>
<div style="text-align: left;">
-1 nap és 18 éves vagy, este pedig megünnepeljük. Ugye nem pizsiben szeretnél bulizni?-nevetett Nat.</div>
<div style="text-align: left;">
-Nem?!</div>
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDyRI38jP2wrUO6xyjx_FmZW1mbYg00EhGNwkI2OGd8T6DieRJiXsKQnxnamzL5DyQUVFM1dSW730e55R30bUXvOODmiyxAgQc7G_ysvgz-MPJIHydYuj9wfsoXt1B1DeKO0jcJO-Ljw0X/s1600/14154_417763898333501_724922512_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDyRI38jP2wrUO6xyjx_FmZW1mbYg00EhGNwkI2OGd8T6DieRJiXsKQnxnamzL5DyQUVFM1dSW730e55R30bUXvOODmiyxAgQc7G_ysvgz-MPJIHydYuj9wfsoXt1B1DeKO0jcJO-Ljw0X/s1600/14154_417763898333501_724922512_n.jpg" width="200" /></a>-Oké akkor öltözz át, vásárolni megyünk. Most.-utasított Aby. Beengedtem őket és elmentem öltözni. Betettem a táskámba a telefonomat és már mentem is le. Kimentünk és bezárva az ajtót elindultunk a Pláza felé. Minden ruhás boltba bementünk de csak az utolsóba találtuk meg a tökéletes ruhát. Hazamentünk a lányok segítettek a sminkemnél és utána hazamentek készülődni. Gyorsan elment az idő..már 7 óra. Felvettem a ruhámat és mikor a fülbevalómat akasztottam be, csengettek. Leszaladtam, amilyen gyorsan lehetett magassarkúba és ajtót nyitottam. Niall állt előttem öltönyben. Nagyon elegáns volt. </div>
<div style="text-align: left;">
-Niall!-ugrottam a nyakába és magamhoz öleltem. Szorosan átkarolta derekam és kicsit magához szorított.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Nagyon csini vagy.-mért végig majd mosolygott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Köszönöm.-mondtam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Na akkor mehetünk?-nyújtotta kezét.-Ian mondta, hogy vigyelek el. Ők már ott vannak.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ja oké.-mondtam és bezártam az ajtót. Beültem a kocsiba és már indultunk is. Bekapcsoltam a rádiót és épp a Story Of My Life ment. Niall énekelte a saját részét én pedig néha-néha bekapcsolódtam hozzá.</div>
<div style="text-align: left;">
-Nagyon szép hangod van.-mosolygott a szám végén.</div>
<div style="text-align: left;">
-Köszönöm.-mondtam. 20 perc volt az út ami nagyjából zenehallgatással és énekelgetéssel telt. Megérkeztünk. Leparkoltunk és bementünk a klubba. Minden sötét volt. Biztos, hogy jó helyen járunk? Felkapcsoltam a villanyt ami az ajtó mellett volt és majdnem szívbajt kaptam.</div>
<div style="text-align: left;">
-"Meglepetés"-ugrottak elő a többiek. Valaki a szék mögül mások pedig a pultok mögül. Wao mennyien vagyunk. Ian közelebb jött és megcsókolt. </div>
<div style="text-align: left;">
-Boldog szülinapot.-ölelt meg. Bemutatott mindenkinek. Sok sztár, színész van itt. Mint például: Justin Bieber, Taylor Swift, Austin Mahone, Katy Perry, Demi Lovato, Olivia Holt, Leo Howard, Liam Hemsworth, Gregg Sulkin, David Henrie, Hayden Panettiere, Josh Hutcherson, Theo James, Deby Ryan, Jennifer Lawrence és még sorolhatnám. Leültünk egy asztalhoz és valaki mellénk ült. </div>
<div style="text-align: left;">
-Ó, szia Ian. Hiányoztam?-kérdezte egy szőke piros miniszoknyás lány aki a barátomhoz simult.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia Becky.-ölelték meg egymást.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia, én Aman....</div>
<div style="text-align: left;">
-Jó tudom. Inkább hozz egy koktélt.-vágott a szavamba.</div>
<div style="text-align: left;">
-Van lábad. Vagy tévedek?-vágtam vissza.</div>
<div style="text-align: left;">
-Amy. Létszi hozz egy koktélt.-nézett rám Ian és adott egy puszit kiengesztelés képpen. </div>
<div style="text-align: left;">
-Jó, oké.-mondtam és elindultam. Átvergődtem magam a tömegen és odaballagtam a pulthoz ahol szöszi barátommal találkoztam.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hali. Milyen a buli?-kiabálta mert alig lehetett valamit hallani normális hangerőn.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Hát nem valami fényes.</div>
<div style="text-align: left;">
-Miért?</div>
<div style="text-align: left;">
-Mind 1.</div>
<div style="text-align: left;">
-Táncolsz velem?</div>
<div style="text-align: left;">
-Mennék csak el kell vinnem ezt a koktélt Iannak.</div>
<div style="text-align: left;">
-Na gyere, Ian megvár.</div>
<div style="text-align: left;">
-Oké, menjünk.-mondtam de már húzott is a táncparkettre. Lassú számot tett be a Dj. Közelebb húzott magához, kezeimet vállára helyezte az övéit pedig derekam köré fonta. Akaratlanul is mosolyra húztam a szám és el pirultam amit még félhomályban is lehetett látni mert halkan felnevetett. Csak pár centire voltunk egymástól ami kezdett csökkenni.</div>
<div style="text-align: left;">
-Bocsi de vissza kell mennem.-mondtam és ott hagytam Niallt. Úristen..én érzek valamit iránta. Ne..csak ezt ne..nem szerethetek belé. Visszamentem a pulthoz és elvettem egy koktélt. Ismét a tömegen vergődtem át magam. Végre kijutottam és az asztal felé mentem. Felnéztem és elejtettem a poharat ami tompa csörömpöléssel összetört mikor földet ért. Becky Ian ölében ül..két lába a barátom derekán és közben vadul csókolóznak. Oda mehetnék és lerángathatnám ezt a kurvát Ianról, de nincs erőm ehhez. Már arra sincs, hogy megálljak a saját lábamon. Erőt vettem magamon és kirohantam a hátsó ajtón. Egy sötét sikátorba jutottam és ott már nem bírtam visszatartani a sírást. A könnyek patakként folytak végig arcomon. Megfogtam a nyakamban lógó nyakláncot és egy hirtelen mozdulattal elszakítottam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Utállak!!!-ordítottam és eldobtam. Feltápászkodtam és elindultam hazafelé. A könnyek még mindig folytak az arcomon megállás nélkül. Hiába törlöm le..jön helyette egy másik. Igaza volt Iannak ez a szülinap tényleg felejthetetlen marad. Nem érdekel..nem fogom nézni ahogy majd előttem enyelegnek. Vissza megyek Miamiba. Fél óra gyaloglás után hazaértem. Benyitottam, ledobtam a cipőmet és felszaladtam a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom és megnéztem mikor indul legközelebb repülő Miamiba. Holnap 7:30. Elő vettem a bőröndömet és bepakoltam néhány göncöt és a szükséges holmimat. Össze húztam a cipzárját és elhatároztam, hogy írok egy levelet Adamnek és nagyiéknak. Leültem az íróasztalomhoz, közelebb húztam magam, fogtam egy papírt és írni kezdtem.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<i>"Drága bátyjám.</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
<i>Mikor ezt olvasod én már a repülő ülök úton haza Miamiba. Tudom ezt a napot velem szeretted volna tölteni mivel hivatalosan ma van a szülinapom. Reméltem, hogy elmehetünk együtt valahova kikapcsolódni, vagy csak simán sétálni de ez nem így lesz. Valamit be kell vallanom. Amikor kérdezted tegnap, hogy minden rendben van és én azt feleltem, hogy igen persze..akkor hazudtam neked. Semmi sincs rendben. Főleg most. Kezdem az elején..ugye elmentünk Londonba és a hotelban találkoztam Iannal..még aznap este megcsókolt és bevallotta mit is érez irántam. Másnap elmentem vele sétálni és utána mentünk a lányokkal a koncertre. Harry nekem énekelt..koncert után vissza mentem Ianhoz a hotelba és mikor elmondtam neki mi történt felkapta a vizet és kiabálni kezdett velem. Amikor pedig ki akartam menni akkor megragadott és nem engedett el mindaddig amíg ismét önmaga nem lett. Haza jöttünk és most a bulin megjelent az ex barátnője és megkért, hogy menjek el egy koktélért. Elmentem és mire vissza értem ott nyalták-falták egymást (nem részletezem milyen pózban)..ÖSSZETÖRTE a szívemet. Itt döntöttem el, hogy vissza megyek Miamiba. Kérlek ne mond el senkinek, hogy hova megyek csak nagyiéknak. Nagyon szeretlek. Sajnálom ha fájdalmat okozok ezzel de ezek után nem tudok többet a szemébe nézni. Remélem megérted.</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
<i> Szerető húgod: Amy."</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
Végig futottam szememmel a levelet és ismét sírva fakadtam. Betettem egy borítékba és átmentem Adam szobájába. Ott pedig letettem a párnájára. Még jó, hogy ő a bulin van mert akkor itthon kéne maradnom. Ránéztem az órára és már hajnali 1. Felhúztam 4-re a telefonomat és befeküdtem aludni.</div>
<div style="text-align: left;">
*3 óra múlva.*</div>
<div style="text-align: left;">
Fáradtan ültem fel az ágyon és belebújva mamuszomba elcsoszogtam a szekrényemhez. Felvettem egy farmert, egy pólót és egy pulcsit mivel kicsit hűvös van még kint. Betettem a telefonomat zsebembe és kézbe vettem a bőröndöm majd lementem az ajtóhoz. Felvettem a cipőmet és kimentem az ajtón. Bezártam és elindultam a reptérre. Magam után húztam a bőröndöm mert már nehéz volt tartani. Bedugtam a fülesemet, a zenéim között keresgéltem de előbb a 10 nem fogadott hívás és az 5 nem olvasott üzenet gombjára mentem.</div>
<div style="text-align: left;">
6 hívás Nialltól, 4 Iantól. Niallnak jobban hiányzom mint annak a szemétnek? Aranyos tőle, hogy aggódik értem. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy valós érzelmeket táplálok iránta. Az 5 olvasatlan üzenetből 2 Nialltől, 1 Adamtől, 1 Harrytől és 1 Iantól. Nagyjából azonos tartalmúak. Hogy hol vagyok.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<i>"Amy hol vagy? Kérlek gyere vissza, nem szeretném ha hülyeséget csinálnál. </i>N<i>"</i>-ígérem nem fogok.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>"Nem vagy itthon? Ezerrel nyomom a csengőt de sehol senki, a bulin pedig biztos, hogy nem vagy mert felkutattam az egész kócerájt, még a wc-t is megnéztem. Remélem nem esett semmi bajod, ha mégis azt nem élném túl. </i>N<i>"</i>-nálunk vagy? Nincs semmi bajom. Mi? Nem élnéd túl?</div>
<div style="text-align: left;">
<i>"Hol vagy? Már szét aggódom az agyamat. Könyörgök gyere vissza. Még nem is táncoltál velem. Pedig kár lenne kihagyni.. </i>H<i>"</i>-kicsit sok a pia, nem gondolod?</div>
<div style="text-align: left;">
"<i>Hol a francban vagy? Remélem nincs semmi bajod és kérlek mond, hogy otthon az ágyat nyomod. Majd találkozunk. </i>A<i>"</i>-persze..az ágyat.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>"Szerelmem hova mentél? Gyere vissza..még nem is láttad a meglepetésemet amit neked szántam. </i>I<i>"-</i>azt hittem már megkaptam te barom.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Nem válaszoltam vissza csak hangosan kommenteket fűztem hozzájuk. Fél óra sétálgatás után odaértem a reptérhez és bementem. Megvettem a jegyemet, leadtam a bőröndöm és becsekkoltam. Nem értem miért kell 2 órával az indulás előtt becsekkolni..félnek, hogy valaki meglóg vagy mi? Hisz innen már nem lehet kimenni..vagyis biztos kilehet csak ki az a hülye aki újra végig állja azt a hosszú sort?! Felmentem a 2. emeletre és körül néztem a kajáldákban milyen választékok vannak. Végül a <i>Burger King</i> mellett döntöttem, azon belül pedig a dobozos csirkénél. Kifizettem és leültem az egyik asztalhoz ahonnan tökéletes kilátás nyílt a repülőkre. El sem hiszem, hogy vissza megyek Miamiba. Megéri "itt hagyni" az életemet? Nem szabad kételkednem. Jól döntöttem. Bár lehet, hogy nem egyedül kéne mennem..de már nem számít. Majd megleszek valahogy..Megettem a csirkét, kidobtam a dobozát és vissza mentem a lenti fotelba. Elő vettem a telefonomat és kerestem rajta zenét. Mikor találtam egy normálisat amitől nem fakadok sírva bedugtam a fülesem és zenehallgatás közben kicsit elbóbiskoltam. Szerencsére minden nagyobb hangra felébredek és ilyen volt a hangos bemondó is.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Utolsó figyelmeztetés. A Miamiba induló gép 5 perc múlva fel száll kérjük utasainkat kezdjék meg a beszállást.</i>-hallottam meg. Úristen. Felpattantam és már futottam is lobogó jeggyel a kezemben. Oda adtam az ellenőrző kapunál álló hölgynek aki eltépte és vissza adta. Rohantam nehogy lekéssem a gépet. Végig egy elburkolt folyosón, le a lépcsőn és fel a repülő lépcsőjén. Hála az égnek. Megkerestem a helyemet és leültem. Egy öreg néni ült mellettem aki már most aludt. 2 átszállásos a gép így nem sokat tudok majd aludni. Maximum amíg Londonból Dallasba érünk az úgy kb 10 óra. De még Londonban is várni kell 1 és háromnegyed órát. Bekapcsoltam az övemet és a motorok már be is indultak. Szép lassan kiértünk a kifutóra itt egy pillanatra megállt a gép, majd egyre gyorsabb lett és végül felszálltunk. Ez az út valahogy nagyon más lesz..nem tudom megmondani miben de érzem. Bedugtam a fülesem és zenét hallgattam. Néha-néha rápillantottam az órámra, hogy még mennyi idő amíg leszállunk. Lassan telt ez az 1 óra..mintha örökké a repülőn ülnék. Végre ereszkedni kezdtünk és 10 perc múlva ismét a Londoni reptéren sétáltam a bőröndömmel. Hála az égnek..egy ruha bolt. Bementem és nézelődni kezdtem. Hamar elment ez a másfél óra amit itt töltöttem. Gyorsan bementem még vizet venni majd ismét indultam a repülőre. Beültem a helyemre és vártam amíg ismét felszállunk. Most egy velem egy idős fiú mellett ültem. Megint bedugtam a fülesemet és végül álomba merültem.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Kedves utasaink, kérjük kapcsolják be biztonsági öveiket. Nemsokára földet érünk.</i>-ébresztett fel a felettem megszólaló hangszóró. Visszakapcsoltam az övem és vártam, hogy leszálljunk Dallasba. Mikor földet értünk felvettem a táskámat és kisétáltam a terminálba. Bőröndömet megtalálva indultam az egyik fotel felé. Figyelmem egy újságárusra irányult amikor megláttam hatalmas betűkkel "Niall Horan öngyilkos lett." Elvettem egy újságot és odalapozva a cikkhez olvasni kezdtem.</div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
<i>"A 20 éves énekes beleőrült abba a tudatba, hogy nem láthatja többet a lányt aki itt hagyta személyes okai miatt. Mint később kiderült ez a lány nem más mint Ian Somerhalder új barátnője: Amanda Parker. Mai nap folyamán Niallt holtan találták meg az Eiffel torony előtti téren. Valószínűleg leugrott."</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
-Mi? Nem..ez nem lehet..ez nem történhetett meg. Neeeem!!!!-rogytam a földre és bőgtem mint mikor a kisgyerektől elveszik a cukorkáját..csak tőlem Niallt vették el..és nem is akárki hanem a sors. Vagy életet ad vagy életet vesz el. </div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
**</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
-Neem!-kiabáltam. Körül néztem és meglepődött szempárokkal néztek rám az emberek körülöttem.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hölgyem, minden rendben?-kérdezte az egyik utaskísérő.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen, csak rosszat álmodtam.-mondtam és megkönnyebbültem, hogy csak egy álom volt. Mély levegőket vettem és megnéztem az időt. Mindjárt Dallasba érünk. Ismét volt 6 nem fogadott hívásom. 2 Nialltől, 3 Adamtől és 1 Iantól. Nem szerettem volna egyiküket sem visszahívni főleg nem Iant. 20 perc múlva már Dallas repterén voltam. </div>
<div style="text-align: left;">
*5 órával később*</div>
<div style="text-align: left;">
Kifizettem a taxist, kiszálltam az autóból, kivettem a bőröndömet és megálltam a házunk előtt.<br />
-15 év elteltével újra itt.-mondtam és kinyitva a kiskaput elsétáltam az ajtónkig. Felemeltem a kis törpét ami a bejráta mellett volt és kivettem alóla a pótkulcsot. Betettem a zárba elfordítottam és benyitottam. Nem változott semmit csak a bútorok fehér lepedők alá voltak rejtve a por elől. Felkapcsoltam a villanyt, hogy többet lássak. Egyenként szabadítottam meg a bútorokat a rajtuk pihenő fehér lepeltől. A nappaliba leszedtem a lepedőket és mentem a konyhába. Ott is végeztem és vissza mentem a nappaliba. Bedugtam a Tv-t és belenéztem a képernyőbe. Észrevettem a sarokba még egy lepedővel fedett dolgot és közeledni kezdtem hozzá. Hirtelen lerántottam a lepedőt de nem volt alatta semmi. Megfordultam és anyát pillantottam meg előttem.<br />
-Anya? Te, hogy kerülsz ide? Miért látlak folyton? Megőrültem?-néztem rá értetlenül.<br />
-Szia kincsem. Tudtommal itt lakom és azért látsz mert hiányzom és szükséged van a tanácsomra. Nem őrültél meg csak összetörtél és bizonytalan vagy. Láttam mit csinált veled Ian és azt is láttam milyen jó érzed magad Niallal. Azt hiszed, hogy ugyan olyan mint Ő..pedig nem. Sosem bántana téged. Nem szeretnék hatást gyakorolni rád de nem szeretném ha ismét összetörnék a szívedet. De ez a te döntésed.-mondta és eltűnt.<br />
-Anya?! Kérlek gyere vissza..szükségem van rád.-szipogtam és körbenéztem de sehol senki csak én..egyedül ebben a hatalmas házban. Vagy mégsem? Zenét hallottam az emeletről. Felmentem és benyitottam a szobámba. Hirtelen minden előjött a tegnapi estéről. Mintha egy kis film játszódott volna le bennem. Ian és Becky..mindig ez a kép. A földre zuhantam és zokogtam. Hogy tehette ezt velem? A könnyeim mint egy gyors folyású patak úgy jöttek ki szemeimből. Ránéztem az órára de nem láttam belőle semmit a könnyek miatt, megfogtam és közelebbről megnéztem. 11 óra..Elsétáltam a régi ágyamhoz és beledőltem. Közelebb húztam a mellettem lévő párnát, átölelve magamhoz szorítottam és álomba sírtam magamat.<br />
*Reggel*<br />
Könnyes szemekkel ébredtem. Elmentem zuhanyozni, utána pedig a boltba bevásárolni. Nem igazán emlékszem merre kell menni ezért inkább kérek egy kis segítséget.<br />
-Elnézést. Meg tudná megmondani merre van a bolt?-álltam meg egy férfi mögött.<br />
-Igen meg tudom mondani. De előbb arra válaszolj, hogy miért jöttél ide és miért csak egy hülye levélből tudtam meg?-fordult meg.<br />
-Adam?-meredtem az előttem álló fiúra.<br />
<br />
<br />
<b>Sziasztok! Hát ez lett volna a 8. rész. Sajnálom, hogy ilyen sokáig elhúzódott a részfeltétel. Mivel holnaptól suli így maximum hetente 1 részt tudok majd írni..vagy kéthetente egyet. Még nem tudom..az órarendemen és a szabadidőmön múlik. Most 8.-os leszek, az 1. félév nagyon számít a felvételimhez és nem szeretném elrontani az esélyeimet. Na de eltértem a témától. Akkor hetente 1 rész..vagy végső esetben havonta egy.</b><br />
<div style="text-align: right;">
<b><i>xoxo ~T</i></b></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-32120500404474088282014-08-18T17:19:00.002+02:002015-07-28T17:57:20.067+02:007. rész ~ Don't go<div style="text-align: center;">
<i>'Nem tudom mi ez, kavarognak az érzések..Szeretlek, de közben már gyűlöllek!'</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<i> </i>*Harry*</div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinTQg34d0BFzxpkohAQAe19yfZRU77apiVDcqaOjkEqqyfRrQh08xqAr0nbT92SkUpl2gGjLWWvDlG18bPMjL2hKUn-HJW48513ISxIH-rc5X5CXKXZpaKE0YE0TQQak3YX9UPqeagWmPD/s1600/tumblr_mvgou2LjyQ1sq4kyro1_250.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinTQg34d0BFzxpkohAQAe19yfZRU77apiVDcqaOjkEqqyfRrQh08xqAr0nbT92SkUpl2gGjLWWvDlG18bPMjL2hKUn-HJW48513ISxIH-rc5X5CXKXZpaKE0YE0TQQak3YX9UPqeagWmPD/s1600/tumblr_mvgou2LjyQ1sq4kyro1_250.gif" /></a></div>
Amanda nagyon furcsa volt számomra. Mintha eltitkolt volna valamit. Én is elmentem a szobámba. Azaz a Niallal megosztott szobába. Mivel kedves szobatársam még nincs itt ezért egyedül vagyok. Bevallom, utálok egyedül lenni. Felhívom Taylort. Elkezdtem keresni a telefont de sehol sem találtam.</div>
<div style="text-align: left;">
-Hol a fenéb..óó megvan. Én hülye.-vettem ki a zsebemből. Tárcsáztam a számot de csak a hangposta hangját hallottam. Na de jó. Annyira unatkozok. Átmegyek Amandahoz. Felvettem a cipőm és már mentem is a tőlem 8 ajtóval arrébb "lakó" lányhoz. Bekopogtam és Nat nyitott ajtót.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ó szia Harry. Mi járatban?-lepődött meg.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Amanda itthon van?</div>
<div style="text-align: left;">
-Nincs kb 5 perce ment el. Ha szeretnéd akkor megvárhatod.-állt arrébb az ajtóból. Bementem és leültem a nappaliba. Nat is ugyan így tett. </div>
<div style="text-align: left;">
-Na és hova ment?-törtem meg a csendet.</div>
<div style="text-align: left;">
-Vacsit rendelni. Amúgy nagyon jó volt a koncert. Nekem legalább is tetszett.-mosolygott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ja értem. Örülök, hogy tetszett. Nagyon szép szemed van.-bókoltam a velem szemben ülő lánynak.</div>
<div style="text-align: left;">
-Köszönöm.-pirult el. Hallottuk, hogy megjött valaki. Nagy nevetések, gondolom nincs egyedül.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia Harry. Hát te?-torpant meg Amy.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia. Hozzád jöttem. De inkább megyek, nem szeretnék zavarni.-néztem Ianra aki majd megölt a tekintetével. Felálltam és elmentem mellettük. Vissza ballagtam a szobánkba és ledobtam magam a kanapéra. Pár perc múlva Niall lépett be az ajtón és ő is leült a kanapéra.<br />
-Na? Átmentél hozzá?-kérdezte sóhajtva.<br />
-Igen. Nem volt otthon. Amikor pedig hazajött nem volt egyedül. Vele jött Ian is.<br />
-Az meg ki?-kerekedett el a szeme.<br />
-A barátja.Vagyis a szerelme. Natnak szép szeme van.-mosolyogtam akaratlanul is.<br />
-Neked tetszik!-bökött oldalba.<br />
-Nem is..na jó talán.-gondolkoztam hangosan. Niallnak igaza van. Talán tényleg bejön nekem Nat vagy csak az újabb trófeámnak szeretném?? De nekem ott van Taylor. Mondjuk nem is szeretem. Ő csak azért van, hogy kiéljem a vágyaimat.<br />
<br />
*Ian*<br />
Mikor megláttam Harryt dühbe jöttem. Éreztem, hogy megfeszültek izmaim és már ütni tudtam volna.<br />
<i>-Szia Harry. Hát te?-állt meg hirtelen Amy.</i><br />
<i>-Szia. Hozzád jöttem. De inkább megyek, nem szeretnék zavarni.</i>-nézett rám. Tekintetemmel megtudtam volna fojtani. Valahogy utálom ezt a srácot. Talán azért mert a barátnőm körül legyeskedik. Szerintem semelyik fiúnak nem tetszene ha valaki a barátnőjére pályázna. Kiment a szobából én pedig nem bírtam féken tartani az indulataimat.<br />
-Ez már megint mit keresett itt?-fordultam Amy felé. Ki kicsit megijedt tőlem de nem hagyta, hogy elöntsön a düh.<br />
-Nézz a szemembe. Nyugi...Nyugi...-tette két kezét arcomra. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe és hirtelen elillant az az erőszakos énem. Már megint kijöttem a sodromból és már irányítani sem tudom. A végén még valakinek baja lehet ebből és az a valaki Ő lesz. De én nem szeretném bántani. Sőt nem is tudnám. Vagy mégis?<br />
<br />
*Niall*<br />
Miközben Harry Natról beszélt addig kezdtem ráébredni, hogy érzek valamit Amy iránt. Nem határozottak de érzem őket. Mindenkinek van barátnője csak nekem nincs. A többieknek könnyű meg könnyen beszélnek. Pl.: Ott van Liam és Sophia..tökéletesek együtt. Szeretik egymást ugyan úgy ott van Zayn és Perrie. Zaynnek is szerencséje van és ugye Louisnak is Elenourral. Harry meg éli a kis magán életét a csajokat illetve. Neki nem elég egy..sem kettő. Nem is tud megállapodni, nem érdekli ha összetöri egy lány szívét. Majd jön másik akit kihasználhat. Én meg..nekem nincs szerencsém a lányoknál. Én vagyok a gyenge láncszem. De Amy mindent megváltoztatna. Mindent.<br />
<br />
*Amanda*<br />
Ian már megint kiborult. Egyre sűrűbben teszi ezt. Kezdem azt hinni, hogy dühkezelésre kéne járnia. Sikerült lenyugtatnom. Ismét megijedtem tőle. Teljes félelemben vagyok. Biztos, hogy ő kell nekem? Gondolkozásomat az SMS jelzőm zavarta meg.<br />
<br />
<i>"Fél óra múlva gyere a Big Ben-hez!"</i><br />
<i><br /></i>
A szám amiről jött ismeretlen volt. Ki lehet az? Ki szeretne velem találkozni? Lehet egy pedofil állat..áá dehogy is. Túl sok filmet nézek. De nem kizárt. Tétováztam egy kicsit de úgy döntöttem elmegyek. Elköszöntem Iantól és a lányoktól. Kérdezték, hogy hová megyek de csak annyit mondtam, hogy majd jövök. Elsétáltam a Big Ben-hez és vártam. 5 perc múlva hangos sikítást hallottam bal oldalról. Próbáltam kivenni, hogy vajon ki lehet az akit üldöznek..csak messze volt. Szegény..egy csapat sikítozó lány kergeti. Kicsit azért vicces is de ez kész agyrém lehet. Valaki felkapott hátulról és megpörgetett majd vissza tett a földre. Megfordultam és Niall állt mögöttem napszemcsiben és sapiban. Nagyon cuki volt mivel a haja kikandikált.<br />
-Szia. Te küldted az üzit?-néztem rá.<br />
-Szia. Igen én voltam. Remélem nem baj.-mosolygott.<br />
-Nem, nem az. Miért hívtál ide?<br />
-Hát, hogy lógj velem.<br />
-Ja értem és akkor merre menjünk?<br />
-Mivel éhes vagyok..elmehetnénk a Nando's-ba.<br />
-Oké.-egyeztem bele. Elindultunk a Nando's-ba, mikor odaértünk leültünk az egyik asztalhoz és vártunk. Kijött egy pincérnő és felvette a rendelést. Én nem kértem semmit de Niall a legnagyobb tál csirkét. Tudtam, hogy szeret enni..de, hogy ennyire...Kihozták a rendelést és Niall már neki is látott.<br />
-Te biztos nem kérsz semmit?-nézett rám.<br />
-Nem köszönöm.-válaszoltam.<br />
-Olyan nincs! Na létszi, csak egyet!-nézett kiskutya szemekkel.<br />
-Na jó, de csak egyet!-mondtam és kivettem a legkisebbet. Niall véletlenül meglökött és így maszatos lett az arcom.<br />
-Jaj bocsi, nem direkt volt. De várj egy kicsit, mindjárt leszedem.-mondta és lenyalta az arcomról.<br />
-Niall!<br />
-Mi az? Nálam nincs pazarlás!-mosolygott és tovább evett. Fogtam egy szalvétát és letöröltem az arcomat. Megette, kifizette a számlát és kimentünk.<br />
-Na? Mit szeretnél csinálni?-nézett rám.<br />
-Megtanulni a gördeszkázást.<br />
-Oké. Szerencsédre tudok deszkázni.<br />
-Csak viccből mondtam.<br />
-Nem baj. Már kimondtad. Na gyere.-húzott maga után. 10 percet gyalogoltunk és egy deszkapályára érkeztünk. Bérelt 2 gördeszkát, ráállt az egyikre, meglökte magát és ide-oda mozgatta. Na ez rossz ötlet volt, hogy deszkázni szeretnék. De ha már belekezdtem..<br />
-Gyere, most te jössz.-jött visszafelé. Felálltam négykerekű halálomra és meglöktem magam. Egyik pillanatban még a deszkán másikban meg már a földön voltam ő pedig felettem. Hátra estem és bevágtam a fejem.<br />
-Jól vagy? Mennyire ütötted meg magadat?-húzott fel a földről.<br />
-Persze, jól vagyok. Á semmiség.-fogtam meg a fejemet.-Csak egy kis pukli, túlélem. Megpróbálom még egyszer.-álltam volna vissza.<br />
-Nem azt már nem. Még a végén még jobban megsérülsz.-vette el a deszkámat és vissza vitte a kölcsönzőbe. Megcsörrent a telefonom..keresni kezdtem de nem találtam sem a zsebemben sem a táskámban.<br />
-Ezt keresed?-állt meg mögöttem kezében a telefonommal.<br />
-Add vissza.-mentem közelebb. Rájöttem, hogy ez nem fog beválni.-Kérem szépen.-kértem szebben.<br />
-Ha kapok egy puszit akkor visszaadom.-mosolygott. Adtam neki egy puszi és már vissza is kaptam a készüléket. Szerencsémre még mindig csörgött.<br />
-Igen?-szóltam bele.<br />
-Szia, hol vagy?-kérdezte Ian.<br />
-Öhm..a könyvtárban.-hazudtam mert ha megtudja, hogy Niallal vagyok kiborul és ki tudja mit fog csinálni.<br />
-Oké, siess vissza.-tette le.<br />
-Niall..mennünk kéne.-fordultam felé. Bólintott majd indultunk vissza a szállásunkra. Csendben sétáltunk egymás mellett. Már este 8 óra. Ennyire jól éreztük magunkat? Mert ez a 3 óra 1 órának tűnt. Bementünk a hotelba és egyenesen a lifthez igyekeztünk. felmentünk vele és elsétáltunk a szobánkig. (Amelyikben a lányokkal vagyok).<br />
-Feldobtad az estémet. Köszönöm, nagyon jól éreztem magam. Akkor reggel még találkozunk indulás előtt.<br />
-Szívesen..akármikor. Ja igen az utazás. Figyelj..kérlek ne menj el, mert..-nem tudta befejezni mivel nyitódott az ajtó és Nat lépett ki rajta.<br />
-Miért ne menjek el?-nézetem rá érdeklődve.<br />
-Mind 1, nem érdekes. Jó utat.-köszönt és elment a szobájába. Betessékeltem Natot a szobába és leültem a kanapéra.<br />
-Na és Niall mit keresett veled? Azt hittük, hogy a könyvtárban vagy. Na mesélj csak..!-mosolygott.<br />
-Hát..igazából Niallal voltam egész végig. Elmentünk a Nando's-ba..ott rendelt magának, én úgy voltam vele, hogy nem eszek de kiskutyaszemekkel nézett rám, hogy legalább kóstoljam meg..elvettem a legkisebb csirkét és mikor beleharaptam volna véletlenül meglökött és a szósz amibe mártottam nem a számba hanem az arcomra ment. Erre mondta, hogy mindjárt leszedi..na találd ki, hogyan szedte le..<br />
-Szalvéta?-vonta fel a szemöldökét.<br />
-Nem..lenyalta az arcomról és azt mondta, hogy nála nincs pazarlás. Aztán miután megette kérdezte, hogy hova menjünk. Én meg viccből mondtam, hogy gördeszkázni..nem is tudok na de nem ez a lényeg. Ő meg komolyan vette és elvitt deszkázni. Először megmutatta, hogy kell aztán átadta a terepet..Az első lökés után a földön kötöttem ki..ő pedig fölém hajolva aggódott, hogy minden rendben van-e. Felhúzott és utána vissza vitte a deszkákat nehogy még jobban megsérüljek. Csörgött a telefonom de sehol nem találtam, nála volt és kért egy puszit a telefonért cserébe. Adtam neki puszit és fel vettem. Ian hívott így vissza jöttünk, de nem történt semmi.-fejeztem be a mesémet.<br />
-Öhm..nem akarok károgó varjú lenni..de fordulj meg.-mondta. Meg fordultam és Ian állt mögöttem.<br />
-Te mióta állsz itt?-emelkedtem fel lassan a kanapéról.<br />
-Elég régóta ahhoz, hogy tudjam otthon még beszélgetni fogunk erről, jó alaposan.-fordult sarkon és kiment a szobából. Elsápadtam..éreztem, hogy fal fehér leszek és szédülök. Vissza ültem a kanapéra vagyis inkább visszazuhantam. Megint elfogja önteni a düh és lehet, hogy megint bántani fog..<br />
-Minden rendben?-simogatta a hátamat Nat.<br />
-Nem tudom.<br />
-Amúgy mi történt a csuklóddal?-ült le mellém Ol és a kezébe vette a csuklómat.<br />
-Semmi.-húztam el.<br />
-Bántott? Ezért hozta a nyakláncot?-nézett rám Nat.<br />
-Igen. De nem szándékosan..féltékeny lett Harryre. És most megint bántani fog...-szipogtam.<br />
-Nem, nem fog bántani. Nem engedjük.-ült le velem szembe Aby.<br />
-Köszönöm.-erőltettem magamra egy halvány mosolyt. Elmentem fürödni és utána pedig aludni.<br />
*Reggel*<br />
Kisírt szemekkel keltem fel. Nem értettem okát. Biztos megint rosszat álmodtam, csak nem emlékszem rá. Felültem az ágyon és bambultam magam elé.<br />
-Na..irány haza.-mondtam halkan és elmentem a fürdőbe rendbe szedni magam és felöltözni. Kiballagtam és bepakoltam a bőröndömbe. Összehúztam, kihúztam a fogantyúját és kitoltam. A lányok még csak most pakolnak. Addig én iszok valamit. Bementem a konyhába de nem találtam üdítőt így az étterem felé vettem az irányt és kértem egy gyümölcslevet. Odaadta a pultos, kifizettem és visszamentem a szobába. Végre a lányok is elkészültek, így indulhattunk vissza Párizsba.<br />
-Nem kéne elköszönni a fiúktól?-állt meg Ol.<br />
-Miért? Holnapra már el is fognak minket felejteni.-vágtam rá kicsit nyersen.-Bocsi csak kicsit feszült vagyok.-kértem bocsánatot Oltól.<br />
-Semmi baj, megértem. Na akkor menjünk.-húzta maga után a bőröndjét. Kimentünk a hotelből és leintettünk egy taxit. Elmondta a címet, addig a lányok bepakoltak a csomagtartóba. Beültek és már indultunk is. 15 perc múlva már a reptéren toporogtunk a többi feszült utassal. Becsekkoltunk, leadtuk a bőröndjeinket és vártuk, hogy felszállhassunk a gépre. Körbenéztünk a boltokban de nem volt olyan ami érdekelt volna..addig amíg Aby nem hozott egy nagy doboz Oreo kekszet. Kifizette és már ki is nyitotta. Vettem 2 darabot, mielőtt beleharaptam volna valaki nekem jött és kiesett a kezemből az egyik keksz.<br />
-Jaj ne haragudj, nem néztem a lábam elé.-kért bocsánatot.<br />
-Semmi baj. Néha én se szoktam.-motyogtam.-De várj, olyan ismerős vagy. Niall?-vettem jobban szemügyre.<br />
-Szia Amy. Elmentél volna köszönés nélkül!-biggyesztette le a száját.<br />
-Igen..bocsi. Holnapra már el is fogtok minket felejteni és így nem tartottam fontosnak. Amúgy meg tőled elköszöntem, még tegnap.-kezdtem gondolkozni.<br />
-Téged?? Pff..én soha. Ja igen, tényleg. Nem baj még egyszer elszerettem volna köszönni és megmondani, hogy ha valami baj van akkor hívj és én azonnal indulok. Rendben?-mosolygott.<br />
-Oké, ha valami baj van akkor hívlak.-mosolyogtam én is.- Amúgy hol vannak a többiek?<br />
-Hát ők is elszerettek volna köszönni csak mivel még nem keltek fel, ezért a hotelban vannak.<br />
<i>-A Párizsba induló gép 15 perc múlva indul. Kérjük utasait kezdjék meg a beszállást, köszönjük.</i>-hallottam meg a hangosbemondót.<br />
-Akkor szia.-öleltem meg Niallt.<br />
-Szia, hiányozni fogsz.-súgta a fülembe.<br />
-Te is.-mondtam és elváltam tőle. Felszálltunk a gépre és elfoglaltuk a helyeinket. Megint a lányoktól távol ülök és ismét üres a mellettem lévő hely. Vissza emlékeztem amikor Harry ült le mellém és csak a telefonját nyomkodta, miközben göndör fürtjei belelógtak arcába. Nem ült mellettem senki. Az volt a szerencsém, hogy ablak mellett ülök és tudom csodálni a tájat innen fentről. Ez az 1 óra is hamar elment. Mikor észbe kaptam már landoltunk is. Leálltak a motorok és kinyitották az ajtókat. Leszálltunk a repülőről és bementünk a terminálba. Megkerestük a bőröndjeinket és kimentünk a váró terembe. Lányok elé kijöttek a szüleik, elém pedig Adam.<br />
-Na milyen volt London?-vette el a bőröndömet.<br />
-Nagyon tetszett. Kicsit zsúfolt de azért szép.-mosolyogtam. Betettük a kocsiba bőröndjeimet és hazaindultunk.<br />
-Otthon a szobádba vár egy meglepetés.-nézett rám. Nem kérdezek rá mi az..úgyse mondaná meg. Gondolkozni kezdtem és akkor jöttem rá, hogy szerdán azaz már csak 2 nap és itt a szülinapom. Végre 18 leszek. Elmélkedésemből Adam zökkentett ki, hogy megérkeztünk. Felkaptam a táskám és futottam be a házba hátrahagyva tesómat. Adtam puszit nagyiéknak és felsiettem a szobámba. Benyitottam és nem hittem a szememnek. Megállt bennem az ütő, a szívdobogásom egy ütemet kihagyott amikor megfordult a vendégem.<br />
-Te mit keresel itt?-kérdeztem félve.<br />
-Tudod, mondtam, hogy még beszélgetnünk kell.-csukta be mögöttem az ajtót és megfogta vállamat. Reszkettem, hogy mit fog velem csinálni. Ez nem meglepetés hanem egy rémálom.-Nem foglak bántani. Hiányoztál ám. Unatkoztam nélküled.-simította végig karomat. Hátulról csókolgatni kezdte nyakamat.<br />
-Ian..én..még nem..-fordultam meg.<br />
-Nem voltál még senkivel?-nézett rám. Én csak csóváltam a fejemet ő pedig folytatta. Egyre lejjebb és lejjebb ment.<br />
-Kérlek ne.-toltam kicsit arrébb.-18 éves korom előtt nem szeretném.<br />
-Ja értem. A születésnapodról jut eszembe. Rendeztem egy partyt neked. Mit szólsz hozzá?<br />
-Köszönöm szépen de nem kellene.<br />
-De, de. Már nincs visszaút és ígérem, felejthetetlen lesz.-mosolygott és adott egy puszit.-Amy lennél a barátnőm?-nézett érdeklődve.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-53803140450615208192014-08-01T22:59:00.003+02:002015-07-28T17:57:36.301+02:006.rész ~ Present<div style="text-align: center;">
<i><br />'A sötétségből van kiút..de valóban ki akarsz menni a fényre?'</i></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbvWW8o3kfEZR1xYEH3uu8_b5Wg2R16nsvAJSuBLTETwShd7W6gn5W8Qj3TLxt3QQNBQ40kq3_OJU3h27o08w41Mxcfci7hPYntPzng4oFdd9ZKib2VbBfKfTD-cQ_BkxDb6ir7ylTfP3m/s1600/damon-damon-salvatore-delena-elena-elena-gilbert-Favim.com-231653_large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="307" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbvWW8o3kfEZR1xYEH3uu8_b5Wg2R16nsvAJSuBLTETwShd7W6gn5W8Qj3TLxt3QQNBQ40kq3_OJU3h27o08w41Mxcfci7hPYntPzng4oFdd9ZKib2VbBfKfTD-cQ_BkxDb6ir7ylTfP3m/s1600/damon-damon-salvatore-delena-elena-elena-gilbert-Favim.com-231653_large.gif" width="320" /></a> *Amanda*<br />
<br />
-Amanda hallasz engem? Kérlek ébredj fel!-mondta Ian miközben próbált újra éleszteni. Éreztem ahogy nyomja a mellkasomat..köhögés kíséretében felültem és kiköptem a vizet ami a számban volt.<br />
-Létszi többet ne menjünk csónakázni.<br />
-Jaj de jó, hogy végre hallom a hangodat.Oké megígérem. Nem akarlak elveszíteni.-ölelt meg szorosan és nyomott egy puszit a homlokomra.<br />
-Én se téged.-fogtam meg a kezét. Hány óra van?<br />
-Fél 2.-nézte meg az óráját.<br />
-Bakker..nem fogom látni az interjút. Vissza jössz velem a hotelba?-néztem rá.<br />
-Hát persze..ugye nem gondoltad, hogy egyedül elengedlek?-mosolygott. Elindultunk kézen fogva. Mindenki megnézett minket. Szerintem azért mert csurom vizesek vagyunk és nincs valami kellemes idő. Vissza sétáltunk a szállodába és fellifteztünk az emeletre. Benyitottunk a szobába és a lányok már nagyban nézték az interjút.<br />
-Harry épp rólad beszél.-húzott a kanapéra Ol.<br />
-Ki ez a titokzatos lány? Talán az új kiszemelted?-adta át a riporter a mikrofont.<br />
-Nem..ő csak egy barát akit nemrég ismertem meg és nagyon jól kijövök vele.-zárta le egy mondattal de láttam a szemében a csalódottságot amit próbált elrejteni. Az interjú hátralevő része csak arról szólt, hogy mikor és hol adnak majd koncerteket. Fél 3-kor lekapcsoltuk a tv-t és készülődtünk. Ian elment a saját szobájába és ezzel itt hagyva minket. Elkészültünk és már indultunk is a helyszínre. Oda adtuk az őröknek a jegyeinket és bementünk. Hatalmas volt ez a stadion. Megkerestük a helyünket és leütünk. Már lassan az egész terem tele volt Directionerekkel. Lekapcsolódtak a lámpák és mindenki sikítozni kezdett. A fiúk egyenként léptek a színpadra refrektor kíséretében. Először elénekelték a Best Song Evert, majd utána a What Makes You Beautifult, utána meg a Forever Youngot és még sok számot. Harry a Summer Lovenál az ő részét nekem énekelte..Nagyon aranyos gesztus volt tőle. Niall meg csak mosolygott és néha-néha ránk pillantott. Vége lett a koncertnek és jöhettek a dedikálások. Hatalmas sor volt előttünk. Muszáj nekünk itt állnunk? Hisz egy hotelban szálltunk meg..akármikor kérhetünk tőlük autógrammot és képet. Mondjuk én nem szerettem volna, sem közös képet. Tudom minden Directionernek ez a z álma de én nem mondhatnám magam rajongónak..de azért még szeretem őket. Gondolataimat az SMS hangos pittyegése zavarta meg amit egy ismeretlen szám küldött.<br />
<br />
<i>"Mikor lesz vége a koncertnek? Hiányzol. Ian"</i><br />
<i><br /></i>
Honnan tudja a telefonszámomat? Na mind 1. Elköszöntem a lányoktól és elmentem a szállásunkra. Beértem a hotelbe és egyenesen a lift felé lépkedtem. Megnyomtam a 6. emelet gombját és elindult. 2 perc várakozás után felértem és kinyitódott a lift ajtaja. Kiléptem és elsétáltam Ian szobájáig és bekopogtam. Azonnal kinyitotta és a nyakamba ugrott.<br />
-Szia. Hiányoztál.-puszilt bele a hajamba.<br />
-Szia. Te is.-mondtam és beljebb húzott. Mindenről tudni szeretett volna. Elmeséltem milyen volt a koncert, hogy nem tudtam kivárni a sort és haza jöttem, hogy Harry nekem énekelt és még sorolhatnám. Eléggé mérges volt amikor meghallotta Harry nevét. Féltékeny.<br />
-Ne legyél féltékeny. Ő csak egy barát.-tettem vállára a kezem.<br />
-De állandóan csak Harry, Harry és csak Harry. Ezt hallgatom állandóan amióta csak itt vagyok.-akadt ki és fel-le járkált.<br />
-Nyugodj le.-fogtam meg a kezét. Hiba volt.<br />
-Nem nyugszom le.-kiabált rám és kirántotta kezét enyémből. Megijedtem tőle. Még nem láttam ilyennek mióta ismerem. Mondjuk nem régóta vallhatom magam ismerősének. Felálltam és az ajtó felé mentem de hátulról elkapott és vissza rántott.<br />
-Nem mész te sehova! Itt maradsz velem.-szorította meg a kezemet. Fájt, túl erősen szorított. Kitéptem kezemet szorításából és másik kezemmel megfogtam vörös csuklómat. Láttam a szemében a düht, de ez 20 másodpercen belül aggódó tekintetté változott. Mintha nem is ő lett volna. Megbánást láttam arcán. Beszédre nyitotta száját de meg sem hallgatva kimentem a szobából.<br />
-A francba.-ütött afalba. Elmentem a lifthez és megnyomtam annak hívógombját.-Amanda kérlek beszéljük meg. Nem tudom mi ütött belém.<br />
-Nem. Kérlek hagyj békén.-álltam be a liftbe és türelmetlenül nyomogatni kezdtem az 5. emelet gombját. Az ajtó becsukódott mielőtt ide ért volna. 1 perc sem telt bele de már nyílt az ajtó és a szobánk felé siettem. Egy ismerős hangot hallottam mögöttem. Harry volt az.<br />
-Amanda. Minden rendben? Miért jöttél el vagy miért nem vártál meg?-nézett kérdően.<br />
-Igen persze, minden a legnagyobb rendben. Mert fáradt voltam és nem szerettem volna kivárni a kb 1 km-es sort, így hát eljöttem.-néztem gyönyörű zöld íriszeibe. Láthatóan ő is fáradt volt. Nem csodálom..az a sok dedikálás, kép és kérdés. Nem lehet könnyű sztárnak lenni. Pár percig még néztük egymást majd elköszöntem és bementem a szobába. Végig nyúltam az ágyon és gondolkoztam. Annyi kérdés kavargott bennem aminek egy részére nem is tudtam választ adni. Miért volt ilyen Ian? Pedig nem csináltam/csináltunk semmit. Elő vettem a naplómat és elújságoltam neki mi is történt ma.-tudom kicsit furin hangzik.-<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
<i>"2015.09.23. </i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>Ma megtanultam valamit. Soha ne ítélj külső alapján, mert kívülről egy aranyos pihe-puha kis bárány de belül egy gonosz farkas aki nem törődik semmivel és senkivel csak megy a saját feje után. Tapasztaltam. De az érzéseim nem szűntek meg. Még mindig szeretem. Akármennyire is próbálok rá haragudni..nem megy. Igen, megvan az esélye annak, hogy megint meg fogja csinálni de én akkor is szeretem. Kérdések kavarognak bennem amikre nem tudok választ adni. Csak jönnek és mennek."</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
*Ian*</div>
<div style="text-align: left;">
Nem tudom mi üthetett belém. Mire észbe kaptam már késő volt. Fájdalmat okoztam neki. Mint testileg, mint lelkileg. Megrémült tőlem. Nem csodálom, ezt a felem nekem is új. </div>
<div style="text-align: left;">
-A francba.-ütöttem a falba miután kiment. Hogy lehettem ekkora barom? Kimentem utána. Ott állt a liftet várva.</div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Amanda kérlek beszéljük meg, nem tudom mi ütött belém.-indultam felé.</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i>-Nem. Kérlek hagyj békén.-</i>szállt be a liftbe. Mire oda értem az ajtók becsukódtak. Elindultam a lépcső felé. Lementem a földszintre és utána az utcára. Friss levegőre van szükségem, hogy kiszellőzőn a fejem. Mivel tudnám kiengesztelni? Nem akar velem szóba állni..ez csak is kizárólag az én hibám. Elcsesztem de nagyon. Talán hagyhatnák egy kis apróságot az ajtajuk előtt. Igen, ez jó ötlet. Kerestem egy ékszerboltLondon utcáiban de valahogy nem igazán találtam.<br />
-Elnézést. Megtudná nekem mondani, hogy merre találok egy ékszerbolt?-kérdeztem meg egy középkorában járó hölgyet.<br />
-Igen. Végig megy ezen az utcán elfordul balra és kb 200 méterre ott lesz egy ékszerbolt.<br />
-Köszönöm az útbaigazítást.-köszöntem el és mentem amerre mondta. Tényleg ott volt amit kerestem. Bementem és a nyakláncoknál kezdtem nézelődni.<br />
-Segíthetek valamiben?<br />
-Igen, egy egyedi nyakláncot szeretnék a "barátnőmnek".-mondtam. Előkotorászott egy kis dobozt és kivett belőle egy gyönyörű nyakláncot.<br />
-Ez gyönyörű. Megvenném. Mennyibe kerül?<br />
-25 font.-válaszolt. Kifizettem és már mentem is vissza a szállodába. Fel lifteztem az 5. emeletre és elballagtam az ajtójukig. Letettem a dobozt és becsengettem. Nat nyitott ajtót.<br />
-Ezt létszi add oda Amandanak. Köszönöm.-nyomtam a kezébe a dobozt és elmentem.<br />
<br />
*Amanda*<br />
-Kipp-kopp. Bejöhetek?-kopogott az ajtón Nat.<br />
-Igen persze, gyere.-fordultam az ajtó felé.<br />
-Ezt neked hozták.-adott át egy kis dobozt, majd kiment. Szépen be van csomagolva, rajta egy rózsaszín masni és egy cetli amire ezek voltak írva.<br />
<br />
<i>"Kérlek bocsáss meg. Nem tudom mi történt velem. Talán túlságosan is ideges voltam és ezt rajtad vezettem le. Létszi ne haragudj rám. Szeretlek. Ian"</i><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzFXhQ10qacjRwfW1cGtsEQT8krNs0-qZqH9tK28xspxT_UM17fk1WHXpns7QZPAYQXDryaRziLYmBAfcYEQNOCYce3cYRA-jzy1FO-AzRjqgtkXsRrxZ_fLfD_WC49yCysLlfBa2KdkO4/s1600/elenas-necklace.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="123" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzFXhQ10qacjRwfW1cGtsEQT8krNs0-qZqH9tK28xspxT_UM17fk1WHXpns7QZPAYQXDryaRziLYmBAfcYEQNOCYce3cYRA-jzy1FO-AzRjqgtkXsRrxZ_fLfD_WC49yCysLlfBa2KdkO4/s1600/elenas-necklace.jpg" style="cursor: move;" width="200" /></a>Pár percig még nézegettem a cetlit és úgy döntöttem kinyitom a dobozt. Szépen lehámoztam róla a papírt és felemeltem a tetejét. Nem számítottam ilyesmire. Egy gyönyörű nyaklánc volt benne. Kivettem és a kezemre tettem, hogy jobban szemügyre vehessem. Elmentem a fürdőbe és feltettem magamnak. Éhes voltam így lementem az étterembe. Rendeltem magamnak csirkét és vártam amíg elkészítik és becsomagolják. Várakozásomat az SMS hang zavarta meg.<br />
<br />
<i>"Fordulj meg."</i><br />
<i><br /></i>
Olvastam fel magamban és akaratlanul is megfordultam. Ian 10 méterre állt tőlem.<br />
-Sajnálom. Kérlek bocsáss meg.-könyörgött és közelebb lépett. Aprót bólintottam és megöleltem.-Látom teteszik a nyaklánc.-emelte meg.<br />
-Igen köszönöm.-adtam neki egy puszit.</div>
<br />
<i><br /></i>
<i>Sziasztok! Hát ez lett volna az új rész, igaz kicsit..nagyon rövid de remélem tetszett. Tudom, rémesen sokat késtem vele és nem csodálkoznék ha elveszteném több olvasómat. De higgyétek el nem volt rá nagyon időm..(nem sorolom az okokat (sok lenne) mert nem szeretnélek titeket untatni) Ha szeretnétek akkor nyugodtan iratkozzatok fel és kommenteljetek, mert ezzel sokat segítenétek, támogatás illetően! Trailert kicserértem, ha érdekel titeket akkor nézzétek meg. Elő fordulhat, hogy 2-3 komit kapok és 3 nap múlva kitenném a 7. részt! De ez csak a ti döntéseteken múlik. ;) </i><br />
<i> xoxo ~T</i>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-36683656723680349782014-07-04T13:44:00.002+02:002015-07-28T17:58:41.308+02:005.rész ~ A beautiful day in London, or not?<i>Sziasztok! Bocsánat, hogy 1 hónapig vártatok a részre..Nem sorolom fel miért nem tettem ki előbb..az a lényeg, hogy most már kint van. Jó olvasást! :)</i><br />
<div>
<i> xoxo ~T</i></div>
<div>
<span style="color: #e06666;"><i><br /></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<i>'Az érzelmek jönnek és mennek. Ha beszélünk róluk, általában hamar elmúlnak. De ha magunkban tartjuk őket, akkor sokáig bennünk maradnak.'</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
*Ian*</div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJp1L6QvbFaWVGGUPOBgxWMD6KGutoQarAN-KngCz_E9ycwoylz2Xq7nMDw4Q6nW6JnEwP0zTxjPXhKA2SQjd9GFtUEXygzhBLcnuV5RTuabx0f_uCj2XBJRG4hyphenhyphenUJGYzLrlDaUHjoEhhv/s1600/tumblr_medfa9d4ix1rbaky7o1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJp1L6QvbFaWVGGUPOBgxWMD6KGutoQarAN-KngCz_E9ycwoylz2Xq7nMDw4Q6nW6JnEwP0zTxjPXhKA2SQjd9GFtUEXygzhBLcnuV5RTuabx0f_uCj2XBJRG4hyphenhyphenUJGYzLrlDaUHjoEhhv/s1600/tumblr_medfa9d4ix1rbaky7o1_500.gif" width="320" /></a></div>
-Nem..nem gondoltam komolyan!-válaszolt Amanda és elment mellettem. Hallottam minden egyes szavát. Tudom csúnya dolog hallgatózni de kíváncsi voltam arra, hogy tanulás közben miről szoktak még beszélgetni. Elmentem a szobámba és ledőltem az ágyamra. Hogy mondhattam ilyet? Hisz fontos volt számomra az a csók. Akkora egy barom vagyok..Elhatároztam, hogy utána megyek Londonba, mert szeretem. Megnéztem a menetrendet és reggel 7-kor indul egy gép Londonba, azzal elmegyek. Gyors összepakoltam egy bőröndbe és elmentem lezuhanyozni. Mikor ez meg volt utána elballagtam aludni mivel holnap korán indul a gép.</div>
<div style="text-align: left;">
*Reggel*</div>
<div style="text-align: left;">
6:10-kor keltem fel. 5 perc alatt felöltöztem és megcsináltam mindent amit reggel szoktam. Fogtam a kézipoggyászomat és már ki is mentem az ajtón. Nem szóltam senkinek csak egy kis cetlit tettem az asztalra. Bezártam az ajtót és elnéztem Amandáék háza felé. Pont szált be egy taxiba. Leintettem egy taxit és bediktálva a címet elindultunk. kb 20 perc volt az út. Kifizettem a fuvart és bementem a reptérre. De nem hiányzott ez a nagy tömeg. Mindenki lerohant mikor megláttak és autógrammot kértek, elmondták, hogy én vagyok a kedvenc színészük meg ilyenek. Mire mindenkinek adtam autógrammot és képet addigra Amanda eltűnt. </div>
<div style="text-align: left;">
-Jó napot! Egy jegyet kérnék a 7 órakor, Londonba induló repülőre.-mentem közelebb a pulthoz.</div>
<div style="text-align: left;">
-Tessék, parancsoljon.-adta át egy férfi a jegyemet. Kifizettem és leültem egy székre. Körülnéztem és megpillantottam Amandat. A várakozó egyik sarkából figyeltem amint egy sráccal beszélget. Nagy sikítozást halottam és egy nevet Harry Styles. Az meg ki? Amanda felpattant és oda ment 3 lányhoz. Biztosan velük utazik majd Londonba. </div>
<div style="text-align: left;">
<i>-A Londonba induló gép 10 perc múlva felszáll, kérjük utasait kezdjék meg a beszállást.</i>-szólalt meg a hangos bemondó. Megfogtam a poggyászom és gyors léptekkel siettem az utastér felé. Hála az égnek Amanda nem vett észre. Leültem a helyemre és figyeltem az embereket hátha meglátom Amandat. 5 perc múlva észre vettem és egy kicsit lejjebb hajtottam a fejem, hogy ne ismerjen fel. 3 sorral volt előttem, Harryvel. Na de jó még a végén felszedi..de akkor volt Harry nincs Harry. Olyan lassan telt ez a 1 óra. Végre szóltak, hogy kapcsoljuk be az öveinket mert 10 perc múlva leszállunk. Épségben földet értünk és kinyitották az ajtókat. Direkt nem álltam fel, hogy ne szúrjanak ki mert akkor mindennek vége. Már csak egy-két ember volt fent a repülőn ezért én is elmentem a terminálba. Kimentem a reptér elé és fogtam egy taxit, szerencsémre pont előttem szálltak be a lányok így tudtam őket követni.<br />
-Kérem kövesse az előttünk lévő taxit.-mondtam a sofőrnek. Elindultunk és 10 perc utazás után megérkeztünk egy hotelhez. Vártam 5 percet míg bemennek a lányok. Kifizettem a taxist és én is utánuk mentem. Akkora tömeg volt, hogy alig tudtam magam áttuszkolni. Oda mentem a pulthoz és kértem egy szobát a 6. emeletre. Amíg oda adták a blokkot elfordítottam a fejemet a lift felé. Amanda épp erre nézett..remélem nem vett észre. Megkaptam a kulcsot és vártam a liftet, hogy leérjen az 5. emeletről. Akkor a csajok az 5. emeleten kaptak szobát. Még jó, hogy nem oda kértem szállást. Végre megjött a lift és felmentem vele. Megkerestem a 667. szobát és benyitottam. Hatalmas volt. Letettem a poggyászomat az ágyra és kipakoltam.<br />
<br />
*Amanda*<br />
-Harry? Te, hogy kerülsz ide?-mentem oda hozzá.<br />
-Ezt én is kérdezhetném tőled!<br />
-Itt fogok megszállni a lányokkal.<br />
-Én is a fiúkkal, de csak ideiglenesen mert a házunkban javítják a fűtést.<br />
-Ja értem. Hát akkor majd még találkozunk!-mentem volna vissza a szobába de Harry megfogta a kezemet.<br />
-Mikor megyünk várost nézni?-nézett rám.<br />
-Hát..Mondjuk ha most gyors átöltöznék és utána?<br />
-Oké akkor itt megvárlak.-engedett el. Felmentem a szobába és kerestem egy másik ruhát.<br />
-Hova mész?-nézett rám Nat.<br />
-Harryvel várost nézni.-mosolyogtam és megigazgattam a ruhámat.<br />
-Na nee! Majd mesélsz, ugye?-mosolygott de egy kicsit láttam rajta, hogy szomorú is.<br />
-Mi a baj?<br />
-Hát Harry a kedvencem és totálisan beleestem..!<br />
-Ne aggódj nem fogom tőled elvenni, amúgy is nekem más tetszik! De ha szeretnéd akkor itt maradok és lemondom Harryt.<br />
-Értem. Jaj miattam aztán ne mond le. Menj és érezd jól magad!<br />
-Köszönöm, akkor majd este találkozunk. Sziasztok!-mentem ki az ajtón. Lelifteztem a halba, Harry már várt rám.<br />
-Waó! De csinos vagy.<br />
-Köszönöm!<br />
-Akkor mehetünk?<br />
-Igen, persze.-mondtam és elindultunk városnézésre. Először megnéztünk a Big Ben-t, aztán a Buckingham (ejts: Bákingem) Palotát. Elmentünk csónakázni a Hyde parkba (ejtsd: Hájde). Olyan szép és romantikus ez a park. Bevallom a csónakázás az nagyon tetszett..igaz majdnem beleborultunk a vízbe, de nem számít. Harryvel nagyon jól érzem magam sokat nevetek rajta és sok közös témánk van. Átsétáltunk a Tower Bridge-en (ejtsd: Táör Bridzs) és elmentünk a London Eye-hoz (ejtsd: London Áj). Már sötétedett, de azért felszálltunk rá. Harry elintézte, hogy csak mi ketten legyünk egy kabinban. Felértünk a tetejére és olyan gyönyörű volt a kilátás..az a sok fény. Minden olyan csodálatos volt. Harry hátulról átkarolt.<br />
-Harry..Kérlek ne!-toltam el magamtól.<br />
-Oké. Bocsi.<br />
-Ha leszállunk akkor kérlek menjünk a hotelba.-kértem meg és tovább néztem a fényeket. Fél óra múlva leértünk és elmentünk a szállásra. Elköszöntem Harrytől és felmentem a szobába. Benyitottam és a lányok rögtön lerohantak, hogy milyen volt Harryvel sétálgatni meg ilyenek.<br />
-Hát először megnéztük a Big Ben-t, Buckingham Palotát, aztán csónakáztunk és sétáltunk a Hyde parkban, átsétáltunk a Tower Bridge-en és végül felültünk a London Eye-ra. Csak ketten voltunk a kabinba és már sötét volt így láttam London csodálatos fényeit. Harry hátulról átkarolt de eltoltam magamtól, mert nekem más jön be.<br />
-Na és ki is jön be? Csak nem Stev?-kerekedett el a szemük.<br />
-Nem..Stev csak egy barát. Igazából a bátja Ian jön be..-hajtottam lejjebb a fejem.<br />
-Na majd még mesélsz de éhes vagyok..nem megyünk le az étterembe enni valamit?-nézett körbe Aby.<br />
-De menjünk, csak én még átöltözök!-futott el Ol.<br />
-Várj segítek választani.-mondtam és utána mentem. Kopogtak és Nati ment ajtót nyitni. Olal épp ruhákat válogattunk és betoppant a vendégünk. Megijedtem..ő, hogy kerül ide? Mit keres itt Ian?<br />
-Szia Amanda.<br />
-Ian? Te..hogy kerülsz ide és honnan tudtad, hogy itt vagyunk ebben a szobában? Csak nem követtél minket?<br />
-Hát de követtelek mert valamit elszerettem volna mondani még tegnap csak elviharoztál és nem volt rá időm..kijönnél egy kicsit a folyosóra?<br />
-Persze..-indultam el az ajtó felé. Kimentünk és becsuktam magam után az ajtót.<br />
-Figyelj, amit tegnap mondtam a csókról..az nem volt igaz! Fontos volt számomra mert szerelmes vagyok beléd.<br />
-Ezt csak azért mondod mert hallgatóztál..kihallgattál minket Stevvel amihez nem volt jogod. Amit Stevvel beszélek..ahhoz nincs semmi közöd. Ha úgy döntök úgy is elmondtam volna.-szakítottam félbe.<br />
-Tudom, hibáztam. De szeretlek. Az egész világnak elmondanám és el is fogom. Szeretem Amanda Elena Parkert.-kiabált a folyosón.<br />
-Ez csak a folyosó volt.-gúnyolódtam.<br />
-Tudom, hogy te is szeretsz.-mondta. Nem mondtam rá semmit, vagyis nem tudtam mit mondjak. Most valljam be neki az érzéseimet iránta? Nem tehetem, hisz nemrég ismertem meg. Lehet, hogy elmondom neki amit érzek és utána csak egy éjszakás lány leszek a sok közül. Kihasználna, megbántana, kidobna mint egy szakadt rongyot és összetörné a szívemet.-Amana kérlek szólalj meg.<br />
-Nem, én nem szeretlek. És kérlek hagyj békén.-hazudtam neki és bementem a szobába. A lányok kérdezgették, hogy mi volt Iannal és mivel nagyon rossz érzés magamba tartani az érzelmeimet ezért elmondtam nekik.. Mikor elmondtam mindent szóról-szóra a csajok már nagyon éhesek voltak ezért lementünk az étterembe. Csak reméltem, hogy nem találkozunk Iannal. Hála az égnek nem láttam sehol.<br />
-Sziasztok!-ijesztett meg minket Harry.<br />
-Sziasztok!-köszönt Ol és majdnem elájult.<br />
-Fiúk velük jöttem Londonba. Ő Nat, Ol, Aby és Amy.<br />
-Sokat halottunk rólad Amy...Harry csak rólad tud beszélni.-röhögött Niall.<br />
-Tényleg?-lepődtem meg.<br />
-Aha, na és vacsizni jöttetek?-kérdezte Liam.<br />
-Hát igen.<br />
-Nem szeretnétek velünk vacsorázni?<br />
-Nem köszi..inkább fent esszük meg mert Amanda...<br />
-Nem érzi jól magát.-vágta rá Ol.<br />
-Ja oké semmi baj. Akkor majd máskor.<br />
-Igen..na akkor sziasztok.-mentünk volna el de Harry félre húzott.<br />
-Amy mi a baj?<br />
-Semmi. Tényleg.<br />
-Aha persze..a hülyék meg a túloldalon. Na mi történt? Én csináltam valamit?-ijedt meg.<br />
-Nem..nem te voltál hanem Ian..<br />
-Az meg ki?<br />
-Mindegy majd elmesélem de most fáradt és éhes vagyok, szóval szia majd még beszélünk.-mentem a lányok után akik már felmentek a szobába. Megnyomtam a lift hívógombját és 2 perc várakozás után kinyílt az ajtó. Ian és egy szőke cicababa épp nyalták-falták egymást. Annyira rossz érzés volt Iant mással látni. Megfordultam és elfutottam a lépcső felé. Inkább itt megyek nem szeretném hallgatni ahogy enyelegnek..Már a 3. emeleten voltam mikor valaki a nevemet kiabálta a lépcsőaljáról. Lenéztem és Ian futott felfelé. Ahj ne már nem vagyok kíváncsi a magyarázkodására. Gyorsabbra vettem a lépteimet. Már csak 1 emelet és egy folyosó végig futása van hátra..meg tudom csinálni. Ian még mindig a nevemet ismételgette egyre hangosabban. Felértem az 5. emeletre és kinyitva az ajtót futottam a szobánk felé. Ian is felért és utánam futott de már nem ért utol. Bezártam az ajtót és neki dőltem. Mély levegőt vettem és már mentem is volna a konyhába de hangosan kopogtak.<br />
-Amanda, kérlek nyisd ki az ajtót. Félre értetted az egészet.-kiabált a folyosón Ian.<br />
-Szerinted ha valaki lesmárolja a másikat azt félre lehet érteni? Látod, ezért mondtam nem-et mert tudtam, hogy megdöngetsz és tovább lépsz. Én egy normális kapcsolatra vágyom nem arra, hogy valakinek meglegyek és utána kihúzva a listájáról elballagjon..<br />
-Amanda kérlek nyisd ki. Én nem ilyen vagyok. Különben is nem én csókoltam meg, hanem ő mászott rám. Nekem nem jelentett semmit. De te igen! Kérlek nyisd ki és beszéljük meg, ha nem nyitod ki elmegyek és soha többet nem fogsz látni.-zsarolt meg.<br />
-Csak blöffölsz!-mondtam. Hallottam, hogy tényleg elmegy. Komolyan mondta. De én nem akarom elveszíteni..Kinyitottam az ajtót és kiléptem a folyosóra.<br />
-Ian, kérlek ne menj el..<br />
-Miért ne? Hisz te mondtad csak azért kellenél, hogy kihúzzalak a listámról. Én nem ilyen vagyok.<br />
-Mert fontos vagy nekem. Tudom..de te mit gondolnál ha szerelmet vallanák neked és utána meg egy másik sráccal csókolóznék?-mondtam. Közelebb jött és belenézett a szemembe.<br />
-Összetörnék, és utána nem tudnák már mást szeretni..-fogta meg a derekamat és még közelebb húzott magához.-Szeretlek.<br />
-Én is szeretlek.-valltam be. Rám mosolygott és megcsókolt.<br />
-Jó éjt!-mondta és adott egy puszit.<br />
-Jó éjt.-mondtam és bementem a szobába. Nat csak állt előttem és mosolygott.<br />
-Ugye nem hallgatóztál?<br />
-Bocsi...de ez olyan aranyos volt..főleg amikor megcsókolt. Először veszekedés aztán kibékülés. Bárcsak nekem lenne ilyen pasim.<br />
-Ő nem a pasim..<br />
-Akkor minek nevezed?<br />
-Szerelmemnek?!-nevettem el magam.<br />
-Mondjuk ez igaz. Na de gyere enni isteni ez a kaja.-fogta meg a kezem, behúzott a konyhába és leültetett az asztalhoz. Letett elém egy tál spagettit, megkóstoltam és tényleg nagyon finom volt. 10 perc alatt megettem és elmentem fürödni. Megmostam a hajam, megszárítottam, megtörölköztem és felvettem a pizsimet. Kimentem a nappaliba és bekapcsoltam a Tv-t. Átkapcsoltam a <i>Music Channel Hu</i>-ra és épp friss pletykák mentek a sztárokról.<br />
<i><br /></i>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhghsv4njP_CPkk0IHkfdTiRKhxfSffvI4gcXuxbe6uQqGNHl8gKiPjidnSRLlsao0-3bl22oHQnRXMaiD1cUDga9vULt2f7MJrOZKELgrKALpl6oWEpR9k-Avm2oOSaQJHJRUuEswMGYwi/s1600/tumblr_mmcc8zDMnb1rpvrnio1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhghsv4njP_CPkk0IHkfdTiRKhxfSffvI4gcXuxbe6uQqGNHl8gKiPjidnSRLlsao0-3bl22oHQnRXMaiD1cUDga9vULt2f7MJrOZKELgrKALpl6oWEpR9k-Avm2oOSaQJHJRUuEswMGYwi/s1600/tumblr_mmcc8zDMnb1rpvrnio1_500.jpg" width="166" /></a><i><br /></i><br />
<i><br /></i>
<i>-Vajon ki lehet ez a lány Harry Stylesel? Ma látták őket először a Hyde parkban csónakázni, később pedig a London Eyeon kettesben. </i><i>Mit szól ehhez Taylor, hogy máris megcsalta a barátja egy másik lánnyal? És ha ez nem lenne elég este az egyik hotelban ahol Harry megszállt, ott is találkoztak az étteremben. Holnap 2 órakor lesz egy interjú a fiúkkal, ha velünk tartotok kiderülhet ki ez a titokzatos lány.</i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
-Hogy mi??? Ezt mikor fotózták?-pattantam fel a kanapéról. A lányok is bejöttek és ők is mint én meglepődtek.-Annyira utálom a lesifotósokat. Nincs magán életük?-akadtam ki. Csak Ian ne, hogy meglássa. Mondjuk fogadni mernék rá, hogy holnapra az újságosok tele lesznek ezzel a cikkel szerte a világon. Szóval kizárt, hogy ne tudja meg..ahj már. Na mind 1, megpróbálok nyugodt maradni. Hisz ez csak egy kép..ami tönkre tehet mindent.<br />
-Amy jól érzed magad? Kicsit mintha sápadt lennél.-fogta meg a vállam Ol.<br />
-Igen persze..-mondtam és bementem a szobámba. Befeküdtem az ágyba és betakaróztam. Lassan elnyomott az álom.<br />
*Reggel*<br />
Arra keltem, hogy valaki birizgálja a hajamat. Kinyitottam a szememet és Ian feküdt mellettem. Annyira megijedtem tőle, hogy amikor felültem leestem az ágyról.<br />
-Jól vagy? Nem szerettelek volna megijeszteni, főleg azt nem,hogy leess az ágyról.-segített fel.<br />
-Igen jól vagyok. Semmi baj.-válaszoltam.-Kimennél? Fel szeretnék öltözni.<br />
-Ahhoz miért kéne kimennem? Na jó kimegyek csak mert ilyen szépen nézel rám.-adott egy puszit és kiment. Hogy került ide? A főbb kérdés KI ENGEDTE BE?? Na mind 1..Gyors átöltöztem és kinyitottam az ajtót, Ian épp a kanapén Tv-t nézett. Elmentem reggelit csinálni. Magamnak zabkását, Iannak meg szendvicset készítettem.<br />
-Jaj de cuki vagy. Nem kellett volna.-mosolygott és adott egy puszit. Leültem mellé és együtt néztük a Tv-t. Ian átkapcsolt a <i>Music Channel Hu</i>-ra. Jaj ne már..megint? Hányszor adják le a Harrys sztorit? Ian is olyan döbbenten nézte végig mint én mikor először megláttam.<br />
-Ti most..?<br />
-Nem. Nem vagyok vele. Nekem nem tetszik.-vágtam közbe.<br />
-Ja akkor oké. Hánykor is lesz a koncert?-nézett rám.<br />
-3-kor.-mondtam és ránéztem az órára, még csak 12.<br />
-Nem megyünk el sétálni?<br />
-De, menjünk.-mondtam és bezárva az ajtót elindultunk. Miután kimentünk a hotelból Ian megfogta a kezem és így mentünk tovább. Sokat beszélgettünk és viccelődtünk. Elsétáltunk a Hyde parkba. Etettünk kacsákat és utána elmentünk csónakázni. Ian ült be először és segített beszállni. Beértünk a tó közepére és Ian mellém szeretett volna ülni de mivel eléggé ingoványos volt a csónak így felborultunk. Elmerültem a vízben és utána nem emlékszem semmire.<br />
-Amanda! Kérlek ébredj fel! Nem akarlak elveszíteni!-hallottam Ian hangját.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-54590498341430230812014-06-03T20:20:00.002+02:002015-07-28T17:59:14.278+02:004.rész ~ Do they sing it?<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<i>Sziasztok! :) Meghoztam a 4. részét a blognak! Remélem tetszeni fog! Nagyon sajnálom, hogy nem tettem ki előbb a részt..csak állandóan kitörlődött. Na nem is húzom tovább az időt! Jó olvasást!</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i> xoxo ~T</i><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<i>'Sétálok veled, rajtad az agyonhordott farmered..és az a mosoly ami képes az egész szívemet derűsebbé tenni..!'</i></div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
*Amanda*<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmRG5THO5nd-ahA6wTeyOiIaS1WzdXPCcAP4yW2biFbK1svyVJDeffQGX161cZIcReA-q4H_nINsrxx3EW91r1b1SvmoZ-OtU5HkYr8le6a-1rJKAvpZ_zeyICFNxG9Jxq7Tsxr2jt9wQb/s1600/damon-salvatore-delena-elena-gilbert-ian-somerhalder-nina-dobrev-Favim.com-370939_large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmRG5THO5nd-ahA6wTeyOiIaS1WzdXPCcAP4yW2biFbK1svyVJDeffQGX161cZIcReA-q4H_nINsrxx3EW91r1b1SvmoZ-OtU5HkYr8le6a-1rJKAvpZ_zeyICFNxG9Jxq7Tsxr2jt9wQb/s1600/damon-salvatore-delena-elena-gilbert-ian-somerhalder-nina-dobrev-Favim.com-370939_large.gif" width="400" /></a>-Szia! Ian Somerhalder.-nyújtotta a kezét.</div>
<div style="text-align: left;">
-Sz..szia! Amanda Elena Parker.-néztem a kezére és megráztam. Mikor hozzáértem hirtelen megijedtem. Még nem volt ilyen érzésem. Ti nem éreztétek már azt..ha az a bizonyos valaki megérint akkor valami melegség tölti el az egész testedet? Vagy csak rád néz és egy pillanatra megszűnik minden körülötted, csak te és Ő. Hát ezt érzem. Nagyon kellemes érzés. Belenézett szemembe és görcsbe rándult a gyomrom. Rám mosolygott és én pedig rá. Elbambultam. Észre se vettem, hogy Stev a nevemet ismételgeti.</div>
<div style="text-align: left;">
-Amanda...Amanda!-lépett mellém és megfogta a vállamat. Kizökkentett a gondolkozásból.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen?-néztem rá.</div>
<div style="text-align: left;">
-Jössz?</div>
<div style="text-align: left;">
-Persze.-mondtam és elmentünk a konyhába. Stev letett elém egy poharat és töltött bele gyümölcslevet. Megittam és utána kimentünk az fűzfámhoz. Beszélgettünk egy csomó ideig és utána haza kísért. Adott egy puszit és vissza ment a házukba. Felballagtam a lépcsőn és benyitottam a szobámba. Leültem az ágyamra és bekapcsoltam a laptopomat. Felmentem facebookra és twitterre. Egy csomó új ismerősöm volt. De hisz alig ismerem őket..és honnan tudják a nevemet, vagy kitől?? Mind 1 vissza jelöltem párat de az 50. jelölésnél meguntam és lecsuktam a laptopomat. Rátettem az éjjeli szekrényemre és átmentem Adam szobájába. Benyitottam de nem volt bent a szobába. Leballagtam a lépcsőn egyenesen a konyhába. Csináltam magamnak egy szendvicset, bevittem a nappaliba és bekapcsoltam a Tv-t. Pont az egyik kedvenc filmem ment..a Beavatott. Nagyon szeretem ezt a filmet. Épp az a rész ment ahol a srác-aki mellesleg jól néz ki-megmenti a lányt attól, hogy be lökjék a szakadékba. Olyan "hősies", jókor volt jó helyen...Ránéztem az órára, még csak 8 óra. A szünet félbe szakította a filmet ezért gyors elmentem fürödni. Megengedtem a vizet és hirtelen az egész fülke párás lett. Megmostam a hajamat, elzártam a zuhanyzót és kiléptem. Levettem a tartóról a törölközőmet és magam köré csavartam és egy másikba a hajamat is. Úgy néztem ki mint egy turbános török...Kimentem megkeresni a pizsi de sehol sem találtam. Eszembe jutott, hogy a szárítóra tettem reggel. Mivel csak ez az egy rövidnadrágos, ujjatlan pólós pizsim van ezért kénytelen vagyok kimenni érte az utcára. Mivel Adam nincs itthon apáék meg még nem jöttek meg a kivizsgálásról..Szorosabbra vettem a törölközőt és kinyitva az ajtót Iant találtam magam előtt.<br />
-Szia! Zavarok?-mosolygott rám amire én is mosolyogtam.<br />
-Öhm..szia! Nem..nem zavarsz, csak a pizsimért mentem ki. De miért jöttél át..-néztem rá a mögöttem lévő órára- este 9-kor?-mentem el mellette és levettem a pizsim a szárítóról.<br />
-Ja igen..én csak látni szerettelek volna!-hirtelen megfogtam a szárítót és még mindig az fogva megfordultam. Nem számítottam ilyen válaszra. Igen jól esett, de valahogy nem tudtam rá mosolyogni. Talán a sokk miatt.<br />
-Látni? Engem?-kérdeztem félve.<br />
-Igen!-mosolygott rám. Közelebb lépett, én pedig hátra nézve próbáltam hátrább csoszogni kisebb-nagyobb sikerrel mivel mögöttem volt a szárító.<br />
-Bocsi! Már megyek is, látom megijesztettelek..-sétált el mellettem. Én még mindig mozdulatlanul álltam a szárítót fogva. Hátra néztem és ő is épp akkor fordult meg. Rám nézett én pedig hirtelen vissza fordítottam a fejem. Pizsamámmal a kezemben befutottam a házba és magamra zártam az ajtót. Felfutottam a szobámba, ott pedig a fürdőbe és felöltöztem, megszárítottam a hajamat. Imádom amikor Adam nem tud hazajönni a barátnőjétől és egyedül maradok itthon. Zajt halottam lentről, leesett egy pohár és hangosan csörömpölt mikor földet ért. Benyúltam az ágyam alá és kivettem a basebolütőmet és lassan lépkedve lementem a nappaliba. Erősebben belemarkoltam és egy nagy levegő vétellel elindultam a konyhába. Egyszerre villámlott és dörgött az ég. Láttam az árnyékát..beléptem a sötét, hűvös helységbe és halottam ahogy felém közeledik. Meglendítettem a basebolütőt és már csak fél méter kellett ahhoz, hogy leüssem vele de megragadta és kirántotta a kezemből. A szívverésem felgyorsult és lélegzetem is. Felkapcsolták a villanyt.<br />
-Amanda! Jól vagy? Nem akartam rád ijeszteni!-jött közelebb Adam. Nem mondtam neki semmit csak szorosan magamhoz öleltem és karjaiban sírtam. Mi van ha nem ő az? Agyon vernek vagy elrabolnak? Soha nem láthatnám apáékat, Adamet, Stevet és Iant..! Még mindig nem tudtam megszólalni. Kb 5 perce öleltem Adamet aki próbált vigasztalni. Végre kicsit megnyugodtam és a szívverésem is visszaállt a normális dobogásához. Elengedtem, kezemet az arcára tettem és megsimogattam. Adtam neki egy puszit és elmentem aludni.<br />
<br />
*Másnap reggel Amanda*<br />
Álmosan keltem fel, felöltöztem, megcsináltam magamnak a reggelimet és megfésülködtem. Felhúztam a cipőm, megfogtam a táskám és bezárva az ajtót elindultam a suliba. Fél úton halottam, hogy fut valaki mögöttem, hátra néztem és Stev-et és Inat (??) láttam meg.<br />
-Szia!-mondták egyszerre.<br />
-Sziasztok!-mondtam. Rám nézett Ian én pedig rá. Ilyen 'bocsi a tegnapiért' fejet vágott. Elsétáltunk az iskoláig, Ian haza ment mi pedig bementünk. Technika óránk lesz. Beültünk a gépterembe és becsengettek. Hallatszott, hogy a tanárnőnek kopog a cipője amikor letette a lábát a földre. Már nagyon közel volt és 5 másodperc múlva belépett a terembe. Szőke haja vállara omlott. Fiatal volt, talán 28 év körüli. Letette az asztalára a jegyzeteit és megállt velünk szemben. Mi már 2 perce vigyázzban álltunk, bólintott és leülhettünk. Nálunk még nincs jelentés mert ez még csak a 2. napunk itt a Gimiben.<br />
-Ez egy lightes (ejtsd: lájhtos) óra lesz, ezért a csengetésig gépezhettek, de facebookozni tilos.-hangsúlyozta ki a "tilos" szót. Mindenki villámgyorsan kapcsolta be az előtte lévő gépet és vagy játszottak, youtube-oztak, ask-oztak, twittereztek vagy blogot írtak. Natalie nem dugta be a fülhallgatóját ezért 10 másodpercre egy ismerős dallamra figyeltem fel. Felálltam és oda mentem hozzá.<br />
-Natalie..mit hallgatsz?<br />
-One Direction - Best Song Ever.-válaszolt.<br />
-Nézhetem veled a klippet?<br />
-Persze.-mosolygott. Elindította és teljesen lehidaltam..Most komolyan ők éneklik? Azt hittem valami nyomi együttes..de ŐK..ők nagyon elragadóak, sármosak és jó hangjuk van..Talán első pillantásra beléjük szerettem, na nem őrült módon..a hangjukba, mosolyukba, azokba a csillogó szemekbe..Látszott rajtuk, hogy élvezik amit csinálnak. Mosolyogtam, nem tudom, hogy a klippen vagy azon, hogy ilyen gyorsan elnyerték tetszésemet. Natalie mindent elmondott róluk mert látta rajtam, hogy nem igen vagyok képben.<br />
-Nézd most hétvégén mennek Londonba koncertet adni!!-néztük meg a koncert időpontokat.-Apa azt mondta elmehetek Abigaillel és Oliviaval!! Te nem szeretnél jönni? Úgy is van egy pótjegyem!-fogta meg mindkét kezem és csak mosolygott.<br />
-Hát nem tudom..apát még megkérdezem. De ha elenged akkor szívesen elmegyek veletek.-mondtam. Kicsengettek, kikapcsoltuk a gépeket és mentünk tesire.<br />
*4 órával később*<br />
Stevvel hazafelé mentünk. Már félúton lehettünk amikor Ian csatlakozott hozzánk, vagyis csak "hozzám" mivel a testvérén keresztül nézett, mintha ott se lett volna. Mellém állt és így mentünk tovább.<br />
-Milyen volt a suli?-nézett rám.<br />
-Egész jó, ha minden jól megy és apa elenged akkor utazok Londonba.<br />
-Elmész?-kérdezték egyszerre és hirtelen elém álltak.<br />
-Nem, csak egy koncertre megyek.-mosolyogtam. Kifújták a levegőt és újra mellém álltak.<br />
-Elkísérjelek?-ajánlkozott fel Ian.<br />
-Köszönöm nem kell, a lányokkal megyek.-mondtam. Kicsit meglepett ez a kérdés, mondjuk számíthattam volna rá a tegnapi este után..Hazaértünk, a fiúk elkísértek az ajtóig és elköszöntünk egymástól. Bementem, letettem a táskámat és telefonomat nézve elindultam és nekiütköztem az előttem álló bőröndöknek (??). Bementem a konyhába és apát láttam meg. Oda futottam és megöleltem.<br />
-Apa mik ezek a bőröndök?-mutattam a barna poggyászok felé.<br />
-El kell mennem egy titkos akcióra..kb 2-3 hét és jövök. Legyetek jó és nagyira néha figyeljetek. Oké?-puszilt meg.<br />
-Nem leszel itt a szülinapomon?<br />
-Sajnálom.<br />
-Öhm..de azért lehet egy kérésem?-kérdeztem alig hallhatóan.<br />
-Persze kincsem! Mi lenne az?<br />
-Hát elszeretnék menni egy koncertre, ami..Londonban lesz. Elengednél?-néztem rá.<br />
-Ezt még át kell gondolnom, kikkel mennél, hol laknátok, mikor, milyen koncertre?-bombázott a kérdéseivel.<br />
-A barátnőimmel mennék, kivennénk egy szobát az egyik hotelban, most hétvégén, One Direction.<br />
-Oké, akkor holnap felhívlak mert még át kell gondolnom.-adott egy puszit és ment a bőröndjeihez. Adam segített neki kicipelni őket, nagyi és én pedig csak ültünk a tv előtt. Adam bejött és leült mellénk. Átkapcsoltam a zenecsatornára és a One Direction - Best Song Evert adták le videóklippel.<br />
-Na ne, csak ezt ne! Kapcsolj el.-szólalt meg Adam amitől kicsit megijedtem.<br />
-Miért?<br />
-Mert buzik!-mondta. Akkor sem kapcsoltam el mert nálam van a távirányító és én döntök, hogy mit nézünk. A rekedt hangú göndörke azt hiszem Harry és a szőke hajú ír fiú azt hiszem Niall ha jó emlékszem, ők nagyon aranyosnak tűnnek.. Igaz még a nevüket kicsit keverem de hétvégére megtanulom, ha mehetek. Oda adtam a szám végén Adamnak a távirányítót és felmentem a szobába leckét csinálni. Nem sok kedvem volt hozzá de el kell készülnie. Kb 2 órát tanultam és háziztam. Pihenés képpen elnyúltam az ágyon és bekapcsoltam a laptopomat. Megnéztem twitteremet, facebookomat és skype-omat. Folytattam a vissza jelöléseket ami kicsit már unalmas volt. Így rákerestem a One Directionra. Csomó mindent tudtam meg róluk. Most már a nevekben is biztos vagyok és már nem keverem össze őket. Már este 20:00 óra volt. Elmentem fürödni, fogat mosni és utána aludni.<br />
*Másnap reggel*<br />
Apa hívására keltem fel.<br />
-Szia!-szóltam bele kómásan.<br />
-Szia kincsem! Döntöttem és úgy gondoltam, hogy elengedlek! De amikor leszálltok felhívsz és a hotelban is! Nem állsz szóba idegenekkel, nem mondasz senkinek semmit arról, hogy hol van a hotel és a szobaszámotokat amiben megszálltok!<br />
-Oké! Köszönöm! Imádlak! Vigyázz magadra, szia!-mondtam már szinte sikítva. Annyira jó, hogy elenged..és már csak ezt az egy napot kell kibírni..holnap utazunk. Nagyon várom már a koncertet, a fiúkat és persze szívem csücskét: Londont. Bepakoltam a táskámba és előkészülődtem az induláshoz. Becsúsztattam zsebembe a telefonomat és miután bezártam az ajtót elindultam az iskolába. Kiértem a kapunk és Iannal találtam szemben magam.<br />
-Szia! Jó reggelt!-köszönt mosolyogva.<br />
-Szia! Neked is!-köszöntem én is. Együtt mentünk iskolába. Sokat nevettünk és beszélgettünk ebben a röpke 10 percben. Oda értünk az iskolához és egy puszi kíséretében elköszönt. Bementem és megkerestem a lányokat. Elújságoltam nekik, hogy én is mehetek de csak feltételekkel. Megegyeztünk, hogy senki nem beszél semmiféle idegennel, a hotel címet és a szobaszámot sem adjuk meg senkinek. Már nagyon várom, végre kiszabadulok a környékről 3 napra. És az a jó, egész héten nem megyünk suliba, mert továbbképzés lesz a tanárainknak. Ez a nap volt az eddigi legunalmasabb napom..azt hittem soha nem lesz vége. Mondjuk megértem, mert 5-ig bent maradni nem olyan jó móka. Kimentem az iskola kapuján és hazafelé vettem az irányt. Félhomály volt. Valaki megállt mellettem kocsival.<br />
-Amanda! Elvigyelek?-kérdezte tőlem Ian.<br />
-Ha nem lenne baj akkor igen.-válaszoltam és beültem mellé. 5 perc alatt haza értünk. Ő előbb kiszállt, már én is nyitottam volna az ajtót de megelőzött. Kiszálltam én is és elkísért az ajtóig.<br />
-Köszönöm, hogy hazahoztál!-öleltem meg. Mikor távolodtam tőle hirtelen megállított és kb 10 centire voltam tőle. Közelebb hajolt, megfogta arcomat és lassan megcsókolt. Olyan érzésem volt mintha pillangók szállnának a hasamban. Melegség töltött el, nagyon jó érzés volt Iantól kapni az első csókomat. Távolodott tőlem és én is tőle. Rám nézett, adott egy puszit az arcomra és vissza ment a kocsijához. Én mint egy szobor ott álltam mozdulatlanul. A telefonom csengőhangja zökkentett ki mély gondolkozásomból.<br />
-Szia Stev!-szóltam bele.<br />
-Szia Amanda. Át tudnád hozni nekem a leckét?-kérdezte meg.<br />
-Igen, persze. Megebédelek és átviszem! Az úgy jó lesz?<br />
-Persze, köszönöm! Szia akkor majd találkozunk.<br />
-Oké szia.-tettem le. Bementem a házba, lerúgtam a lábamról a cipőt és bementem a konyhába. Adam az ablak előtt állt és mikor beléptem szúró tekintetet vetett rám. Vajon most mit tettem? Remélem nem látta.<br />
-Amy nem szeretnél valamit elmesélni?-jött közelebb.<br />
-Nem!-mondtam határozottan és elmentem mellette.<br />
-Láttam!-szólalt meg megint.<br />
-Mit?-néztem rá.<br />
-Tudod te azt. Erőszakoskodott?-fogta meg a vállam.<br />
-Nem, dehogy is!-mondtam kicsit hangosabban és elmentem a hűtőhöz. Kivettem az ebédet, szedtem egy kis adagot a tányéromba és betette a mikróba. Adam még mindig szúró tekintetet vetett rám, de már nem nagyon tud vele befolyásolni. Nem fog bennem bűntudatot kelteni, hisz én élveztem, az, hogy nem tetszik neki ez a dolog..az nem az én bajom. Csipogott a mikró, kivettem a gőzölgő levest és letettem az asztalra. Vettem a fiókból egy kanalat és enni kezdtem. Adam, igen ő még mindig úgy néz rám mint 5 perce.<br />
-Adam létszi ne bámulj már, eléggé irritáló, nem tudok tőled rendesen enni!-mondtam neki határozottan. Végre abbahagyta és elment a nappaliba. Na most már nyugodtan tudok enni..Visszajött, de most egy napszemüvegben. Most szórakozik velem? El is ment az étvágyam így nem ettem másodikat. Betettem a mosogatóba a tányéromat, felvettem a táskám és átmentem Stevhez. Már csak ezt a napot kell kibírnom..de gyorsan megy az idő mert mindig hülyéskedik, én pedig nevetek rajta. Becsengettem és Ian nyitott ajtót.<br />
-Öhm..szia Stev itthon van?-néztem a szemébe.<br />
-Igen, gyere be.-invitált beljebb.-Bocsi ami az ajtó előtt történt azt nem gondoltam komolyan.-mondta. Mi? Nem gondolta komolyan? Furcsa érzésem volt. Mintha a szívem apró szilánkokra tört volna ettől az egy mondattól, ezt hívják fájdalomnak. Igen fájt, hogy ezt mondta, hisz én..szeretem.<br />
-Szia Amanda. Valami baj van? Olyan sápadt vagy.-jött le a lépcsőn Stev.<br />
-Szia..nem nincs semmi baj.-néztem Ianra, aki rám.<br />
-Akkor gyere.-mérte végig a bátyját aki pedig őt. Tudta, hogy ő bántott meg..de honnan? Felmentünk a lépcsőn és be a szobájába. Kivettem a könyveket és kinyitottam a háziknál. Nem volt sok. Stev segített a matekba, mint mindig.<br />
-Mi történt közted és Ian között?-nézett rám.<br />
-Semmi?!-mondtam bizonytalanul és tovább néztem a könyvet. Stev hirtelen becsukta az előttem lévő könyvet, amitől megijedtem.<br />
-Amanda.-szólított.<br />
-Igen?<br />
-Mi történt?<br />
-Remélem benned megbízhatok..Hát igazából úgy volt, hogy Ian haza hozott az iskolából és elkísért az ajtónkig. Megköszöntem neki, hogy haza vitt és megcsókolt. Amikor át jöttem pedig azt mondta, hogy nem jelentett neki semmit az a csók...<br />
-De ez miért baj?-szakított félbe.<br />
-Mert én szeretem!-jelentettem ki.<br />
-Hogy mi?-nézett rám.<br />
-Jól halottad, szeretem..-ránéztem az órára és már este 7.- Te jó ég..bocsi de nekem mennem kell, még be kell pakolnom holnapra. A leckéket megbeszéltük és meg is csináltuk. Tényleg ne haragudj és létszi ne mond el Iannak.-álltam fel és össze szedtem a cuccaimat. Kinyitottam az ajtót és Ian állt előttem..Most ez a mániája?<br />
-Te tényleg szeretsz engem?<br />
-Nem..nem gondoltam komolyan!-mondtam neki amit ő nekem és elmentem mellette. Elköszöntem a család többi tagjától és haza mentem. Benyitottam, felfutottam a lépcsőn egyenesen a szobámba és elő vettem a bőröndömet. Pakoltam 3 napi ruhát és a szükséges dolgaimat. Megkértem Adamet, hogy segítsen levinni az emeletről, hogy ne reggel kelljen. Megköszöntem, elköszöntem tőle, (mert reggel nem fog olyan korán felkelni mint én) és elmentem fürödni. Már 10 óra volt. Beállítottam a tv-t 10 perc múlva kapcsolódjon le. Befeküdtem az ágyba, magamra húztam a takarómat és kb 5 perc alatt elaludtam<br />
*Másnap reggel*<br />
6:00-kor ébresztett a telefonom. Kómásan elballagtam a fürdőbe, megcsináltam a hajam és egy kicsi sminket is vittem fel. Átöltöztem, mivel nem állt szándékomban pizsiben menni Londonba..Telefonomat becsúsztattam jobb farzsebembe és halkan lementem a lépcsőn. Készítettem magamnak egy szendvicset és bőröndömmel együtt kimentem az utcára. Leintettem egy taxit, a bőröndömet betettem a csomagtartóba és beültem a hátsó ülésbe.<br />
-A reptérre legyen szíves.-mondtam és hátradőltem. A szendvicsemet útközben megettem. Kb 20 perc múlva már fizettem is a menetet. Kivettem a bőröndömet, bementem a várórészre és leültem az egyik székre. 6:30 van. 7:00-kor indul a gépünk a lányokat pedig sehol sem látom, mondjuk még korán van.<br />
-Szia! Hogy hívnak?-ült le mellém valaki.<br />
-Szia! Amanda Elena Parker..te nem, hogy..-fogta be a számat.<br />
-Kapsz egy potya jegyet, ha nem visítod a nevem.-mondta maga Harry Styles.<br />
-Mmmm...már van jegyem.-toltam el magamtól a kezét.<br />
-Komoly? Te is Directioner vagy?<br />
-Úgy is mondhatjuk.<br />
-Mióta?<br />
-2 napja.<br />
-Wao..és mennyire ismered Londont?<br />
-Hát most megyek először, szóval nem nagyon.<br />
-Eljössz ma egy városnézésre?-mosolygott. Olyan cuki kis gödröcskéi vannak.<br />
-Ha nem baj akkor igen. Amúgy egyedül utazol?<br />
-Oké akkor ezt megbeszéltük. Igen a többiek már Londonban vannak.<br />
-ÁÁÁ istenem ő Harry Styles!!-sikította Abigail, Olivia és Natalie.<br />
-Cshhh!-mentem eléjük-Létszi maradjatok csendben.-kértem meg őket.<br />
-Sziasztok! Ti is jöttök a koncertre?-köszönt Harry.<br />
-Még szép!-válaszolt Abigail.<br />
<i>-A Londonba induló gép 10 perc múlva indul, kérjük utasait kezdjék meg a beszállást!-</i>mondták be a hangosbemondóba. Bőröndjeinket leadva felmentünk a gépre és megkerestük a helyünket. Távol ültem a lányoktól, de még láttam őket. Harry fürtjeit véltem felfedezni a tömegben és leült mellém. Szóval itt fog ülni. Bekapcsoltuk az öveinket és felszálltunk. Utoljára 6 évesen ültem repülőgépen. Egész úton zenét hallgattam, oda se figyelve Harry mit csinál. Biztos Taylorral üzengetnek egymásnak..igen most együtt vannak. Nagyon szép a kilátás idefentről. Lassan megérkezünk..már érezni, hogy kicsit ereszkedik a gép. Ismét bekapcsoltuk az öveinket és türelmesen vártuk, míg leszállunk. 10 perc múlva már a terminálban toporogtunk a többi utassal együtt. Bőröndjeinket keresve egy ismerős nőt véltem felfedezni. Olyan volt mintha..anya lett volna..de ő nem lehet, hisz meghalt. De biztos, hogy őt láttam. Talán megőrültem? Elváltunk Harrytől és fogtunk egy taxit és elmentünk a hotelhez. Egy csomó fotós, és sikítozó lány állt a hotel előtt. Nagy nehezen átjutottunk a tömegen és elkértük a szobakulcsot. Beszálltunk a liftbe, de mikor csukódott az ajtó a pult felé néztem mintha Iant láttam volna. Na most már tényleg őrült vagyok, egyszer anya, egyszer Ian, mi van velem? Lehet, hogy csak hiányoznak..Megkerestük az 555-ös szobát és benyitottunk. Hát ez hatalmas. Kb elég lenne 10 embernek ez az egész lakosztály. Lányok kérdezősködtek Harryről, de nem tudtam sokat mondani róla, mivel alig beszéltem vele. Kimentem a folyosóra kicsit körülnézni. Lementem az étterembe és Harryt pillantottam meg a a pultnál..</div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-18720744520876483282014-05-25T19:57:00.001+02:002014-06-03T21:25:34.284+02:00Várható szünetek! <i><span style="color: #e06666;">Sziasztok! Bocsi, hogy nem résszel jövök de szerintem erről jobb ha tudtok..mert ilyenkor tuti nem tudok részt írni. Na akkor kezdjünk is bele..Először június 16-21.-ig Tirolban vagyok, július 8-12.-ig Börzsönyben leszek és végül július 24-30.-ig Londonba megyek. Ekkor biztos, hogy nem lesznek részek de utána megpróbálom gyorsan megírni az új részeket...akkor már könnyebb, mert már NYÁRI SZÜNET!! Na nem is rabolom tovább az időt. A 4.részt talán jövőhét vasárnap teszem ki, de szerintem jövőhét szerdán!! :D</span></i>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-48386864058344499782014-05-14T23:16:00.002+02:002015-07-28T18:00:39.079+02:003. rész ~ Maybe now will fill the bill<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<i>Sziasztok!! Nagyon, nagyon sajnálom, hogy nem hoztam előbb részt. Úgy volt, hogy egy héttel előbb felteszem csak még javítgattam rajta és utána meg minden közbe jött így csak most hoztam...direkt próbáltam hosszúra írni, mert lelkiismeret furdalásom volt, hogy várjátok a részt és csak fél oldalas irományt teszek ki nektek. Ez kitolás lett volna. Na de az a lényeg, hogy itt van az új rész! Remélem tetszeni fog! Jó olvasást! :)</i></div>
<div style="text-align: left;">
<i> xoxo ~T</i></div>
<i><br /></i>
<i>'Találkozik két ember,akik mások számára teljesen hétköznapiak, átlagosak, jelentéktelenek. De egymás számára cseppet sem azok. Mert van valami megfoghatatlan dolog, kisugárzás, varázslat, ami rendkívülivé teszi őket egymás szemében. Hogy amit a másiktól kapnak, az számukra csoda, kellemes érzés. Bármi legyen is az.'</i></div>
<br />
*Amanda*<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE-ouXWcKkB8srEg6ucYmPVUEA309sI9okjIgFeWNJL6luPae5K6f3BjxJ1Lz2_4c6i4q8FWTMBENSj8ZbAaDCc7i04-ENX905QIFyPuiobj4Idw4QxDFVaPYr2PVz5lwBwCXs-RDxO1Q4/s1600/tumblr_mi9h3krGgo1r2sokso5_r1_250.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE-ouXWcKkB8srEg6ucYmPVUEA309sI9okjIgFeWNJL6luPae5K6f3BjxJ1Lz2_4c6i4q8FWTMBENSj8ZbAaDCc7i04-ENX905QIFyPuiobj4Idw4QxDFVaPYr2PVz5lwBwCXs-RDxO1Q4/s1600/tumblr_mi9h3krGgo1r2sokso5_r1_250.gif" width="400" /></a>Végre ide értünk az iskolához. Élőben még csodálatosabb mint hittem. Bementünk a hatalmas kapunk egyenesen az udvarra, a fák csodálatos színekben pompáztak ami nagyon elragadta tetszésemet. Wao...mennyi diák. Végig Stev mellett mentem mert Adam elment a haverjaihoz. Megkerestük az új osztályunkat és beálltunk a sorba. Belépett egy középkorában járó nő és rögtön elcsendült mindenki. Biztos ő ennek az épületnek az igazgatója. Bemutatkozott és elmondta, hogy ki lesz az új osztályfőnökünk. Megnyitotta a tanévet amit már izgatottan vártam. Az osztályok elmentek a termekbe és mire körbenéztem már csak mi maradtunk utolsónak. Lassan megindult a sor fel a lépcsőn egyenesen egy sötétbarna ajtóhoz. Bementünk és mindenki keresett egy helyet. Stev követett a padsor közepén lévő padhoz és leült mellém. Mindenki helyet foglalt, az osztályfőnökünk pedig üdvözölt minket az új iskolában mondta hogy hívjuk Miss Swift-nek és egyesével mutatkozzunk be pár mondatban. Először egy magas szőke hajú fiú állt fel a helyéről-személy szerint megvallom nem volt csúnya, de nem az esetem-. Lassan de végül elérkeztünk hozzám amit nem nagyon vártam.<br />
-Amanda Elena Parker egy 17 éves lány vagyok. Van egy bátyjám aki már 3 éve jár ebbe a suliba. Apa nyomozó anya..hát ő meghalt mikor még csak 3 éves voltam. Szerintem ezzel be is mutatkoztam.-foglaltam helyet. Minden szem rajtam ragadt és kicsit zavarba is jöttem.<br />
-Részvétem az anyukád miatt!-szólalt meg a szőke fiú akinek Austin a neve és utána mindenki kórusban. Kicsordult egy könnycsepp a szememből amit hagytam had csorogjon végig arcomon és essen le a padlóra.<br />
-Köszönöm.-válaszoltam és kicsit lejjebb hajtottam a fejemet. Folytattuk a bemutatkozást. A neveket nem nagyon tudtam megjegyezni csak néhányat. Kicsengettek és ki lehetett menni a folyosóra. Stev kijött velem és kicsit körbenéztünk. Hatalmas ez az iskola. Szép lassan sétáltam és minden egyes terem ajtajára biggyesztett papírt megnéztem. Az van felfüggesztve minden ajtóra, hogy milyen termet rejt. Pár felsős srác ide jött hozzám ismerkedni de megszeppentem és inkább elmentem onnan. Nagy nehezen vissza találtunk a terembe és leültünk a helyünkre. Az osztályból néhány lány ide jött Stevhez és Miss.Picsás hangon beszéltek vele. Látszott rajtuk, hogy csak egy napra kéne nekik Stev. Hozzám is idejött 3 nagyon szimpatikus lány. A szőke hajú lányt Oliviának, a világosbarna hajút Nataliának és a sötétbarna hajú lányt Abigailnek hívják. Nagyon aranyosak voltak. Remélem most végre túl tudom magam tenni azon, hogy félek az idegenektől. Becsengettek és mindenki leült a helyére.<br />
*2 órával később*<br />
Nagyon tetszett az 1. napom itt a Loxington Gimiben. Stevvel bementünk a könyveinkért és utána haza indultunk. Útközben beszélgettünk.<br />
-Mit szerettek volna azok a lányok?-néztem rá.-Nem tudom, hogy miért kérdezek ilyet. Talán azért mert kötődök hozzád.<br />
-Hát arról érdeklődtek, hogy van-e barátnőm, meg ilyenek.-mosolygott.<br />
-Ja oké.<br />
-De miért kérdezed?-nézett hirtelen rám.<br />
-Nem tudom..Inkább hagyjuk!-válaszoltam.<br />
-Oké!-mosolygott.-Nézd fent hordom az orrom.-nézett felfelé és így nem látta az előtte lévő kukát, szóval neki ment és majdnem feldöntötte. Hangosan felnevettem.-Mi van velem? Talán most nevettem először mióta anya meghalt.-Haza értünk, elbúcsúztunk egymástól és bementem a házba. Bementem a konyhába és találtam egy cetlit az asztalon. <i>"Elmentünk nagyival 2 napos kivizsgálásra! Kaja a hűtőben! Puszi apa." </i><br />
-Milyen kivizsgálás?-kérdeztem magamtól hangosan. Szerintem jobb ha nem tudom, mivel biztos mondták volna ha tudnom kéne. Oda mentem a hűtőhöz és kinyitottam. Megkerestem az ebédemet és betettem a mikróba. 2 perc múlva sípolt és ki vettem. Bementem a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t. Nem ment semmi érdekes így átkapcsoltam a <i>Music Channel</i>-re. Pitbull ment Ke$haval. Megettem az ebédem és kivittem a tányéromat a mosogatóba. Felmentem a szobámba és kipakoltam a táskámból. A tv még mindig ment és szerintem valamelyik banda énekelt. Lementem mert mintha már hallottam volna ezt a számot. Mire leértem vége lett. Ilyen nincs! Legyintettem és vissza ballagtam a szobámba. Felnyitottam a laptopom és felnéztem twitterre és facebookra. Egy csomó új ismerősöm lett facebookon és twitteren egyaránt. Igaz még csak 12:00 van de teljesen elfáradtam. Adam ebben a pillanatban érkezett haza. Hallottam, hogy jön fel a lépcsőn és megáll a szoba előtt. Benyitott és leült mellém.<br />
-Milyen volt az első napod?-nézett rám.<br />
-Jó! Szeretni fogom ezt a sulit! Neked?-válaszoltam egyszerűen.<br />
-Tűrhető!-mosolygott. Eldöntöttük, hogy nézünk egy filmet, csak az volt a bökkenő, hogy nem tudtuk mi legyen. Kb 2 órán keresztül válogattunk mert ami nekem tetszett az Adamnak nem..végül a Beavatott mellett döntöttünk. Nagyon jó volt. Ránéztem az órára és még csak 15:00. Ez a nap soha nem fog eltelni! Kimentem a fűzfához és felmásztam rá. Hoztam a naplómat is és írtam bele. Brutusz mint mindig a fa alatt feküdt és kémlelte a terepet. Kaptam egy üzenetet Stevtől. <i>"Nagyon aranyos vagy amikor naplót írsz!"</i> Felnéztem és ott állt a falnak támaszkodva. Óvatosan lemásztam a fáról és odamentem hozzá.<br />
-Nem szabad leskelődni.-mosolyogtam.<br />
-De igen ha..ilyen szép valaki!-mosolygott. Most komolyan azt mondta, hogy szép vagyok? Összezavar teljesen. Nem tudom bírálni az érzéseimet. Azt se tudom, hogy most Stevvel hányadán állunk. Nem is gondolkoztam tovább inkább tereltem a témát. Kb 2 órát beszélgettünk. Ránéztem a telefonomon lévő órára..te jó ég már este 7?? Elköszöntem Stevtől és bementem a házba. Felmentem a szobámba és miután megkerestem a pizsim elsétáltam a fürdőbe. Magamra zártam az ajtót és megengedtem a vizet a kádba. Csomó habfürdőt tettem bele mert szeretem fújogatni őket. Mikor már háromnegyedig feltöltődött, beleültem. Meleg volt a víz, sőt inkább forró. Kiemeltem a kezem a kádból és gőzölgött. Hát kicsit melegre engedtem a vizet..Kivettem egy marék habot és elfújtam. Szeretem nézni, hogy repülnek és utána leesnek. Meguntam a habokkal való játszadozást és már úgy is langyos volt a víz szóval kiszálltam. Levettem a törölközőmet a tartójáról és magam köré csavartam. Felvettem a papucsom és kimentem. Bekapcsoltam a tv-t és kiengedtem a hajamat. Vissza csoszogtam, megtörölköztem és felvettem a pizsim. Lekapcsoltam a lámpát és felhajtva takarómat befeküdtem az ágyba. A tv még mindig ment amit egy gombnyomással ki is kapcsoltam.<br />
<br />
*Másnap reggel Stev*<br />
A telefonom éles hangjára keltem fel. Nem volt valami kellemes de meg lehet szokni. Bepakoltam az órarendem szerint és elmentem készülődni. 10 perc múlva már a cipőmet vettem fel amikor eszembe jutott, hogy fent hagytam a telefonomat. Basszus..Ledobtam a cipőm és felrohantam. Megtaláltam, hála az égnek. Már késésben voltam így sietnem kellet. Felvettem a táskám és már ki is mentem az ajtón. Amandat nem láttam így elindultam egyedül. 10 perc múlva megláttam az iskolát és lassan beballagtam a hatalmas kapun. Nagy nehezen megtaláltam a termünket és bementem. Amanda ott ült a padban Austinnal. Elmentem a padhoz és ledobtam a táskám. Austin felnézett és oda engedett Amanda mellé. Rám nézett és utána a könyvére.<br />
-Mit tanulsz?-ültem közelebb.<br />
-Matek. De valahogy nem nagyon megy bele a fejembe. Már 2-szer elolvastam de semmit nem jegyeztem meg belőle.-mutatta meg a tananyagot.<br />
-Ez csak ismétlés, nagy szerencséd van mert ezeket kenem-vágom és imádom is. Suli után ha szeretnéd akkor korrepetálhatlak! Mondjuk olyan 3 óra felé gyere át.-mosolyogtam.<br />
-Az jól jönne! Köszönöm!-mosolygott ő is. Most jutott eszembe törink van. Ahj ne már. Becsengettek és mindenki helyet foglalt. Bejött a tanárunk és bemutatkozott. Ismételtünk az éveleji vizsgára.<br />
-De minek tanulunk ilyeneket? Kit érdekel ami K előtt volt? Katy előtt.-szólalt meg az egyik szőke lány. Na van egy beképzelt osztálytársunk, és egész órán beleszólt a tanár magyarázásába. Azt hittem, hogy felállok és felpofozom. Nagyon idegesítő volt. Végre kicsengettek. Remélem következő órán befogja a lepénylesőjét..<br />
*4 órával később*<br />
Végre vége az első igazi tanításnapnak. Megkerestem Amandat. Együtt mentünk haza. Sokat beszélgettünk. Beleszerettem. Teljesen. Mindig csak ő és ő és ő jár a fejemben. Tegnap amikor oda jött hozzám a falhoz..nem sok kellett volna ahhoz, hogy megcsókoljam. De nem, nem mutathatom ki mert akkor teljesen össze zavarom. Így is zavarodott, látom rajta. Nem tudja elrejteni. Gondolataimat Amanda hangja zavarta meg.<br />
-Stev, Stev! Figyelsz egyáltalán?-lóbálta meg előttem a kezét.<br />
-Igen persze! Mit is kérdeztél?-húztam el a számat.<br />
-Nem is figyelsz! Azt kérdeztem, hogy akkor ma 3 az biztos jó?<br />
-Igen. Nyugodtan gyere át! De ha nem szeretnél velem tanulni akkor nem kell.<br />
-Oké! Köszi! De, nagyon szeretnék veled tanulni.-mosolygott. Amire én is mosolyra húztam a számat. Elkísértem az ajtójukig és elköszöntem tőle. Vissza fordultam és bementem a házunkba. Benyitottam és finom illatok csapták meg az orromat. Megebédeltem és ránéztem az órára, 14:00-t mutatott. Felvittem a táskám a szobámba és kiszedtem a tantárgyakat.<br />
*Amanda*<br />
Bejöttem a házba és ebéd után gyorsan megcsináltam a házimat. 14:30 van..Előkészítettem a matek cuccomat és a tolltartómat. Bekapcsoltam a tv-t és leültem a kanapéra. Nem találtam semmi érdekeset a tv-ben így hamar meguntam és kikapcsoltam azt. Elő vettem a naplómat és írtam bele. Szeretek bele írni, kiönteni lelkem egyetlen kis füzetbe. Ez a napló legalább nem ítélkezik felettem. Rápillantottam az órára, te jó ég! Már 15:05. Felvettem a holmimat és leszaladtam a lépcsőn. Felvettem a cipőm és elvettem a kulcsot az asztalról. Bezártam az ajtót és gyors léptekkel Stevhez siettem. Becsengettem és Kelly nyitott ajtót.<br />
-Szia! Stev itthon van?-mosolyogtam.<br />
-Szia! Igen,gyere be!-mondta és jobban kinyitotta az ajtót. Bementem és Stevvel találtam szembe magam.<br />
-Hali!-köszönt.<br />
-Szia!-mosolyogtam. Felmentünk a szobájába és leültünk az ágyára. Látszik, hogy egy fiú szobájában vagyok..Elkezdte a magyarázást. Hát igen ebben a 30 percben mindent megértettem. Megköszöntem, hogy segített a matek házimba és lementünk inni. Mikor mentünk le a lépcsőn nyitódott az ajtó és belépett egy nagyon helyes, kb 26-27 éves korában járó fiú.<br />
-Öcsikém!-ölelte meg Stevet.<br />
-Szia!-mondta Stev és mellém állt.<br />
-Hugi!-ölelte meg Kellyt.<br />
-Szia Ian!-mosolygott.<br />
-Stev! Nem is mondtad, hogy van barátnőd, és azt se, hogy ilyen szép!-nézett rám.<br />
-Mi nem vagyunk együtt!-mondtam halkan és Stevre néztem.<br />
-Hát akkor szia és Ian Somerhalder vagyok!-emelte meg a kezem és megpuszilta.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-90010521000486476072014-04-11T09:23:00.000+02:002015-07-28T18:01:17.461+02:002.rész ~ I did not expect<i>Sziasztok...! Nagyon sajnálom, hogy nem hoztam előbb részt csak ugye ez a hülye tanulás... :/ Na mind 1 az a lényeg, hogy hoztam nektek egy új részt ami remélem tetszeni fog. Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást! :)</i><br />
<i> </i><i> xoxo ~T</i><br />
<i style="text-align: justify;"><br /></i>
<i style="text-align: justify;">"Előfordul, hogy szükségünk van olyas valakire, aki olyan mint egy ceruza, radírral a tetején. Hogy megírja a boldogságunk, és kitörölje mindennapjainkból a szomorúságot!"<span style="color: #e06666;"> </span></i><i style="color: #e06666; text-align: justify;"> </i><br />
<div style="text-align: center;">
<i style="color: #e06666;"> </i></div>
*Amanda*<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrIM4YDt0nXuWsz1x8hdhpU5898NiAe18RIQy4-9uwaW1ywzcc7fBWV9RkFWvC7kKhb7LRVgp5sqwK4u8Us8HmiPkbEZ_A3B-siUem5nhRGrckO1xFel0doyip94ML9VmcCRvE_WREg6dT/s1600/tumblr_m53xmcVNqP1r69408.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="185" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrIM4YDt0nXuWsz1x8hdhpU5898NiAe18RIQy4-9uwaW1ywzcc7fBWV9RkFWvC7kKhb7LRVgp5sqwK4u8Us8HmiPkbEZ_A3B-siUem5nhRGrckO1xFel0doyip94ML9VmcCRvE_WREg6dT/s1600/tumblr_m53xmcVNqP1r69408.gif" width="400" /></a>Hihetetlen...Stev egy kis időre elfeledtetett velem minden szörnyűséget ami az elmúlt 14 évben történt. Főleg azt az estét. Amikor a kórházban fogtam anya jéghideg kezét. Még mindig emlékszem. Nem tudom kiverni a fejemből és szerintem nem is fogom tudni, annyira felemésztett. Legördült egy könnycsepp az arcomon. Gyorsan letöröltem mintha minden rendben lenne, mert nem szeretem sajnáltatni magam. Inkább mosolygok, minthogy valaki megkérdezze, hogy mi a bajom vagy, hogy segíthetek valamiben! Hála az égnek, hogy Stev nem vette észre. Már kezdett piroslani az ég és egyre világosabb lett. Személy szerint elfáradtam. Testileg fel-le ugrándoznék és 10-szer körbe tudnám futni ezt az egész terciát de lelkileg nagyon elfáradtam. Elköszöntem Stevtől és bementem a házba. Felballagtam az emeletre, bedőltem az ágyamba és elnyomott az álom.<br />
<br />
*Stev*<br />
Nagy jól éreztem magam ezen az estén a legszebb pillanatom amióta ideköltöztünk. Bementem a házba és rögtön kaptam egy kis hideg vizet az arcomba. Hát ki más lett volna ha nem Kelly. Utána futottam, elvettem tőle a vízipisztolyt és én is lefröcsköltem. Eldugtam előle és felmentem a szobámba. Felnyitottam a laptopomat és bejelöltem Amandat facebookon és twitteren is. Még gépeztem egy 20 percet de meguntam így kimentem a medencéhez. Leültem a szélére és belógattam a lábam.Hirtelen előre estem egy elég erős lökéstől és a vízbe merültem. Feljöttem a felszínre és Amandat pillantottam meg magam előtt. Nyújtotta a kezét amit el is fogadtam de nem tudott kihúzni, mert amikor megfogta a kezét rögtön berántottam magam mellé.<br />
-Stev...nem tudok úszni!-sikítozta.Felvettem az ölembe és kitettem a medence szélére.<br />
-Bocsi!-fogtam meg a kezét.<br />
-Öhm...semmi baj!-nézett a kezére és utána rám.-Elég mély a víz!-mondta és lefröcskölt.<br />
-Igen, az!-mosolyogtam.<br />
-Köszönöm!-mosolygott rám.<br />
-Nincs mit! Bármikor utánad ugranék!-mosolyogtam vissza. Kiszálltam a medencéből és hoztam neki egy törölközőt.<br />
-Mindjárt jövök!-mondta és haza szaladt. 10 perc után bikiniben jött vissza. Kerestem neki egy matracot és betettem neki a vízbe. Óvatosan ráült és utána elfeküdt rajta. Amíg ő lebegett a vízen addig én ugráltam a medence széléről. Néha-néha kicsit összevizeztem de nem haragudott érte. Akiket eddig ismertem lányokat, nem ilyenek voltak mint Ő. Van benne valami különleges. Kelly is kijött és bemutatkozott Amandanak. Nagyon jól kijönnek, sokat nevetnek (főként rajtam) és szinte mindig együtt vannak. Anya hozott nekünk törölközőket amit meg is köszöntünk neki.<br />
-Nem is tudom mi lenne velünk anya nélkül...-mondtam ki hangosan a gondolataimat.<br />
-Igen nagyon kedves az anyukátok!-gördült le egy könnycsepp Amanda arcán.<br />
-Mi a baj?-néztem rá és oda úsztam a matrachoz.<br />
-Semmi!-nyúlt bele a vízbe és kikecmergett a medence széléig. Fogott egy törölközőt és felült a matracon.<br />
-Amanda, mi a baj?-mentem oda hozzá ismét.<br />
-Tudod...én tudom,hogy milyen anya nélkül élni már 14 éve.<br />
-Nagyon sajnálom annyira egy szemét állat vagyok!-fogtam meg a kezét.<br />
-Semmi baj! Nem tudhattad...!-mondta és rám mosolygott.-Amúgy mikor költöztetek ide Párizsba?<br />
-1 hónapja.-mosolyogtam.-És ti mióta éltek itt?<br />
-Hát 13 éve költöztünk ide amikor...anya meghalt.-sírta el magát.<br />
-Na! Ne sírj!-öleltem át. Meg vigasztaltam és még kicsit szórakoztunk. Például:<br />
-fröcsköltük egymást<br />
-lökdöstük egymást<br />
-és a matraccal együtt beleborítottuk a másikat.<br />
Már esteledett ezért bementünk a házba.Kelly bement a szobájába és zenét hallgatott mi pedig filmet néztünk, vagyis próbálkoztunk oda figyelni. Amanda 8-kor haza ment én meg elmentem fürödni. Megvacsoráztam és kinyitottam a laptopomat. Vissza jelöltem Amandat és elmentem aludni.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
*1 héttel később*</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
*Amanda*</div>
<div style="text-align: left;">
Az ébresztőm éles hangjára ébredtem reggel 7:00-kor. Felkeltem, kimentem a mosdóba és rendbe szedtem magam. Felvettem az ünneplő ruhámat és belebújtam a kopogós cipőmbe. Felvettem a táskám és beszóltam Adamnek, hogy siessen mert itt hagyom.10 percet vártam rá és elindultunk az évnyitóra. Annyira izgulok, hogy milyen lesz az új iskola. Útközben találkoztunk Stevvel és sokat viccelődtünk. Én előre mentem a fiúk meg hátul maradtak.<br />
<br />
*Adam*<br />
-Köszönöm!-néztem Stevre.<br />
-Mégis mit?-kérdezte.<br />
-Azt, hogy újra önmagává tetted Amandat. Nem hittem volna, hogy újra fog nevetni! Szóval köszönöm.<br />
-Szívesen! Imádom amikor mosolyog!-mosolygott ő is.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-77832186771877049132014-03-18T20:59:00.000+01:002015-08-06T18:44:39.561+02:001.rész ~ Dream<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<i>Sziasztok...! :) Itt lenne az 1.részem remélem,hogy elnyeri a tetszéseteket...! :) Ez a rész a történet legelejétől kezdődik ahol Amanda még 5 éves...!Aztán vissza csöppen a szörnyű valóságba és újra 17 éves.Nem is húzom tovább az időt jó olvasást!! :) </i><br />
<i> xoxo ~T</i><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><u><span style="font-size: large;">Kezdetek</span></u></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<i>"A halál sohasem fáj,csak a halál előtti percek,pillanatok fájdalmasak!"</i></div>
<div style="text-align: left;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: left;">
<b> </b>*Amanda*</div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjugaoU99QrSsA0GrN30j5zy2nl7MxoqUEBEfa9p7NMEfgYk_2OaP04a28Ruf3XAeZ6GxYl_BhTDOe1gbkECl0GSkfWY7zch6fOfM5_Ts9MSeUimqkTCyjrBNg8PelYlrPsgGnV9LD0Pr-e/s1600/tumblr_m74haax3PL1r04fcqo1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><b><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjugaoU99QrSsA0GrN30j5zy2nl7MxoqUEBEfa9p7NMEfgYk_2OaP04a28Ruf3XAeZ6GxYl_BhTDOe1gbkECl0GSkfWY7zch6fOfM5_Ts9MSeUimqkTCyjrBNg8PelYlrPsgGnV9LD0Pr-e/s1600/tumblr_m74haax3PL1r04fcqo1_500.jpg" width="320" /></b></a></div>
Szilveszter estéje van. Mindig is imádtam nézni a tűzijátékok pompázó színeit. Igaz még nem volt éjfél de valaki már tizenegykor fellőtte az ő részét.</div>
<div style="text-align: left;">
-Apa! Hol van anya?-mosolyogtam a pult mögött lévő férfire.</div>
<div style="text-align: left;">
-Nem tudom hercegnőm! De mindjárt haza ér!-mondta és tovább készítette a miniszendvicseket.</div>
<div style="text-align: left;">
-Adam! Adam!-futottam fel az emeletre.</div>
<div style="text-align: left;">
-Igen?-nézett rám amikor benyitottam a szobába.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya mindjárt itthon van! Gyere segíteni apának a szendvicseknél!-mosolyogtam és visszamentem a konyhába. Az én feladatom volt a szalámi, Adamé pedig a tojás és az uborkaszeletek rá tétele a kenyérre. Mikor nem figyelt senki gyorsan megettem egy szalámit.<br />
<div>
-Amanda!-buktam le Adam előtt.</div>
<div>
-De olyan finom!-válaszoltam.</div>
<div>
-Oké!-mondta és ő is megevett egy szeletet.</div>
<div>
-Gyerekek...! Hagyjatok a kenyérre is!-mondta apa.</div>
<div>
-Oké!-mondtuk egyszerre. Végeztünk a szendvicsekkel és elmentünk tv-t nézni vagyis Spongebob-ot a kedvenc mesémet. 11:30 van..anya sehol..Apát hívta valaki és szokás szerint itt hagyott minket mert, hogy ez biztos a főnöke...10 perc után könnyes szemekkel jött vissza.</div>
<div>
-Apa mi a baj?-néztünk rá.</div>
<div>
-Öltözzetek!-utasított minket és ő is vette a kabátját.</div>
<div>
-Apa...hova megyünk?-kérdeztem amikor bezárta az ajtót. Nem mondott semmit csak betett minket a kocsiba, bekötött mind kettőnket, beült, beindította az autót és elindultunk. Nem szólt semmit még csak ránk se nézett. A könnyek csak folytak a szeméből és tekintete rideg volt. Mire észbe kaptam a kocsi már meg is állt a KÓRHÁZNÁL??</div>
-Apa, miért jöttünk ide?-kérdeztem amikor kinyitotta az ajtót és kicsatolt minket. Még mindig nem mondott semmit. Megfogta a kezünket, bezárta az autót és sebes léptekkel vitt minket a bejárathoz. Bementünk, apa oda ment a pulthoz és kérdezett valamit. Addig mi Adammel ott vártunk a terem székeinél. Adam megfogta a kezem mintha vigasztalni akart volna. Apa vissza jött hozzánk és felmentünk a harmadik emeletre. Igaz még nem tudok olyan jól olvasni de pár betűt már felismerek, mert anya megtanította. Megláttam az üvegajtó tetején egy feliratot. INTENZÍV. Az mit jelent? Mintha apáék már említettek volna valami ilyesmit amikor a dédi meghalt de akkor még kisebb voltam. Ki lehet az intenzíven? Megtorpantam. Nem tudtam mozdulni. Valami nagyon rossz dolgot éreztem...</div>
<div style="text-align: left;">
-Gyere hercegnőm!-fogta meg apa a kezem és hagytam, hogy vezessen tovább. Egy hosszú, hófehér, ijesztő folyosón mentünk végig ahol az egyik lámpa vibrált. Talán ezért is annyira ijesztő. Bementünk az egyik kórterembe, és anyát láttam meg előttem.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya!!-sikítottam és odarohantam az ágyához.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia hercegnőm!-mosolygott és megsimította az arcomat. Hangja más volt, beszéde lassú és akadozott is. Adam is közelebb jött és őt is végigsimította. Apa is csatlakozott.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya! Ne hagyj itt minket! Kérlek!-sírtam és magamhoz öleltem. Apa, Adam és Anya is sírt.</div>
<div style="text-align: left;">
-Kicsim..most el kell mennem egy kis időre. De ígérem vissza jövök!-adott egy puszit a homlokomra. Mind a hárman anya jéghideg kezét szorongattuk. Apa adott neki szájra puszit, mi pedig két oldalról az arcára nyomtunk egy puszit. Sápadt és véres volt.</div>
<div style="text-align: left;">
-Mi történt?-nézett rá apa.</div>
<div style="text-align: left;">
-Haza felé jöttem..és az egyik autós áthajtott a sávba amiben én vezettem, frontálisan össze ütköztünk..A pasas azonnal meghalt de én nem, még nem..-mondta akadozva.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya ne hagyj itt minket!!-könyörögtem neki. Adam is és már ketten mondtuk sírva. Apa csak sírt, sírt és sírt. Anya magához ölelt minket.</div>
<div style="text-align: left;">
-Vigyázz rájuk!-mondta apának és lassan becsukta a szemét.</div>
<div style="text-align: left;">
-Anya! Anya! Anya!-sikítottam torkom szakadtából. Adam is így tett. Apa leült egy székre és tenyerébe temette fejét. Úgy zokogtam mint még soha...Nagy nehezen felállt megfogta a kezünket és kifelé vezetett minket.</div>
<div style="text-align: left;">
-Neee!-sikoltoztam.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
**</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
-Neee!-riadtam fel álmomból. Nagyi jött be hozzám és tudta, hogy megint a balesettel álmodtam. 14 éve csak erre az egyre tudtam koncentrálni. Apa hetente vitt szpichológushoz aki kicsit segített rajtam. Anya halála után átköltöztünk Párizsba, nagyiékhoz. Végigjártam az ovit még Floridában, itt Párizsban pedig elkezdtem az Általános iskolát. Most a Loxington nevezetű Főiskolától várom a levelet, hogy fel-e vettek. Adam is bejött és vigasztalt. Hajnali három óra volt. Kicsit megnyugodtam Adam itt maradt velem nagyi pedig vissza ment aludni. Testvéremmel nem kellett beszélgetnem, hogy tudja milyen kedvem van. Csak belenézett szemembe és rögtön tudta, hogy mire gondolok. De sötétben nem tud velem így kommunikálni. Mindig ott volt mellettem, segített, meghallgatott és megvédett mindenkitől aki belém kötött. Nagyon szeretem, ő már 3 éve a Loxington Gimibe jár és elmondása szerint sokat kell oda tanulni. Nem aggódók mivel kitűnő tanulók közé vallhatom magam de ez még mindig nem elég. Állítólag holnap küldik a levelet. Adam megfogta a kezem és nyomott az arcomra egy puszit. Befeküdt mellém, végig fogva kezem. Nagy nehezen vissza aludtam és szerencsére nem a balesettel álmodtam.<br />
*Reggel*<br />
Óvatosan kinyitottam pilláimat és a reggeli nap sugaraival találkoztam. Irritált egy kicsit de felkeltem. Adam még mindig aludt, nem keltem fel mert tudom, hogy utána hallgatnom kell a nyafogását. Leballagtam a lépcsőn és bementem a konyhába. Apa ült az asztalnál. Rögtön megörültem és magamhoz öleltem. Hiányzott. Hiányzott az illata, a hangja és a törődése. Adott egy puszit a homlokomra, megkérdezte, hogy mi van a sulival. Én csak ráztam a fejem, hogy semmi még nem jeleztek vissza. Bólintott és elment készülődni. Oda mentem a hűtőhöz, kinyitottam és kotorászni kezdtem benne. Végül a gabonapehely mellett döntöttem. Adam is lejött és ő is készített magának reggelit. Nagyi jött be a konyhába és egy levelet tett elém. Ránéztem de nem mondott semmit csak vissza ment a nappaliba. Az én nevem volt rajta és a Loxington Főiskolától küldték. Megfogtam egy kést és feltéptem vele a borítékot, olvasni kezdtem a sorok közt.<br />
<i><br /></i>
<i>'Kedves Amanda Elena Parker! </i><br />
<i>Örömmel értesítjük, hogy elfogadtuk jelentkezését a Loxington Főiskolára..Az évnyitó 09.01.-én kerül sorra...!'</i><br />
<i><br /></i>
Hangos sikításban törtem ki és beszaladtam nagyihoz. Elmondtam neki és gratulált, apa is, Adam is és nagyapa is. Örültem neki, hogy tovább tanulhatok és még inkább annak, hogy Párizs egyik legjobb iskolájában. Felmentem a szobámba és felnéztem twitterre igaz nincsenek barátaim akikkel jóban vagyok mivel nem barátkoztam. Nem volt semmi érdekes így kimentem a kertbe. Olyan szép virágok vannak itt...és az én kedvenc helyem a fűzfa kiálló ágai. Kimentem és nagy maci kutyusom Brutusz annyira örült nekem, hogy akaratlanul is fellökött. Ijedtemben sikítottam és rá 10 másodperc múlva Adam rohant ki, hogy jól vagyok-e. Megnyugtattam, hogy igen és elmentem a kert végébe a fűzfához. A szomszéd kertben egy velem egy idős srác ült a padon ami szemben volt a 'búvóhelyemmel'. Nem volt csúnya de..nem az én esetem. Felmásztam a kiálló ágakra és elhelyezkedtem. Egész kényelmes volt. Brutusz pedig lefeküdt a fa törzséhez. Olyan mintha őrizne, szeretem ezt a kutyust. Igaz nem tud beszélni de ő a legjobb barátom, megért engem.-kicsit furán hangzik de ez így van :) -Elő vettem a naplóm és írtam bele. A szép virágokról, a srácról aki folyamatosan néz és, hogy mennyire hiányzik anya. Mikor ezekkel végeztem letettem magam mellé a naplóm és körülnéztem. A srác még mindig ott ült ahol harminc perccel ezelőtt. Brutusz a fatörzsnél fekszik én meg a fán fekszek, ülök. Valaki megragadott hátulról és lehúzott a földre. Sikítottam egyet és felnézem, hogy vajon ki a 'szívbaj hozóm'. Persze, hogy Adam volt.<br />
-Te mi a fészkes fenét akarsz itt? A szívbajt hoztad rám!!-kiabáltam vele. De mivel nem tudtam rá haragudni ezért elnevettem a végét, ami nálam csak annyit tesz, hogy nem gondolom komolyan de attól még haragszok. Adam átölelt és vissza ment a házba. A srác már nem volt ott. Brutusz engem nézett azokkal a nagy szemeivel. Leguggoltam hozzá és meg simogattam pofikáját.<br />
-Szia!-köszönt valaki mögülem. Brutusz tudta ki van mögöttem és mondanom sem kell majdnem rávetette magát.<br />
-Öhm...Szia!-köszöntem vissza.<br />
-Figyelj bocsi, hogy megijesztelek, Steven Somerhaldernek hívnak! És téged?-mosolygott rám.<br />
-Semmi baj! Nagyon örülök, én Amanda Elena Parker vagyok!-pirultam el. Brutusz nagyon meg szerette volna kergetni Stevent, rá szóltam és nagy nehezen abbahagyta,de nem engedtem el mert féltem, hogy tényleg rávetné magát.<br />
-Szólíts nyugodtan Stevnek!-mosolygott még mindig.<br />
-Oké Stev, engem pedig Amynek!-mosolyogtam vissza. Még soha nem beszéltem ennyit egy sráccal, még lánnyal sem...Nagyon elvoltunk, megkérdezte, hogy mit szorongatok a kezemben. Felvilágosítottam, hogy ez egy napló. Elfeküdtünk a fűben és felhőket elemeztünk.<br />
-Melyik suliba fogsz járni?-nézett rám.<br />
-Hát most a Loxington Főiskolára vettek fel.-mondtam és vissza fordultam a felhők felé.<br />
-Nem mondod? Én is oda fogok járni. Te melyik osztályba?-örült meg hirtelen.<br />
-A 'B' osztályba, te?-néztem megint rá.<br />
-Én is!-mosolygott és tekintetét vissza helyezte a felhőkre.<br />
Egy csomó dolgot felfedeztünk a felhőkben volt kutyus, nyuszi, krokodil, dagi hörcsög és még sorolhatnám..Már feljött az első csillag is az égre. Félhomályban alig láttam valamit. Stevel megbeszéltük, hogy elmegyünk haza vacsizni és utána ugyan itt találkozunk. Elköszöntünk és Brutusszal elindultunk előre. Kicsit ijesztő volt mert az erdő mellett voltunk. Sikeresen eljutottam a bejárati ajtóhoz, megpróbáltam halkan benyitni a házba de nem sok sikerrel. Adam észre vett. Kérdőre vont, hogy hol voltam. Elmondtam neki mindent és kicsit hangosabbra vette a hangerejét és szépen kiosztott. Nem mondtam semmit csak elmentem csináltam magamnak szendvicset és megettem. Kerestem egy plédet, Brutusznak adtam ennivalót és hátra mentem a kert végébe. Stev már ott volt vagyis azt hiszem ő az. Leültem mellé és néztük a csillagokat. Augusztus van a hulló csillag záporok hónapja. A hold sugarai bevilágították az egész kertet, olyan gyönyörű volt...Még soha életemben nem voltam el ennyire egy idegennel. Megtudtam, hogy van egy kishúga, egy bátyja és, hogy most költöztek ide Párizsba. Történetesen ma hulló csillag zápor érkezik hajnali 2 felé és addig valahogy ébren kell maradni. Még félórát beszélgettünk a családunkról és utána már nem emlékszem semmire.<br />
-Hahó! Ébresztő!-keltegetett Stev.<br />
-Hány óra van?-ültem fel.<br />
-Hajnali 2!-mosolygott.<br />
-Fáj a hátam.-mondtam és hozzáérintettem kezemet.<br />
-Olyan aranyosan aludtál!-közölte velem a véleményét. Erre nem akartam válaszolni. Ezt a témát hanyagoltuk, és megint beszélgettünk. Úgy tíz perc után esett le, hogy hajnali 2-kor kezdődik a hullócsillag zápor. Vissza feküdtünk a plédre és néztük a csillagos eget. Percenként kb négy-öt hullócsillag hullott el felettünk. Olyan szépek voltak. Az egyik úgy harminc másodpercig látszódott, az volt a legszebb. Igaz még nem ismerem rég Stve-et de olyan mintha a testvérem lenne. Megkért, hogy holnap menjek át hozzájuk. Szívesen elfogadtam a meghívását.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-47779504943406281712014-03-17T22:21:00.000+01:002015-12-20T21:02:59.526+01:00Prológus<div style="text-align: center;">
<u><b><span style="font-size: x-large;">Prológus</span></b></u></div>
<div style="text-align: center;">
<u><b><span style="font-size: x-large;"><br /></span></b></u></div>
<div style="text-align: center;">
<u><b><span style="font-size: x-large;"><br /></span></b></u></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj76lGw0eroHwaHo4vHuSv7Eco5J_Tved1KXPnp9tM0r3YDD2zhSv1cJLWPY2ImbZu9bKsxc9ctVFvhoc-lw7IClOO50aEoTnGVdSMSgVGCZMIrI4UhYRu4dYKnKYSy43UnsPHGJzy2zwe9/s1600/large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj76lGw0eroHwaHo4vHuSv7Eco5J_Tved1KXPnp9tM0r3YDD2zhSv1cJLWPY2ImbZu9bKsxc9ctVFvhoc-lw7IClOO50aEoTnGVdSMSgVGCZMIrI4UhYRu4dYKnKYSy43UnsPHGJzy2zwe9/s1600/large.gif" width="400" /></a>Zokogva fogtam a kormányt. Nem tudtam elhinni, hogy nincs többé. Egy őz futott ki elém. Félrerántottam a kocsit. A kerekek megcsúsztak, egy patka hatására pedig máris a levegőben pörgött az autó. Ide oda vágódtam a légtérben, az orrom és a fejem vérzett, majd a látomásom sötétedni kezdett. A sötét fény hirtelen világosodni, tisztulni kezdet magam körül. Nem tudtam hogy hol vagyok. Körülöttem virágok ezrei sorakoztak. Fák lombjai hajolgattak a kellemesen fújt széltől. A fák lombjai között madarak csilingelő csicsergése hallatszott. Nem értettem vajon hol is lehetek. Talán a mennybe? Ahogy jobban megfigyeltem a tájt, előttem egy alakot láttam. Nem tudtam ki az, mivel túl messze volt, ahhoz hogy kitudjam szűrni ki is az valójában. Az alak közeledett felém, de még nem láttam tisztán. Egy basebol dzsekit viselt. Szőke, pontosan jól belőtt haja pedig az eget nézték. Ahogy arcát kezdtem el forszírozni tudtam ki is Ő. Ez Niall. Boldog voltam hogy láthatom, de csalódott is.Vajon miért? Féltem hogy nem láthatom újra. Igen ettől volt rossz érzésem. Akarom látni Őt. Érezni az érintését, az illatát, mindent. Felálltam a virágok közül és vártam amíg Niall ide nem érkezik. </div>
<div style="text-align: left;">
-Amy, kérlek szépen ne halj meg! Szeretlek! Hallod, ne halj meg!-hallottam meg egy hangot. </div>
<div style="text-align: left;">
Körül néztem de már Niall-t sehol sem láttam. Eltűnt. Elveszett. </div>
<div style="text-align: left;">
- Niall hol vagy?-kiabáltam. Nem bírtam tovább. Akaratlanul is a földre rogytam és sírni kezdtem. Nem akarok meghalni! Nem akarom elveszteni Niall-t, a családom.Vissza akarok menni! Hirtelen egy kéz érintését éreztem az arcomon. Nem mertem felnézni. </div>
<div style="text-align: left;">
-Kicsim, ne sírj!-hallottam meg régen nem halott hangot. </div>
<div style="text-align: left;">
-Anya?-néztem fel könnyes szemmel. </div>
<div style="text-align: left;">
-Kincsem. Neked most nem kellene itt lenned.Vissza kell menned! Az angyalok vissza küldenek kicsim, neked még nem jött el ez az idő.-mosolygott rám. </div>
<div style="text-align: left;">
-Jaj anya úgy hiányzol!-gördült le egy könnycsepp az arcomról. </div>
<div style="text-align: left;">
-Tudom kicsim, tudom. De ne aggódj én itt fent vigyázok rád!-ölet át.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szeretlek anya! Nagyon!-öletem át olyan szorosan amennyire tudtam. </div>
<div style="text-align: left;">
-Én is kincsem! Jó legyél. Én mindig itt leszek melletted és a szívedbe. Na de most menj a szerelmed már vár rád! </div>
<div style="text-align: left;">
-Köszönöm anyu! Szeretlek! </div>
<div style="text-align: left;">
-Én is kincsem, én is!-még utoljára hosszan megöleltem majd elváltak útjaink.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223960824990488269.post-55948052473853792752014-02-11T20:35:00.001+01:002014-10-29T15:50:47.719+01:00Bevezető<span style="color: #e06666;">Sziasztok hát itt lenne a bevezető.. :) Remélem elnyeri a tetszéseteket!! Jó olvasást! :D</span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="color: #e06666;">xoxo Timi ;)</span></div>
<br />
Amanda Elena Parker, egy 17 éves lány aki 5 éves korában elvesztette anyukáját egy autóbalesetben. A tragédia óta a család átköltözött Párizsba, ahol ő még mindig magába burkolózva gyászolja anyukáját. Nem nagyon barátkozott és beszélni sem volt képes senkivel. Élete fenekestől felfordult mikor bekerült a gimibe. Lett 5 új csodálatos barátja de valaki nem csak barátként tekint rá. Megismert egy csodálatos bandát akik koncertjére el is jut de ezután az 5 fiú még jobban belemászik az életébe. Amikor minden kezdett jóra fordulni, egy tragédia mindent megváltoztatott. Kómába került. Milyen 3 hónap után felébredni és nem emlékezni az elmúlt pár évre? Vajon vissza nyeri az emlékeit? Mi lett az új barátaival? Emlékezni fog mit tett vele a szerelme aki az előző évben keveredett bele az életébe? A fő kérdés az: megbocsájt majd neki?Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/11037426137277338212noreply@blogger.com1